Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-09 / 32. szám

gerelte kíváncsiságomat. Jól megőrzött Pergamen volt az, hajdani irás nyomaival, melyet a könyvkötő, hogy a kötés kitlseje tisztább legyen, levakart, eltörölt, s igy tán nevezetes kincstől fosztotta meg az utókort. A könyv nagy betűkkel nyomott 116 lapra terjed, nyomatott Regensburgban Geiszler Henrik bettiivei 1566-ban. Az egyes cikkek címei jóval nagyobb betűkkel. — Címe : Die vnuerfelschete Augspurgische Confession vnd SchmalCaldische Artickel, sampt einer Vermanung Joachimi Magdeburgy, an eine Ersame Landschafft Oesterreich. Ezután két szentírási mondat áll 2. Pet. 1. és Róm. 1. s a nyomatás éve : Gedruckt im Jar, M. D. LXVI. A második lapon (nem oldalon) kezdődik az előbeszéd : An ein Ersame Landschafft in Oesterreich. Joachimus Magdebnrgius, von Gott durcb ordentl'che Mittel zum Prediger des heiligen Euangely Christi beruffen und bestetigt, Wünschet allén vnnd yeden auserwehlten Christen in Oesterreich, Gottes gnad vermchrung des Glaubens, vnd warer Gotseligkeit, aueh Sieg und vberwindung, vber Geistliehe vnd weltliche Feinde, vnd was Ihnen sonst an Leib vnd Seele, zu disem vnd kunfftigem leben nutz vnd von nöten ist. Ezen 16 lapra terjedő előbeszéd 14 pontra vau felosztva, az első pontban Krisztus megismeréséről, másodikban : hogyan és mi által lehet Krisztust megismerni ? 3. Mit tesz Krisztusban hinni. 4. Mi által tesz bennünket Krisztus jámborrá és boldoggá? 5. Hogy ment meg minket a halálos ördög-és pokoltól? 6. Jó cselekedeteink nem szükségesek megváltásunk és idvezülésünkre nézve. 7. A ki azért cselekszik csak jót, hogy idvezüljön, az megtagadja Krisztust és vallását. 8. Mi nem tiltjuk a jóságos cselekedeteket. 9. Melyek a jóságos cselekedetek? 10. Hogyan kell jót cselekedni? 11. Honnan jön a hit? 12. Ne legyünk restek az Isten igéje hallgatása- és tanulására. 13. Különösen a török határokon fekvő vidékek tartsák magokat az Isten igéjéhez. 14. Miként kell a vallást jó rendben tanulmányozni? Ezt követi egy befejezés, mely magyarul követve az eredeti irályt, így hangzik : „Minekutána én két évvel ezelőtt Tekintetes, Nemes, Nemzetes és Vitézlő Ruber János ur Romai császári fenség lovagja, Szepesi parancsnok, (Obrist-ezredes) Győri kapitány, továbbá a Nagyságos és Tekintetes Mansfeldi grófok s a Schönburgi urak az én kegyelmes uraim által behivattam, s most itt (az az Győrött) az Austriai érdemes népek (katonák) szolgája (papja) vagyok, s tölök van tartásom és üzetésem : tehát ezen érdemes nép jólétét és boldogságát szivemen hordozva vallásuk s idvességüket, a menynyire csekélységemtől kitelhetik , hivatalom által előmozdítom és folytatom, — és annak rövid intéseim által az egyetlen idvességre vezető uton (ki a Jézus Krisztus) rttmutatójok s vezetöjök akartam lenni. Minekutáua a hitvallás már 1530-ban a Császári fenség előtt Augsburgban megvítattatott és azon utat hamisítatlannak mutatta (denselbeu Weg vnuerfelschet zeiget), minden Evangelicus Karok azt mint hamisítatlan igazi kivonatát a vallásnak elfogadták és te mplomi rendszabályaikat ahhoz mérve alkalmazták. Ezen nitvallást akarom tehát Austria érdemes népének őszintén ajánlani, hogy azt megismerve, templomi rendszabályait jól és ahhoz hiven alkalmazza és magát attól eltántorítani ne engedje. Miután azonban ezen országban is c hitvallás példányai felette ritkák s néhányszor hamisan adattak ki, s noha Luther könyveiben hibátlanul szerkesztve adatnak ki, de ezek közül kevés kerül ezen országba, s nem mindenki szerezheti meg Luther könyveit, azért nagy szükségen vélek segíteni, ha ezen hitvallást a Schmalkaldl cikkekkel cgygyütt külön kinyomatom, s így ezen keresztényi szűk- [ ! ség okáért közzé teszem, reménylvén, hogy ezen tettem I Austria érdemes népei előtt tetszést nyerend. Istenhezi fohászaim s hivatalom által viszont szivesen megszolgá-S lom. (Das verdiene ich mit einem Gebet zu Gott, vnd mit meinem Ampt widerumb gern.) Kelt Győrött, Május 15-én MDLXVI-ik esztendőben. A ti alázatos és szolgálatra kész Joahimus Magdeburgius, ekkor a győri német lovasok prédikátora." Ebből kitűnik, hogy Ruber János győri parancsnok, a Mansfeldi grófok és a Schönburgi nemes család, melynek tagjai Győrött hadi szolgálatot teljesítének, hozták be Magdeburgi Joachim evangelicus prédikátort Győrbe 1564-ben, s hogy a lovas őrség Austriában toborzott protestáns katonákbol állott. Igaza van tehát „a keresztény anyaszentegyház rövid története" (Sopron 1859) Íróinak midőn a 152 lapon azt mondják, hogy „a Ferdinánd által Magyar országba hozott német katouaság, melynek nevezetes része protestáns volt, szinte nem csekély befolyással volt arra, hogy a hitjavítás hazánkban terjedjen, a mint ezt Komárom és Győr reformatiojának történeteiből tudjuk." Illy becses adattal fegyverkezve, kutatásom tárgya leend azon állítás eredeti kútfejét felkeresni, mit az 1820-ik évi Tudományos gyűjtemény IV-dik füzetében 21-dik 1. a Nagy Győr jelességeinek irója felhoz, t. i. hogy a Győrött 1526-tol fogva nagy szerepet játszó Bakyth család protestáns volt, és hogy a fenebb említett könyv kibocsátása után egy évre 1567-ben egy Superintendens és két lelkész hivataloskodott Győr városában! De térjünk könyvünk ismertetéséhez. A 17-ik laptól 59-ik lapig az Augsburgi vallástétel, a 60-ik laptól végig a Schmalkaldi cikkek az aláírásokkal egygytitt közöltetnek, a melylyek ugy is eléggé ismeretesek. A legutolsó oldalon a nyomtatás helye, a nyomdász és a kiadási év következőleg adntik elő: „Zu Regenspurg, druckts Ileinrich Geiszler. Anno MDLXVI." A könyv, valamint ősi kötése a legjobb állapotban van, melyet idővel ritkasága, s tán egyetlen volta miatt a pesti protestáns könyvtárnak átadni nem mulasztom el. ISKOLAÜGY. Iskolai közvizsgák. Hogy a nyilvános iskolai vizsgáknak nagyobb nyilvánosságot adjunk, nem lesz érdektelen néhány gömöri ref. iskolának, melyekről alólirtnak hivatalos tudomása van, ez iskolai évben is megtartott közvizsgáiról e lapok hasábjain néhány vonásokban röviden emlékeznünk. Hogy ezen iskolák szellemi állásáról annál derültebb fogalmuuk legyen, elősorolom egyenkint a tudományokat is, hogy mit és mi sikerrel s előmenetellel tanítanak minden iskolában? végül, megemlítem egy pár szóval, egyházi jövedelmüket is, hogy láthassa a ligyelmes olvasó, hogy mi arányban áll ezen tanítóknak anyagi fizetésük szellemi működésük fáradságaival? Első helyen említhetjük itt a rimaszombati fiuk elemi iskoláját. Ennek közvizsgája jun. 29-ikén tartatott meg az érdekelt szülék s több egy házias érzelmű polgárok jelenlétében. Van e példány iskolában 79 fia, 4 osztályban. — Kellő vizsgát e következő tanokból adtak : keresztyén vallás és erkölcstan, magyar nyelvtan, Magyarország története, Magyarország földrajza, számtanból a törtek s a négy alapművelet; végül irás, olvasás, szavalás és nemzeti dalok. — E tanokban egyenkint, valóban jól esik mondani, kitűnő előmenetelt tettek e jól képezett gyermekek ; főleg