Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-16 / 33. szám

az iskoláztatástól, s a község tartozott az iskolát fűtővel ellátni. Azonban mindezen egyes rendeletek siker nélkül maradtak, mígnem 1754-ben rendelet adatott ki, mely a népiskolai nevelést egészben, még pedig valódi rendeltetése szempontjából fogta fel. A népiskolákat illető ezen rendeletnek hat szakasza volt. I. Az iskolatanítókat illetőleg: Tartoznak ezek 1. csendes, tisztes, erkölcsös, keresztyén életet élni, civódás, perlekedés, uzsoráskodás, panaszlevelek készítése, pöriratok másolása, útlevelek Írásától, különösen agyalázatos iszákosságtól ovakodni. 2. írásukat nyomott példányok után javítani. 3. A számvetésben magukat tökéletesíteni, 4, 5, 6. Isten igéjét, Hübner bibliai történeteit, Arndt valódi keresztyénségét tanulmányozni stb. II. A képzendő iskolatanítókat illetőleg: A ki Badenben iskolatanító kiván lenni, 1. elegendő természeti tehetségek mellett ifjúságától fogva képezze magát a tanulás, irás és I számolásban. 2. tizenkét éves korában, vagy miután tanítónak jelöltetett ki, fél év alatt tartozik a Karlsruhei gymnásiumba menni, hol ingyen taníttatik szépen irni, jól számolni, a keresztyén vallásra, annak tanítás módjára, éneklés- s zenészeire. Két évi ott tartózkodás után tartoznak vizsgálatot állani ki, scsak akkor bocsáttatnak tanítóságra. III. Az iskolakötelezettségről. Minden gyermek hat éves korától fogva iskolaköteles a fiu tizenöt, a leány tizenhárom éves koráig. Hanyag szülék ellen szigorúság. Nyáron csak délután tartandó iskola. IV. Az oktatásról. Minden tanító köteles délelőtt is három, délután is három órát tanítani. V. Az iskolatanítók jövedelme javításáról s taneszközök- ; ről. VI. Az iskolai felügyeletről. A lelkész köteles hetenkint legalább egyszer iskolát latogatni, havonként egyszer magány vizsgálatot tartani, s évnegyedenként a mnlasztá- j sokat feljelenteni stb. Ezen fejedelmi rendelet s 1756-ban kiadott zsinati j határozat nyomán mindig nagyobb-nagyobb erővel építették a népnevelési alkotmány épületét. Nem sokára még a vasárnapi iskolákat is megkezdték. Erre nézve így jártak el. Vasárnapi isteni tisztelet után a legények és hajadonok benmaradtak a templomban, a lelkész bibliát adott kezökbe, s ha egy-két verset elolvastak, kikérdezte, bogy értik-e a mit olvastak, tudják-e mi a szép és jó az elolvasottban, s elmondta, hogy az olvosottat hogyan fordítsák lelki javokra. Ezután írtak, az iskolatanító megvizsgálta írásukat 8 figyelmeztette a hibákra. E kezdeményt oly kedvező siker követte, bogy1756-ban megjelent fejedelmi rendeletnél fogva az egész országban vasárnapi iskolákat kellett felállítani. Díj javításul minden tanító két forintot kapott. Eleinte lelkész befolyása nélkül C3ak a tanítók tartották s vezették a vasárnapi iskolákat, és pedig csak nyáron; de 1766-ban elrendeltetett a vasárnapi iskoláknak község költségére fütendő szobában, lelkész felügyelete alatt télen is tartása. Később a pforzheimi árvaház belszerkezete is sok változáson ment át, s csaknem minden iparüzlet taníttatott benne. De mind ennél fontosabb az a mit 1756—1770 a népiskolákat illetőleg tettek. 1763-ban egy tanrendszer jelent meg Valz János superintendenstől, mely az egész országban elfogadtatott. A népiskola célja ezen tanrend szerint az, hogy a gyermek irni, olvasni, számolni stb. a keresztyén vallásból pedig annyit megtanuljon, a mennyi az urvacsorájához bocsátatásra megkívántatik. E szerint megkülönbözteti a diák- és ipariskolától, de azért annyit megkíván a mennyi a gyermek jelen és jövő boldogságának alapját képezi. Ezen tanterv szerint a gyermekek 3 osztályba soroztainak. Az első osztály feladata, hogy a növendékek az irás, olvasás s számolás mellett a nagy kátét, közmondások könyvét, jelesebb egyházi énekeket betanulják, s a bibliával megismerkedjenek. — A téli iskola tanterve e következő : Délelőtt. Hétfőn, Délután. I. osztály. Egyházi beszéd ismétlése. Bibliaolvasás. Köznapi énekek. Közmondások könyve olvasása. II. oszt. Kis káté. III. oszt. Kis káté. I. oszt. Penit. heti énekek. Nagy káté elemezése. Zsoltárok. II. oszt. Evangyéliom. III. oszt. Mint délelőtt. Kedden. L oszt. Nagy káté felmondása. Zsoltár. Egyszer-egy. Irás. II. oszt. Kis káté. III. Mint hétfőn. I. oszt. Nagy kátét ismételni. Kis káté. Közmondások könyve. Irás. II. oszt. Evangyéliom. III. oszt. Mint hétfőn. Szerda. I. oszt. Közmondások köny -vét felmondani. Bibliai történetek. Könyvnélküli bötüzés. Egyszer egy, Irás. II. oszt. Kis káté és evangyéliom könyv nélkül. III. oszt. Mint hétfőn. Csütörtök. Szün-idő. I. oszt. Közmondások köny vét ismételni. Bibliai történetek. Egyszer-egy. Irás. II. oszt. Kis káté. III. oszt. Mint hétfőn. I. oszt. Nagy kátét elemezni. Kis káté. Irás. II. oszt. Evangyéliom. III. oszt. Mint hétfőn. Pénteken. I. oszt. Nagy kátét felmon- I. oszt. Nagy kátét ismémondani. telni. írást olvasni. Bibliai történetek, írást javítani. Közmondások könyvét elemezni. II. oszt. Kis káté. II. oszt. Evangyéliom. III. Mint hétfőn. III. oszt. Mint hétfőn. Szombaton. I. oszt. Evangyéliomot vagy Apostolok leveleit olvasni Közmondások könyvét felmondani. Előmondottatirni s a vasárnapról valami fogalmaz- Szün-idő. ványt készíteni. Kis káté. II. oszt. Kis káté és evangyéliom könyv nélkül. III. oszt. Mint hétfőn. Ezen tanrendszer felvilágosítására megemlittetett, — hogy : 1. Minden iskola imádság s énekléssel kezdessék. Jelesül minden alkalommal egész héten át 1, 2 vagy három verset kell énekelni a köznapi énekből. 2. hogy ezen ének vasárnap délután tűzessék ki, s hétfőn reggelre könyv nélkül mondassék fel. Ezen kivül íel kell mondatni a mult heti énekeket is, de nem énekelve. Mivel 3. a mult heti éneket csak felmondják, de nem olvassák a növendékek, olvasásul a bibliából kell egy fejezetet olvastatni. 4. Hétfőn délelőtt a vasárnapi egyházi beszédet kell ismételtetni, s mivel ez