Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-17 / 20. szám

12. Az egyesület által kitűzendő s kizárólag a nevelés körébe tartozó pályakárdést, valamint az annak megfejtésére teesdő jutalomdíj mennyiségét is, mindenkor a közgyűlés szavazattöbbséggel határozza meg. 13. Ha valaki az általa kitűzött kérdés megfejtésére jutalmat tenni akar, szándékában nem gátoltathatik ; megjegyezvén, hogy azon kitűzött kérdésnek a nevelés körén túl menni nem lehet. 14. A pályázó munkák megbirálása a közgyűlést, vagy az általa e végre kinevezett tagokat illeti. 15. A jutalom közvetlen odaítélése s kiosztása , a közgyűlés jogai közé tartozik. 16. Minthogy a könyveknek huzamos hevertetése miatt a könyvtár által elérni ohajtott cél nem eszközöltethetnék : a kisebb könyveknek elolvasásárakét hét, a nagyobbak olvasására egy hónap határoztatott, — ki az egyesü let könyvét ezen határidőn túl magánál heverteti, minden napra három krajcárt köteles fizetni a könyvtár pénztárába. B) Hivatalnokokat illető szabályok. 17. Az egyesület hivatalnokait teszik : a) egy papi, és egy világi elnök, b) a jegyző, c) pénztárnok, d) könyvtárnok. 18. Minden hivatalnok minden harmadik évben a közgyűlés által, titkos szavazat utján lesz választandó. 19. Minden hivatalnok hivatalát fizetés nélkül viseli, jutalma lévén az öntudat és elismerés. a) Elnökségi szabályok. 20. Mind a két elnök egyenlő joggai bir. 21. Az elnöki közös jogok közé tartozik a gyűlésben elnökölni, ott a jó rendre felügyelni, a határozatot a többség szellemében kimondani, a hibázókat megfeddeni rendre utasítani, a hozott törvényeket teljes erővel végrehajtani. 22. Minden törvényhatóságok s társulatok előtt, hol ezen egyesület ügye foly, az egyesületet képviselni, annak jogait védeni, kivánatait sürgetni : az elnököket illeti. 23. Ha az elnökök közül egyik sem jelenhetne meg a közgyűlésen, azon esetben az egyesület, tagjai közül, szavazattöbbséggel választ azon egy ülésre elnököt. b) Jegyzői szabályok. 24. Az egyesület jegyzőkönyvének hiteles és lelkiismeretes vezetése a jegyző kötelességei közé tartozik. 25. Az egyesület részéről benyújtandó folyamodások elkészítése s a közgyűlés határozatainak hiteles, pontos és gyors köröztetése jegyzői kötelesség. 26. Hanyagság vagy hűtlenség esetében, közgyülésileg történt megintetése után hivatalától elmozdíttatik. 27. A gyűlés határidejét egy hónappal elébb tudtul adni jegyzői kötelességekhez számíttatik. c) Pénztárnoki szabályok. 28. A pénztárnok a tanítói egylet pénztárát a közgyűlés által kimondott szabály szerint kezelni köteles, a kezelésére bizott pénzt semmi más célra fordítani hatalmában nem állván. 29. Kiadásairól és bevételeiről rendes jegyzökönyvet vinni, s minden év végén a közgyűlésnek hiteles adatokkal számolni köteles. 30. Ha hanyagsága vagy hűtlensége miatt az egyesületre kár háramlanék, az okozott kár megtérítésén kivül első esetben hivatala pontos betöltésére intetik, másodízben hivatalától elmozdíttatik. d) Könyvtárnoki szabályok. 31. A könyvtárt lelkiismeretes pontossággal kezelni, a könyvek címéről, áráról, kiadásuk helyéről, idejéről rendes naplót vinni, a könyvek reudbeu s épségben tartására gondosan felügyelni, mások által is felügyeltetni, — a rest vagy hanyag olvasókat pontosságra iuteni, a könyveket elvesztett vagy roszul conservalt olvasókat az egyesületi gyűlésnek részrehajlatlan szigorúsággal feljelenteni, — a könyvtárnok kötelességei közé tartozik. 32. Minthogy a könyveknek huzamos köroztetéséből azon tapasztalást merítette az egyesület, hogy az uj könyvek is vagy többnyire hiányosan, vagy legalább elrongyolva térnek vissza a könyvtárba, kötelességévé tétetik a könyvtárnoknak a meghozatott uj könyveket beköttetni, s ugy indítni el útjára. 33. A meghozatott s meghozatandó könyvek köröztetésére azon szabály lesz megtartandó, hogy azoknak egy részét a Szárazvölgyre küldje igazságos irányban a könyvtárőr, más részét a többi vidékben köröztesse. 1858-ban — azon nevezetes átalakulás következtében, mely szerint a tiszáninneni helv. hitv. egyházkerület népiskoláink kormányzata uj rendszerében a népiskolatanítói értekezletek szervezésére is figyelemmel volt — a gömörmegyei népiskolatanítói értekezletek fentebbi alapszabályainak több pontjai elidősültek s helyet adtak azon rendszernek, melyet az egyházkerületi népiskolai választmány készített s az 1858. április 20. s kővetkező napjain Miskolcon tartottegy házkerületi közgyűlés elfogadott, életbe léptetett. (Lásd Sárospataki füzetek. Második folyam. VI. nov. 30. 1858, 606. lap). S. és T. A magyar reformált egyházi nógyhangu éneklés felállításáról. (Folytatás 1. f. 7-ik sz.) Az eddig mondottakat előre bocsátva, lássunk egy keveset a kivitelről általánosságban. — Megjegyzendő, hogy az ugy leend leirva, mintha az valamely gyülekezetben gyakorlatilag is megtörtént volna. — A kivitel tehát, a gyülekezetek különböző népességéhez képest, kevés változtatással , módosítással ugyanazon egy rendszerű; — az idő tér is, melyben a kivitel véghez akar menni, egyenlő mennyiségű lehet, de akkor a végrehajtók számát növelni kell;— pl. 6000 lékkel biró gyülekezetben ha egy énektanár van, már akkor kétannyi népességűben az énekvezér, vagy a tanítói kar közreműködése is igényeltetik azon esetben, ha ez utóbbi népesebb egyház amazzal egy idő alatt akar célt érni. Ha tehát valamely egyház az Ur lelkétől megihlettetve, iskolájában és templomában örökidőkre fenmaradó négyhangu éneklést akarna felállítani, ott az énektanár az ügyre nézve életfeltétel; — a sok vezető, vagy sok kormányzó csak az ügy fejlését fogná hátrálni; — legyen tehát csak egy énektanár egy helyen, ki aztán ez ügyre nézve egész hatalommal ruháztassék fel. — Feltévén tehát, ! hogy egy középnépességü gyülekezet bir egy ily énektanárral , — az, mielőtt a működést megkezdené, először is tudja meg, hogy azon egyházban körülbelöl mennyi a lelkek , templomgyakorlók , iskolanövendékek , s ref. kézművesek száma, s a kivitelt ugy intézze, annak idejét a szerint határozza meg; — pl., ha van 6000 lélek, ott nagy ünnepek alkalmával is az istenitiszteleten nem több I a hallgatók száma 3000-nél, — vasárnapokon már kevesebb, köznapokon még inkább, — ezt ugyan a nép vallásosságából lehet megtudni legjobban, — a megjelenők között pedig az éneklők száma a tömeghez képest ismét felényinek mondható, mivel azoknak némely része vagy énekeskönyvvel nem bir, vagy énekelni nem tud; — továbbá az iskolanövendékek a lelkek számának rendesen egy tizedrészét teszik, — e szerint a például fölhozott egyházban van, vagy legalább lehetne 600 tanuló; a kézművesek