Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-26 / 30. szám

hogy a rómaiak, miután a polgári jog gyakorlatát badosok, a szabadságnak palástja alatt, gonoszságot Izraeltől elvévén, teljesen maguk részére tartozónak ne cselekedjenek *) : e kettős cél elérhetése tekintetényilvánították is, a zsidóegyház kormányzatát,vagy- bői, az államkormányzat alapelveit, a következő is az egyházi autonomiát, noha a polgári törvények szavakban tette le a fők s hatalmasokra nézve : Ti korlátai közt, a papok és nép véneinek kezei közt meg- urak, igazsággal és egyenességgel leggetek a ti szolgáihagyták,— csak a minden ker. hitfelekezet által tok-, alattvalóitokhoz, — tudván, hogy nektek is uraszent, így egyedül csalhatlan adatul s kútfőül elis- tok vagyon mennyben**); az alattvalókra nézve pemert evangyéliomra hivatkozunk, hol az egyházi dig : Minden lélek a felső hatalmasságoknak engedelautónomiát, nem ugyan részletekben bocsátkozó mes legyen, mert nincsen hatalmasság, hanem Istentől rendszerben, de elvileg, félre nem magyarázható sza- és a mely hatalmasságok vágynák, Istentől rendeltetvakban kimondatva, követés- s alkalmazásul páran- tek. Azért valaki ellenetámad a hatalmasságnak, az csolólag meghagyva feltaláljuk. — Az evangyéliomi Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellenetavallás isteni alapítójának ugyanis, nemcsak célja madnak, Ő magok büntetést szereznek magoknak***). nem volt, részletes szabályok alkotása által a lelki- Ezen alapelvekből kell, mint törzsből az ágaknak ismeret szabadsága eleibe gátló, korlátozó akadályt kisarjadzniok , leszármazniok a ^ státust boldogító gördítni, s ekkép a szellemi élet fejlődhetésére, mint minden részletes törvényeknek! Es hol ily evangyé-Izrael példája igazolta, oly kártékonyán ható stabi- liomszerli törvények uralma alatt állnak az államlismus elvét, az általa erkölcsileg, szellemileg, pol- polgárok, ott található fel az erkölcsi, szellemi s gárilag újjáteremtett világba átültetni; sőt annak, anyagi jólét; hol az ily törvények iránt, az alattvanoha mindig az evangyéliom fényénél, minél tágasb lóknál hiányzik a kegyeletes tisztelet s engedelmesműködési tért biztosítni akarva, mint az állam, ugy ség, ott, mennyiben Isten akaratjának ellenszegülés az egyházkormányzat terén, mert e két hatóságot, történt, nincs, nem lehet virágzó jólét; ott a közérvagyha ugy tetszik, hatalmat, mennyiben biblia s dek hajója, a bukás örvénye felé indult, — mert az pallos, nem ugyanazon egy kézbe illő eszközök, egy- engedetlenekre nézve, az Ur ítélete el nem maradhat. mástól némileg elválasztani akarta, nyilván meg- Az egyházkormányzat-autonomiára vonatkozóhagyván, hogy : Ha valakivel peretek, t. i. polgári Iag : Jézus, sem részletes szabályok — canonok — peretek vagyon : törvény vagyon és birák vágynák, alkotásába, a lelkiismeret szabadsága épségbenhaegy mással ott pereljetek; ha pedig egyéb dolgotok fe- gyása mellett nem bocsátkozhatván; sem azon erlől való panaszotok, p. egyházi, vallási ügyetek va- kölcsi testületnek, melyet, mint maga országát, a gyón, a közönséges gyűlésben láttassék meg, intéztessék sz. lélek által igért vezéreltetni, belügyei rendezését, el*) — afőelvek kimondása s hintegetésénél maradt, a világi hatalomnak át nem engedhetvén : hasonló-Igen, mert tudta Jézus, hogy a majdan tökélyesbíilő lag az általános elv kimondását, örökidőkre megalaemberi ész, fejlődő tudományok, emelkedett civili- pítását tartotta szükségesnek. Mindenek ékesen és satio: időnkénti előhaladás s mindig közelítő arány- szép renddel legyenek ti köztetek****). E fenséges, e ban fogják a részletes alkalmazás- s intézkedéseket, sokat jelentő szavakban van letéve a helyesen értelaz általa kitűzött örökelvekhez, híven idomítni. Csak mezett egyházi autonómia. Oh ha ama szavak minígy rázhatta, s rázta is le magáról négy évezredes deniitt és mindenha valódi értelemben vétettek s nehéz igáját a lelkiismeret szabadsága; így gyűlha- magyaráztattak volna : akkor a vagyonközösséget tott s gyúlt is fen lobogó lángra az értelmiség szö- sürgető saint simonisták , később communisták; az vótneke; így indult is el, a tespedés fertőjébőli kie- evangyéliomi egyházban, a lelkészi, mint tanítói oszmelkedéseután, a közérdek hajója, a társadalmi szö- tály szükségességét határozottan tagadó conjessores vetkezés igérte, s biztosította jobblét kikötője felé. hicis, elébb quakkerek; a minden egyes egyházköz-Az államkormányzatra vonatkozólag is, Jézus ségek részére , független önállást, intézkedési hatástávolról sem akarván a társadalmi szövetkezés esz- kört, szervezési jogot, minden egyházi felsőség s méjéből Önkényt folyó függés szálait széttépni, vagy törvény mellőzése, sőt megtagadásával sürgetve köakár felülről, akár alulról valaha széttépetni enged- vetelő brownisták, ma congregationalisták; a világi ni, — ha szinte e szándok , elég álnokul, az elfogult ' hatalomnak az egyházi hatalom feletti fensőbbségét törvényszék előtt, vádként állíttatott is fel ő ellene; I tagadó, s hitelveire nézve a papismushoz szító puyde igen is akarván egyfelől azt, hogy megdöntessék seiták, s más a ker. anyaszentegyház ferde kinövéama többé meg sem ingathatónak vélt előítélet, mely ! sei, rajongó sectái soha nem születnek. De szükség szerint az ókor urai, a népek millióit önmaguknál volt ezeknek is születniök, hogy hamis gyöngy álranemtelenebb anyagból gyúrt oly férgekül tartották, gyogása mellett, az igaz gyöngyé annál pompásb kiknek élet- s vagyonuk felett ők tetszés szerint ren- , fényben tűnjék ki; hogy a ker. prot. egyház státusdelkezni állásuknál fogva feljogosítvák; másfelől, boldogító liit s kormányzati elvei, annál biztosabban hogy az általa evangyéliomi szabadságra hívottak, érvényre emelkedhessenek, s még az ellenfél által is mint már a régi helyzet- s viszonyokhoz képest sza- kegyeletes érzéssel tiszteltessenek. Csel. XIX. 38, 39. — (Az idézett szavak nem Urunktól va lók nem is oly alkalommal mondattak, hogy azoknak legki - - sebb vonatkozásuk is lehetne az cgylv^rn. ÜzerJc.) *) 1. Pét. II. 16. **) Koloss. IV. 1. ***) Eóm. XIII. 1. 2. **»*) 1. Kor. XIV. 4.