Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-26 / 30. szám

Ez egymástól elütő, mondhatni ellensarkias nézetek annál inkább megérdemlik a komoly figyelmet, és ha ügy tetszik, megvitatást, mert közelget az idö, midőn a f.t. egyházkerületek egyetemes bizottmánya a pályamunkák felett fog ítélni, s érhetné-e annál nagyobb csapás a népis kolai ügyet, mint ha nem eléggé megtisztult nézetek fognának az irodalom utján irányadó tekintélyre vergődni *) ?! Minthogy a Vezérkönyvben és az ABC későbbi kiadásaiban az ugyanazon szám alatt lévő gyakorlatok nem vágnak össze mindenütt, s minthogy a Vezérkönyvben az mondatik, hogy elemi gyakorlatok végett 56 különböző tárgy van feldolgozva, holott az ABC ben csak 46-ot találunk, ebből bírálók azt következtetik, hogy a szóban lévő dolgozat vásári munka. Azonban e nevezetes és mondhatni célzatos eredmény kihozásának fő és lényeges hiánya, a mi bírálók részéről nem mélyreható eljárásra mutat, hogy külső erősséghez támaszkodnak. Hogy megrovólag szólhassanak bírálók a sárospataki ABC-ről, midőn a szótagolásról volt szó, a későbbi kiadások mellett megtekintették az elébbi kiadásokat is; miért nem tették meg pontosan az egybevetést ez alkalommal is? Ha, mint az előzmények után tölök várni lehetett, veszik maguknak e kis fáradságot, azonnal láthaták, hogy az ABC és Vezérkönyv elsőbb kiadásaiban minden lényeges eltérés nélkül meg van a kellő öszhangzat, azonban, hogy az ABC- ára leebb szállittathassék, kihagyatott abból, a mi a tartalom kára nélkül kihagyható volt, míg ez összébb-vonás mellett a Vezérkönyv a maga eredeti alakjában megmaradt. Ez nem belső hiány, hanem elnézés a külsőkben. Midőn bírálók a dolgozat belbecsére húznak következést, az azt mutatja, hogy itt nem. annyira a munka vásári, mint a birálat **). A Sárospataki Népiskolai könyvtár egymásután több kiadásban megjelent kötetei méltányló elismeréssel fogadtattak ugy az iskolákban, mint az irodalomban, s hogy azok a legérezhetöbb hiányokat válságos időkben fedez- ; ték, elvitázhatlan. A tiszáninneni f.t. egyházkerület emez előrelátó gondoskodásának lehet nagyrészt tulajdonítani, hogy e tekintélyes testület a népiskolai ügyeket saját Kebelében a legnehezebb idők viszontagságai között is mindennemű zaklatásoktól menten, a legszebb sikerrel renis lehetne nyelvünkben szerkeszteni, és így nem szükséges, hogy a kezdő gyermekeket ab, eb stb. értelmetlenségekkel kínozzuk. Ok csak ennyiben szólottak Erdélyi ABC-jéröl, érintetlenül hagyván : milyen jeles az, mint paeclagogicai mü, vagy mik hiányai.— Midőn pedig hátrább a sárospataki ABC mellőzésével további használatra ajánlják azt, azt ! csak feltételesen teszik, így szólván : „Hanem egyre figyelmeztetjük néptanítóinkat : az elemi oktatás mint vezér- j könyv alapján készült (sárospataki) ABC-és elemi olvasókönyvet csak ugy használhatják sikerrel és adhatják növendékeik kezébe, ha ők magok amazt előbb áttanulmányozták : ! ezen tanulmány és a vezérkönyvben foglalt utmutatások használata nélkül jobb, ha elő sem veszik azt; ha kedvök vagy idejök az ily tanulmányhoz nem volna, akkor csak használják továbbra is Erdélyi I. P. vagy az Övéhez ha- ; sonló jó ABC-t, mert különben a száraz és gépies munkát j el nem kerülendik". E szavakban, azt hisszük, sem a sárospataki ABC-re gyalázat, sem az Erdélyi úréra dicséret nincs halmozva, — sőt az Erdélyi uré mellett bármelyik is, ha jó, csak ugy van ajánlva. *) E nézet vezérelt bennünket is, midőn a K. és V. urak bírálatának lapunk hasábjain helyet engedtünk, mert mi is azt hisszük, hogy a népnevelés ügyének csak használhat, ha ugyanazon tárgy körül minél több indokolt, bár ellensarku vélemény nyilvánul, s mindeniknek hasznát lehet venni, csak ne vizsgáljuk mindig : kitől jő az. **) Mindenesetre hibáztak a kiadók, hogy e körülményre nem figyelmeztettek. dezé *). Hogy e dolgozatok helyét, azok illető becsének lejebb szállítása nélkül, melyek az eddig megjelent dolgozatokkal a versenyt okvetlen kiállják, rövid időn tökéletesebbek foglalják el, a naponként előrehaladó szellem jogos és természetes követelménye, a melynek a népiskolai oktatás terén bizony nyal nem a K. és V. urak által ajánlott azon T

jó ABC-élc" adtak lendületet, melyek használása végett vezér könyvekre nincs szükség. Legyünk szigorúk, ha ugy tetszik, de alaposan és tiszta igazságszeretcttel Ítéljünk. r Arvai József. KÖNYVISMERTETES. Különféle papi dolgozatok. (Folytatás.) 5. A régi setétség és a mostani világosság. Reformátióra emlékeztető beszéd Kovács József, m. ujfalusi ref. lelkésztől. Alapigéje : Efez. 5, 8. Valátok régen setétség, most pedig világosság az Úrban;mint világosság fiai, ugy járjatok. A bevezetés találó ügyességgel hozza a reformátio évfordulati napjára történő hálás visszaemlékezést szép kapcsolatba az uj kenyér- és uj borért tartatni szokott hálaadásokkal. „Nemcsak testi szükségeink — így szól — vannak, hanem szellemiek is, miket szintén kielégít időnkint a lelkek atyja, és pedig legbővebb mértékben akkor, mikor a lelki tápok is már-már fogyatkozni látszanak, hogy itt is, mikor legnagyobb a szükség, akkor legyen legközelebb az Ur. ... És ha méltó, Istennek mindég hálát adnunk, a lelkiekbenjóra vezérlő gondviseléseért, uem méltó-e minden keresztyénnek, különösen az evangyéliom szerint reformált egyházhoz tartozó keresztyénnek, hálásan emlékezni e napra, melynek évfordulata ma van?" A helyes s a beszéd egészéhez terjedelemre nézve is szép arányban álló bevezetés után szerző a beszéd tbemá jára térvén, a szöveg három kisebb szakaszaihoz szabja rövid beszédének három részét. Az egészet nemes egyszerűség és azon, módjával igen helyes eljárás tünteti ki, hogy minél kevesebbet ád sajátjából, és minél többet a szent igéből. Csakhogy néhol pl. a harmadik részben okoskodása a hitről igen sovány, és csak nemleges oldalát illeti a dolognak. — Igaz, hogy az egész harmadik rész jobbára iutelmi, és így nem annyira erősségek által meggyőző-, mint inkább a lélekre hatónak kell lennie (qui svadét, docet argumeutis , qui exhortatur, stimulat affectibus. Erasmus); de akkor meg felettébb száraz és nem eléggé megragadó. 6. A Krisztusban lenni! Közönséges egyházi beszéd Miskolczi Szigyá) tó István, sz.-márton-kátai ref. lelkész és alesperestől ezen alapige felett : Róm. 8, 1. Semmi kárhoztatások nincsen azoknak, kik a Jézus Krisztusban vágynák. Themát és dispositiót magából a szövegből merítvén, ezeket fejtegeti : a) mit tesz a Krisztusban lenni? és b) micsoda jutalmuk van azoknak, kik Krisztusban vágynák? — E jó szerkezet mellett a kidolgozás is elég szabatos, s ha általában nyelvezete a magasabb szónoki igényeknek meg nem felel is, egyfelől az egésznek kerekdedsége igen jó benyomást tesz, másfelöl a styl is helylyel-közzel élénkebb lendületet vesz, mint pl. a bevezetésben c hely : „Ha örül az éjszakának vak sötétségében botorkáló utas, mikor a hajnal pirultával s a reggelnek feltetszésével, világosságban látja az előtte lévő tárgyakat, s bátran követheti ut*) Ezt nem vonták kétségbe birálók sem, söt e maga helyén inéltánylattal emlékeztek arról.