Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-24 / 21. szám

állításába befolyt vidéki népesség túlnyomó többségének, átadni méltóztatott. Iskolaügyünk ily állásában, múlt augusztus 30 kán egyliázközönség gyűlése tartatván S.-Szt-Györgyön egyházunk képviselői által, megajánlá, hogy fenálló népiskolájában a jelenben létező tanítói erőt még egy szaktanítóval nevelni, azt mint rendes elemi iskolát saját költségén fentartani s egyházközönsógiink felügyelete alá átadni kész leend ; de oly feltétel alatt : miszerint egyházközönségünk is vállalja el, hogy egy tanárt az intézet pénztárából évenként rendesen fizeiend. Egyliázközönségíink elfogadván e feltételt, határozatilag kimondotta a rendes négy osztályú elemi iskolának, mint felállítni szándékolt ipariskolával vegyes algymnasiumunk plántaiskolájának, —létezését egyszersmind elhatározván, hogy az 1-sö gymuasialis osztály tanítása is még ez évben megkezdessék, e célból négy körünkben ismeretes, papi tanfolyamot végzett ifjat fel is ajánlott, a mélt. egyházi főtanácsnak, oly kéréssel, hogy azok közül egyet ideiglenes gymnasialis tanítónak , 400 pforint évi fizetésre — míglen az iskolai pénzalap gyarapodása az évi dij emelését lehetővé teendi — kinevezni méltóztassék. Ez jelenleg iskolaügyünk állása; s reményünk van, Isten segélyével, hogy algymnasiumunk első osztálya is, a mélt. egyházi főtanácshoz teendő feljelentés után, — hogy a nonnalisko-Iákban elemi tanítást végzett fiaknak pályatér nyíljék további képződésre, — folyó óv novemberében, életbe lépend. E nemzeti közügyben eddigi eljárásunkról legalább ennyit, rövid vázlatban, mintegy tájékozásul tudatni ügyfeleinkkel, szükségesnek látánk. De ez még csupán kezdete nagyszerű feladatunknak ; s csakis állhatatos küzdelem, erős akarat, és szilárd kitartás víhatják ki a diadalt, a teljes eredményt. Célzatunk szent; közvélemény, közohajtás és higgadt megfontolás kifolyása. — Egy ipariskola keMünkbeni felállítása, nemde, korunk s elszigetelt helyzetünk legkiáltóbb szüksége? Mert e túl népes székelyföldünk erőteljes fiai az iparüzletek, kézmüvek különféle ágaiban tudományosan kiképeztetve, nem lentiének akkor kénytelenek, kenyérkereset végett, mint csupa napszámosok, Oláhországba kivándorolni, hanem mint tanult iparosok, honunkban hasznos szolgálatokat tehetnének. — Egy gymnasiurn pedig nemcsak szellemi, de anyagi felvirágzásunknak is nélkülözhetleh feltétele. Mert szellemi mivelődés tényezője anyagi jólétnek; s csakis egy szellemileg kiképzett székely nemzedék lehet, a magyar nemzetiség és a polgárisodás keleti végbástyája. De azt mondják sokan : Van hitfelekezetünknek elég fenálló gymnasiumaIgenis van ; de azok közül a legközelebbi is, a §56. :

ud varhelyi, tőlünk, jövet ós menet, négy nap járó távolságra esik. Hát ha még fontolóra vesszük azon évenként ezerekre s tanodáink fenállása óta milliókra rugó pénzkiadások mennyiségét, melyek visszatérhetleniil kimentek és mennek e székelyföldünk kebléből ! A szegény székely apa kiküldi tanuló fiát az udvarhelyi tanodába. Már fuvarbér 3 forint. Egy köböl lisztnek, melynek értéke gyakran nem több 6 forintnál, —- vitelbére 3 forint. Vegyük fel csak ezen számítási kulcs szerint a rendes szünidők alkalmáváli hazajövetelek, visszamenetelek, és 6 köböl liszt vitelbérét r csak az ily mellékes egy évi kiadásokban is az összeg 48 vforint. — De van itt még erkölcsi tekintetben is, s fájdalom, gyakran kipótolhatlan vesztés. Nagyon távollevo kiskorú gyermekeiteket nem kisérhetitek szüléi vigyázó szemeitekkel , s gyakran a rosz példa és társalgás leforrázzák az eróny csiráit, melyeket addig szüléi gyöngéd szeretettel ápol átok. Nagyon elfogultaknak kellene lennünk, ha el nem ismernök egy ipariskolával összekapcsolt gymnasiurn keblünkbem felállításának nélkülözhetlen szükséges voltát. Eldödeinket nem lehet e részben hanyagsággal vádolnunk. Ők mind e mellett, hogy a körülhordozott véres kard gyakran csatatérre szólítá, az örökös harcok viharai között is, a vallásos és szellemi élet éleszlésére sok üdvöst tettek, minek gyümölcseit mi, kik a haladó jelenkorban a nemzeti közjó előmozdítására még mitsem tettünk,— élvezzük. Tisztelt honfitársaink! most már rajtunk a sor. A kor szelleme int. Siessünk haladni a megkezdett nemes pályán. A megállapodási régi álomkorunkba visszaesés elöpostája, a viszszalépés nemzet elleni vétség leendene. A haladó külföld, sőt a testvér Magyarhon, mint követendő példányképek, állnak előttünk. A m. kormány rendeletei naponként a népnevelés előmozdítására köteleznek, hivnak fel ; s lehetne-e legkisebb kétségünk is a nyilvánossági jog bármikori megnyerése iránt V Kendezzük, szervezzük bizton iskolaügyünket. Egyházi közönségünk gyűlése egy kbilevélmintát állított meg s nyomatott ki. Azokból egy-egy példányt oly tiszteletteljes felkérés mellett küldünk az alapítványi ajánlatokat tett magánosoknak, hogy annak tartalma szerint kötelezettségöket érvényesít ni s azt 6 százalék előlegezett kamattal együtt az intézet péztárnoka kezéhez, ki is íiyugtatványt adand, — elküldeni sziveskedjenek. — Az alapítványi ajánlatokat tett egyházi és községi testületeket is ezúttal hasonló tisztelettel találjuk meg az iránt : hogy tett ajánlataikról küldnének hiteles nyilatkozatokat — jegyzőkönyvi kivonatokat — Sepsi-Szent-Györgyre egyházkozönségi elnök atyánkfiához; ki is azokat a mélt. egyházi főtanácshoz — ennek 208. szám alatti rendeletéhez képest — az adományozásra szükséges engedély felsőbb helyeni kieszközlése ! végett, feltörj esztendi. Egyszersmind küldünk kötlevélmintákat | is, oly felkérés mellett, hogy, miután a m. egyházi főtanács az adományozásra szükséges engedélyt kieszközlendette, azok sze! rint, hasonlóiag mint a magános alapítók , — kötelezettségöket törvényszerű bélyegjegygyeli ellátás mellett, érvényessé tenni méltóztassanak. Végül tisztelettel felhívjuk minden körünkben vagy azonj kivül lakó nemes érzelmű székely-honfitársunkat, hitsorsunkat, s : az egyházi és községi testületeket, hogy egy ily üdvös vallási és 1 nemzeti ügynek, mellyből felszáiníthatlan anyagi és szellemi ! haszon háromlik e székelyföldünkre, sőt az egész magyar nemzetiségre, — felsegítésére, előmozdítására, akár tettleges egyszer ! mindenkorrai segélynyújtás, akár alapítvány által járulni, s ado| mányozási nyilatkozatuk, ajánlatukról, közvetlen vagy illető es: peresség utján, elnök atyánkfiát tudósítni kegyeskedjenek. Az i ellenőrködés és a nyilvánosságnak hirlapokbani átadása e tárgy| ban nem fog hiányozni. Itt nincs szükség fellengős szózatokra. Már magában az ügy magánosokra, testületekre, nemzetiségre, sőt a késő nemzedékre nézve is üdvhozó nagyszerűsége hatósan beszél a honfikebelekie. Teljes tisztelettel vagyunk a tisztelt honfitársaknak, bitsorsosink s az egyházi és községi testületeknek alázatos szolgái Gödri Ferenc, elnök. / 7 Benedek Aron, jegyző. A Rikán belöli helvéthitüek egyházközönség gyűléséből. Bepsi-Szent Györgyön, augusztus 30-án 1858. A magyar reformált egyhási négyhangu éneklés felállításától. (Vége.) A második évben már több teendője van az énektanárnak, mert az I. osztályú tagok képzésén kivül, a II. osztálynak tanítása is reá néz; — de az első évben szerzett gyakorlatnál fogva ez terhes munka nem leend. — A II. osztályt, mint láttuk, alkotják az ideiglenesen folrendelt tagok, tudniillik a 13, 14 éves kornak, — a 15, 16 évesek, minthogy c korban férfiaknál bizonyos változáson megy keresztül az éncklőhang, minek következtében a gyakori éneklés nem tanácsos — nem vétetnek fel; — amazok pedig, gyorsabb cSőhaladás tekintetéből alkalmaztatnak. — Az énektanár tehát, ha népes az egyház, s az c korúakból számos tagra van kilátás, csak a 14 éveseket, kik rendesen helyben lakék, az cgyháztanács közreműködésével egybeszedi, s osztályozza a már fölemlített mód szerint. — Hogy ez küzdés nélkül mehessen véghez, célszerű lesz, ha a lelkész, — kinek az ügy mellett mindég kalvinusi hajthatat-