Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-09 / 32. szám
szédébeu Igy szól: „negyvenöt év múlva száz milliója lesz sajátunk , ez uj , nópfajnak , mely fiatal és büszke lábával fogja tapodni földünket, Váljon e milliók igazán vallásosak lesznek e, vagy kesztyűt fognak dobni az isteni tekintélynek? kalóz vagy keresztyén lesz e e köztársaság? Mint boueanierek fogjuk-e rettenetessé tenni a karaibi és a csendes tengert, vagy megáldjuk e partokat jótékony és mindig szélesebben terjedő kereskedelemmel ? Törvényeink szelídek vagy kegyetlenek fognak-e lenni? Vad Polypliemussá növi-e ki magát az óriás, mely kihívja a bosszuló Ulyssest, hogy szem-világát kioltsa, vagy a föld népei között a hatalmas és jótékony gondviseléshez hasonlókká válandunk? Ez itt a kérdés. Nekünk egy uj és erös népfajt az evangyéliomnak megnyernünk, egy uj és tömérdek világrészt kell meghódítanunk és megmentenünk. Az atlánti óceántól a csendes tengerig büszkén lengő lobogóinkat hadd kisérje hát mindenütt a kereszt is; a sasot hadd kövesse nyomban a galamb, mignem e föld Krisztusé és amerikának szenvedélyes és merész népe leend Krisztusnak első sorban küzdő bajnoka." „Im ez a mi munkánk, óriásibb mint volt előttünk bármelyik keresztyén gyülekezeté, de ezt annyira ránk mérte az isteni gondviselés , hogy nékünk a félreállásról még gondolkodnunk sem szabad. C. Vasárnapi iskolák. Az amerikai vallásos egységnek egy másik nagyszerű oldala, a vasárnapi iskolák. A templomot ugy építik, hogy hozzá egy akkora iskola-terem is legyen ragasztva, a melyben a gyülekezet tagjainak minden gyermekei megférhessenek, és ezeket minden vasárnap idegyüjtik, oktatják az ó és uj szövetségi könyvekre, ének és ima által képezik. Ezekben az iskolákban nemcsak egy, hanem meg van húsz—harminc tanitó is; a gyermekek négyivei, ötivel csoportokban állanak egy-egy tanító körül, ki őket inkább beszélgetve oktatja. Közbe-közbe mély hallgatás lesz, s csak az iskola elnökének szava hallszik. Minden iskolának van saját könyvtára, különösen az ifjúság számára irott könyvekből. Az egészben legszebb az, hogy ez a tanítás ingyenes, minden vasárnap néhány százezer tanult és kegyes amerikait egyesít ily móddal, több mint harmadfél millió gyermek körül. Azonban a szükség még koránt sincs teljesen fedezve. Az 1850-iki népszámlálás szerint az egyesült államokban az öt és tizenöt év közötti gyermekek száma meghaladja az öt milliót; ebből aztán kitetszik , hogy a jelen nemzedéknek csak fele részesülhet a vasárnapi iskolák javadalmaiban. Ez a tény eléggé kimagyarázza az amerikai vasárnapi iskolaegylet létesülésének okát. Maga e társulat e nagy birodalomnak legszebb dicsősége és benne a jónak egyik leghatalmasabb eszközlője, mert mind tagjai valláskülönbség nélkül minden felekezetből valók, mind pedig a társulat a vasárnapi iskolák alapításában semmi tekin tettel nincs a különböző hitfelekezetekre. Ügynökei minden irányban bejárják a vidéket, a legmesszibb fekvő megyéket is meglátogatják, a szülőket, a gyermekeket felkeresik, a vallásos embereket buzdítják, és így iskolákat teremtenek ott is, hol a közönyösség vagy afelekezetesség miatt mindaddig lehetetlen volt. 1855-ben e missiókra e társulat 72,727 dollárt költött. E kivül alakulása óta egy uj irodalmat teremtett kiválólag az ifjúság számára, mely folytonosan gyarapodik, s már eddig is többre megy kétezer kötetnél; mind nagyon olcsó és derék tan- és olvasó könyvekből áll. Ily könyvekből áll minden iskola könyvtára; 1855-ben 186,034 dollárt költött a társulat ilyen könyvekre: egy évi munkásságának eredménye a bizottmány 1855. május havában tett jelentése szerint a következő: — „Társulatunk ügynökei két ezer négyszáz negyven vasárnapi iskolát állítottak fel és szerveztek, ide nem számítva azokat, a melyeket mások indítottak meg, mindezeket oly helyeken, a hol ezelőtt soha sem létezett iskola ; ugyan ők tizenhatezer egyént bírtak rá, hogy a vasárnapi iskolákban tanítóságot vállaljanak és kezök alá kilencvenhétezer gyermeket vittek. Ha ehez adjuk még a fiók-társulatok által nyert eredményeket, az iskolábajárók száma százezerrel gyarapodott. E gyermekek kilenctizedrésze, tudatlanságok vagy vétkeik miatt vallással nem gondoló, vagy épen az evangyéliom ellenszegülő szülök magzatai: tévedeztek mindenfelé, mint pásztor nélküli juhak, mi őket a vasárnapi iskolák legelőjére vezettük Mivel ezen iskolák jobbára oly helyekre vannak ültetve, melyeken a lakosság szegényebb, mintsem helytlakó papot tarthasson, a vallásosság központjaivá lettek; felállításuk majd mibe sem került , s miután körükből az alapító missionarius távozott, hogy ez áldást máshol is terjeszsze, magokra ha gyatva is fenállanak, folyamatban vannak. Ha társulatunk e hat hó alatt csak e száz ezer gyermeket vezette volna tizenhatezer kegyes egyén által az evangyéliomhoz, máimagában ez is nagyszerű eredmény volna; de ezen isko Iáknak végetlenül nagyobb része — a mint eddigi tapasz talataink sokszorosan bebizonyították —- évről évre fen fognak állani s lesznek csirái ujabb iskoláknak, evangyéliomi egyházaknak és az ifjúságra nézve a kegyességnek dajkái. — „A társulat szolgálatában a lefolyt évben 324 missionarius működött; ezek közül 256 theologia-tanuló volt, kik szünnapjaik négy hónapját a mi munkánkra szentelték. — E tanulók hajtották végre mult évi munkánk több mint harmadrészét. E tény legfényesebben felmutatja munkánk egyetemességét (catholicitas). Ugyanis 256 olyan ifjú, a kik rövid időn lelkészekké lesznek, tizenegy különböző vallás felekezet harminc növeldéjéből kilépve, kezet fogott egymással egyetlen nagy cél elérésére. Baptisták, congregationalisták, presbyterianusok, episcopalisok, lutheránusok és mások legkevésbé sem haboztak a kegyelemnek ugyanazon izenetét elvinni a nélküle szükölködőkhöz, hanem közös keresztyénségök alapjára, közős reménységökre és ugyanazon üdvbeni közös bitökre támaszkodtak. Közöttök egyetlen egy sem kétkedett, és sikerült is mindeniköknek híven hirdetni Jézus Krisztus megmérhetlen gazdagságait." „A legjelesebb tanárok közül többen erélyesen nyilatkoztak e tárgyban s e szolgálatot, mint jövendö pályájukra előkészítő iskolát, hathatósan ajánlották növendékeiknek. Nem is ok nélkül, mert tapintatot, a nép iránti szeretetet, a tudósításokbani pontosságot, az emberekkeli bánásban gyakorlottságot nyer ezen missiókban a növendék, s egyszersmind gyakorlatilag tanulmányozza azon nyers anyagokat, a melyekből kell építni az egyházakat, gyülekezeteket." Nagy Péter. —mm-RÉGISÉGEK. Közlemények és adatok magyarországi protestantismus történetéhez. — Rát.h Károly magyar tud. académiai 1. tag és győri evang. gyülekezeti levéltárnoktól. — I. Az első győri evang. lelkésznek Regensburgban 1666-ban kiadott könyve. A mult évek egyikében Cz. K. rokon néném elhunyta után ennek könyvtárát átvizsgálván, egy kis ne-I gyedrétív könyvre bukkantam. Már külső kinézése felin-