Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-16 / 33. szám

nem minden időt vesz igénybe, valami más csekély leckét is lehet mellé adni. Hogy 5-ször az első osztály, valahányszor leckéjét végzi, Íráshoz fogjon. 6. az ABC tanulók a táblához vezettessenek és az ABC-ben gyakoroltassanak. Míg ez tart, az alatt az első osztály készülhet leckéjére. 7. a második osztály hétfőn és kedden délelőtt a kis kátét, délután az evangyéliomot szorgalmasan tanulja, s mindkettőt szerdán felmondja. Igy kell tenni csütörtökön, pénteken is s szombaton könyv nélkül felmondatni. A harmadik osztály 8. naponként délelőtt és délután a kis kátéból gyakoroltassék. Hogy pedig a tantervben 9. a nagy káté hétfőn délutánra, kedden délelőtt cs utánra van téve, csak egy leckét jelent, mely egymás után háromszor jön elö, mivel először oivastatik, és magyaráztatik; másodszor felmondatik, s harmadszor ismételtetik. Minden gondolkodó ember beláthatja ezen rend okát, hogy a könyvnélkülözés cjjel otthon történhetik, délutánra csak az ismétlés eshetik meg, mivel a könyvnélkülözésre kevés idő jut. A melyik növendék délelőtt nem tudta leckéjét felmondani, délután kipótolhatja. Hasonlót kell megjegyezni a csütörtök délután és péntek délelőtt s délutánról. Hasonlót kell érteni s hasonló módon kell eljárni a többi tudományok körül is. Hogy az irást minden iskolában, a mikor csak az idő engedi, szorgalmasan kell gyakorolni; a gyors irást előmozdítani, s szombatonként egy levelet mondolni; azokkal, kik a számadásban elég gyakoroltak, számadást, árjegyzéket iratni, s megmutatni annak pontos készítése módját. Az egyszer-egy hetenként háromszor, kedden, szerdán és csütörtökön délelőtt kikérdezendő, mert bár a számolás bizonyos órán történik, de az egyszer-egy tudása azoknak is szükséges, kik még nem számolnak. Arra tehát nem igen kell ügyelni, hogy a tantervben csak háromszor van kitéve, hanem elővenni, a hányszor csak lehet, stb. (Folyt, következik.) Heppe Geschichte des deutschen Volkschulwesens után Boross Mihály. GyÖíikí iskola-ügy. A magyarországi protestantismus ez egyik nevezetes gyermeke, a gyönki ref. algymnásium régóta betegeskedik, — sokszor volt gyógyítva is, hanem sohasem gyökeresen, így a baj csak inkább erősbült. — E becses lapok megindulásakor kötelességemnek ismertem a bajt a protestantismus legjobb orvosa-, a nyilvánosságnak bejelenteni : de ezen időből kelt közleményem — különböző okok miatt — nem lön e lapban közölve. Most a „Prot. Egyh. s Isk. lap" 29. számában külsösomogyi egyházmegyei gyűlés 9. p. a. közlött következő határozat : az ezen (somogyi) egyházmegyében lévő gyönki magánalgymnasium tanárainak fizetése 500 p.frtrál —- ezen összeg a pénztár jelen állásához képest terhesnek találtatván — a régibb 400 pftra leszállíttatni rendeltetik, — különösen azokrai, kik káplán éveik helyett tanárkodnak — felhí, néhány őszinte szót elmondani iskolánk ügyében. Előre meg keil jegyeznem, hogy itt világért sem akarom a t. közönség figyelmét a gyönki tanároknak 500 frt évi jövedelemre vonatkozó jogosultságuk megvitatásával fárasztani, jól tudván, hogy ennek más urja van, de meg nem akarhatom azért sem, mert e határozatról (ha csakugyan hozatott) épen csak most, és most is nem hivatalos uton, hanem e lapokból értesültünk : már pedig azt igen jól kell tudnia a fentebb tisztelt gyűlésnek, hogy a tanároknak bármit felmondani végső határidő juniushó : és igy azt kell következtetnem, hogy a jövő isk. évre szándékában se volt azt az egyházmegyének életbe léptetni. Ha még hozzá adom azt, hogy a tanári kar gyűlési képviselője jelen volt ugyanazon indítványnak megvitatásánál s végzésileg lett kimondásánál, miszerint a külsösomogyi egyházmegye a gyönki gymnasium segélyezésére (mert nem egyedül tartja fen az iskolát) a kötelezett 500 pfrtot 400 frt évi segélyre szállítsa alá : de akkor a dolog természeténél fogva a tanárok fizetésének leszállítását határozatikig kimondani nem is lehetett; azután meg szó sem volt arról, hogy különbség tétessék lelkész és nem-lelkész tanár között — ha, mondom, ezt hozzá tudom : azt kellene állitnom, hogy e határozat nem is hozatott; de előbbi tapasztalatok nyomán hinnetn kell e végzés létre jöttét, s e tapasztalatok — fájdalom — ugy magyarázzák meg nekem a dolgot, hogy ezen végzés hozatalának megfoghatatlansága legerősebb érv a. mellet, hogy létele megfoghatóvá legyen. Itt a baj, nézzünk szeme közé. Ha ugy állana a dolog, hogy a külsősomogyi egyházmegye feníart egy gymnásiumot, fizetvén 4 tanárt 500 frtjával, de a nehézségekkel nem megalkudott lelkesedés, mely az évi segélyezési Összeget megígérte, most nem bír megküzdeni a szükséggel : mondjanak hát le a tanárok — szerződvényeik ellenére — évi fizetésök egy részéről : egy szót sem lehetne ellene szólani. De a dolog igy áll. A gyönki gymnásiumot fentartja három testület, u.m a somogyis a tolnai egyh.-megyék és a gyönki composses^ soratus. Ezek közül a két egyh.-megye legutóbb 500 pfrr évi segélyezésre kötelezte magát. — Somogy sokallja az 500 pfrtot, s ezutánra csak 400-at igér. Nézzük, váljon az itt elmaradó 100 frt olyan csorbát ejt-e a pénztáron, hogy a tanároknak — ez idő szerint — 500 frtja sirassa meg?! A gyönki gymnásium fizet ez ideig 4 rendes tanárt 500 frtjával, ez összesen . . , 2000-frt Egy vallástanárt , 120 „ Adót 90 „ Igazításokra — legfelebb . 100 „ Összes kiadás — 2310 frt pp. Bevétel : A Hajós alapítvány ád évenként Tandíj, beiratás, bizonyítvány Tolnai egyh.-megye Somogyi e. m. ....... 6 hold földtől haszonbér .... Szelle alapítvány 900 ft után 6-os kamat Német tábornok alapítvány 500 frí után Magyari Péter alapítvány 500 frt után Magyari Kossá Sámuel 600 frt után . Aláírási ívekből begyült 600 frt után Domokos Amália alapítvány 500 ft után összesen 1000 frt pp. -600 „ „ 500 „ „ 400 „ „ 30 „ „ „ „ 30 „ „ 30 „ „ 36 „ „ 36 „ „ 30 „ „ 2746 frt pp. Ennyi jövedelemmel kellene bírni gymnásiumnnknak azon források után , miket én tudok, — mennyi lehet, mit én nem tudhatok — kinek csak káplán-tanár létére ennyit tudni is megbocsáthatlan vétek — arra nem felelhetek. Adjuk hozzá, hogy ugyanezen gyíilés a külön vallástanárságot eltörölvén, ezáltal is megnyert évenként 120 pfrtot, és még sern hiszi a tanárokat kifizethetni!!! Igaz, hogy eddig sem kaphattuk meg soha a megszolgált évben a megszolgált csekély dijt, — de hát mi az oka? Ezt már elképzelni sem lehet, minthogy nincsenek rendben a számadások. Uraim! bocsássatok meg, ha tévedtem, én leszek első, ki tisztelettel ismerem el e téren is ügyszeretetöket, ha az ellenkezőről meggyőződhetem, — de nem az én hibám, ha erre három esztendő óta el úem juthattam. De ha ugy van, akkor eléggé szomorú dolog az egyházra nézve, hogy míg a kényelemnek, vagy nem tudom, minek is emberek áldoztatnak föl, kikre az egyház gyermekeinek nevelését bízza, kiket oszlopaivá akar nevelni, kik a leguagyobb teher mellett legvakmerőbb elragadtatásukban sem kérhetnek Istentől többet, mint bölcs Salamon (Péld. XXX.