Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-26 / 30. szám

ját; ha örül a veszedelmes szélvészek között hányatott ha- Non per difí'ieiles nos deus ad beatam vitám quaestiones jós, midőn bátorságos kikötőhelyre talál : hogyne örülne vocat, s ennél fogva az irás fejtegetett mélyebb felfogását a maga bűnös voltát érző lélek, midőn olyan utat és módot nem a szószékre valónak állítaná, annak azt felelem, hogy talál, melynélfogva bűneinek büntetésétől megmenekedhe- a fejtegetett eszmék magokat annálfogva, hogy azoknak tik? . . . hogyne örülne, midőn ezt hallja az apostol : sem- szabatos értelem-határozatát nem adhatni, a tanulatlan, de mi kárhoztatások nincsen azoknak, kik a Jézus Krisztusban hitében boldog sokaság elibe valóknak lenni bizonyították vannak." . be. A közönséges tanulatlan ember nem világos fogalmak, Kár, hogy a felhordott jelességek mellett az irás hanem a concret élet utján jut az igazsághoz, épen azért mélyebb felfogását és a Pálféle keresztyén szellem lengé- 1

ragaszkodik a könyvek kön/véhez is, mint a melyben sét nem tapasztaljuk az egész beszédben. Avagy hiszi-e a Ján. 5, 39 szerint nem logice demonstrált tudomány, hanem tiszt, szerző, hogy oly egyszerű igazság kimondására, a örökélet vagyon, miáltal lesz hasznos a tanításra, a feddésminőt Pál szavaiban találni akar, a lánglelkü férfi oly min- re, a megjobbításra, a fenyítékre, mely igazságban vagyon, deiaféle képeket, merész hasonlatokat és fordulatokat ösz- A vallás legbensőbb igazságait legszentebb tételeit szehord, hogy beszédeit incisumokkal bebonyolitja, s a hiába bizonyítgatod, értelmed boncoló kése azokon nem legridegebb allegóriákkal tarkázza, hogy végre kisüsse, ; fog; de nyisd ki szivedet, hallgass benső szózatára, ós miszerint a Krisztusnak „értelmet világosító és szívet job- | önként hullanak kebledbe, mint az égi harmat az ellanbltó üdvös tudományát vizsgálni, tanulni és bevennia

J]asz- kadt füre. S ha szived áldását mással akarod közölni, könos dolog ? Mily ügyetlenség volna ily világos igazság ki- zöld ugy a mint vetted, nem boncolgatva, nem taglalva, fejezésére oly képeket használni, melyek a dolgot nem hanem életteljesen képben, hasonlatban. A lángeszű Ahlhogy felvilágosítanák, inkább még elburkolják, mint „a I feld, kitol e gyűjtemény is közöl egy gyönyörű beszédet, Krisztust felöltözni : Gal. 3, 27. A Krisztussal meghalni és hogy megmutassa, miként jutunk az isteni kegyelemhez e vele együtt feltámadni: Róm. 6, 3—8, arra törekedni,hogy gyönyörű elbeszélést adja elö: „Egy missionarius egy mega Krisztus bennünk megábrázoltassék" Gal. 4, 19. stb. stb. tért indianussal találkozik, kit ő alázatos hü keresztyén — Bizonyára mélyebb igazságot akart Pál hirdetni, s oly nek ismer fel. A missionarius kérdi : hogy jutott oda'? Az szellemi tényt akart felderíteni, — melynek kifejtésére a indianus egy rakás parazsat szed ki a tűzből, s abból egy használatban volt bellen nyelv szegény, s általában a szó- kört csinálván, közepébe egy férget tesz. A féreg, az égető beli kifejezés fogyatkozó volt, s azért törekedett a szóba hőség elől szabadulandó mindenfelé futkosni kezd, de minfoglalandó eszméket minden módon forgatni mindenféle deniitt ott a parázs. Végre sok hiábavaló próba után a kör képek által felfoghatóvá tenni. közepében meghúzza magát és veszteg marad. — Akkor Pálnak valamint megtérése titokteljes tényen alapul, az indianus kezét kinyújtja, kikapja, s a féreg frissen ugy az egész krisztusi tan felfogása nála lényegében mys- odább áll. Ime — mondá akkor az indianus — a féreg én ticus természetű, s oly benső lélekállapotokból indul ki, vagyok. Bűnöm tudatára jutván, nem tudtam hová lenni melyeket csakis benső tapasztalatok nyomán érthetni lelkem aggodalmában. Futkostam ide s tova hazugságokmeg, melyek minden, még oly világos leírások dacára kai, kifogásokkal, jó cselekedetekkel s egyéb ilyfélékkel, azoknak, kik e lelki állapotokat saját tapasztalatokból hogy a szabadba jussak, s nyugalmat találjak ; de mindennem ismerik, mindég homályosak maradnak, érthetetlenek, felül izzó tűzre, Isten haragjára bukkantam.Végre egészen mint a színekről való beszéd a született vak előtt. megtörődve meghúztam magamat és veszteg maradtam. — E mysticus igazság abban áll, hogy a Krisztus igaz Akkor kinyúlt utánam Isten keze, mint az én kezem a fékövetője avval lelkileg egygyé lesz, vele a világnak meg- reg után, s csupa kegyelemből kiemeltettem a parázskörhal, és vele támad fel újra szebb szellemi létre, szóval bői". — Lehet-e az isteni kegyelem mivoltát szebben, ta-Krisztusban él és Krisztus él ő benne: (Gal. 2, 20. A Krisz- lálóbban és hathatósabban szem elibe állítani, mint e képtussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, ben történik ? Igy kell a mélyebb hitigazságokat a népnek hanem él bennem a Krisztus). Ezen Krisztussal való mysti- tanítani. cus egygyélétel alapján tulajdoníttathatik nekünk az ö 7. A lelki erő és erkölcsi jóság veszedelmei, elégtevő halála igazságul, így lesz Pál elégtételi tana ész- Közönséges tanítás néhai Kolmár József, esperestől, közli szerűvé, jelentőssé. Vári Szabó Sámuel. Ezeket itt bővebben fejtegetni nem volna helyén, Alapige : 1. Kor. 10, 12. A ki magának állani látta annyit azonban, nehogy bizonyos emberek valami cismus- tik, meglássa, hogy el ne essék. Ez alapigéből szerző e vagy tismussal rám zúduljanak, meg kell még itt jegyez- sajátszerű dispositiot vonja ki : „Lássuk meg először az nem, hogy a hit tárgyai általában nem olyszerűek , hogy erős lelkeknek gyengeségét, gyarlóságát, erőtlenségét és azokat szabatosan körülirni és szavakba foglalni lehessen, abból eredhető veszedelmeit, azután másodszor hallják meg mire nézve szabadjon az ujabb kor egyik leggondolkozóbb az igazak és szentek az ő leckéjöket." „ és a vallásügyben legszabadelvübb irót, Constant Benjámint A milyen sajátszerű e felosztás, olyan az egész beidéznem : „Ha engem —- igy szól — valaki arról vádolna, széd. Szabályszerűség tekintetéből alig van az egész gytijhogy nem határozom meg kellő szabatossággal, mit értek teményben egy-egy prédikáció, melyhez annyi gáncs féra vallási érzelem alatt, azt fognám tőle kérdezni : mint ne, mint a jelenhez, sőt valóságos szarvashibára is akad -lehessen szabatos értelem-határozatot adni erkölcsi sensa- tunk benne, a mennyiben oly bibliai eseményre tesz céltioink azon határozatlan és mély részének, mely már ter- zást, mely a bibliában ugy sehol sem fordul elő. „No hát mészeténél fogva a nyelv minden eröködéseit megszégye- ne válogasd meg a parancsolatokat — így szól — hanem níti. Mint fogjuk érteményezni azon hatást, melylyel egy vagy mindeniket igyekezzél megtartani, vagy pedig törd sötét éj, egy ős erdő, a romok között vagy sírok felett össze mind a két törvénytáblát, és idd meg annak porát, miként nyöszörgő szél, a végigláthatlan óceán van reánk? Mint Mózes cselekedett az engedetlen, bálványozó Izraellel.u

A fogjuk érteményezni azon megindulást, melyet Osszián biblia előadása szerint nem az összetört törvénytáblák poénekei, szent Péter temploma, a halál feletti elmélkedés, a rát binté Mózes a vizbe, és adá innia Izráel fiainak, hanem hangok vagy a formák barmoniája költenek fel bennünk?' az aranyborjúét : 1. Exod. 22, 20. Mint fogjuk érteményezni az ábrándozást, a lélek ezen Mind á mellett nem lehet az embernek nem éreznie, benső meg-megreszkettetését, midőn rejtélyes zavarban bogy itt a szó oly mesterével van dolga, kit mint minden összegyűlnek és egymásba vegyülnek az érzékek, s a gon- teremtő geniust gyakran járatlan utakon találsz, s azért dolat összes erői ? Mind ezen dolgok alján religio van. — hiába törekszel öt a közönséges mtiszabályzathoz mérni. Mind a mi szép, mind a mi benső, mind a mi nemes, rokon mert ö maga-magának szabály. Kolmámak a szent írási a religio val.u

J^'S^' csodáserejü nyelv oly annyira volt hatalmában, hogy ritka Ha valaki ellenem Hilarius ama híres szavát idézné : I másnatóutott őt csak utánozni is tudni: e mellett gondo f* papa 1| T