Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-17 / 20. szám

lelkészbeállításnáli szokásról, — vagy talán ceremóniáról — fölvilágosítást nyújtott volna. Szabadjon e tárgyban, — ha valami érdeke lenne,—némi fölvilágosítást nyújtanom. Igaz, hogy én a pápai főtanodában, a liturgikában főtiszt. Tóth Ferenc ur dolgozata után ugy tanultam, hogy a „lelkész beiktatása ceremónia, — a szerint a mint az liturgika 59, 60, 61-ik lapokon olvasható : — azonban midőn én mint uj lelkész egyházközségemtől esperesiconcessa következtében meghíva , — hivatalomat elfoglalandó Kutasra jöttem, — semmi esperesi rendelet hozzám, vagy egyházközségemhez nem jött, mely parancsolta volna, hogy én esperes, vagy assessor által hivatalomba beiktattassam: hanem valamint boldogult elődöm halálakor, az egyházközség maga a szomszéd lelkészt fölkérte az egyház minden vagyonának a jegyzőkönyvbe leendő bevezetésére, s az egyház ládájának lepecsételésére, melybe a jegyzőkönyv is beletétetett: ugy idejöttömkor, magam egyedül, minden manuductio nélkül a templomba bementem, beköszöntöttem, — templom után az elöljáróság hozzám bejött, szokott mód szerint felköszöntött, s ezután én hivatalomat elfoglaltam, rendelkezvén egyúttal arról is, hogy a szomszéd lelkész újra áthozassék, —• s így más nap hétfői napon együtt a pecséteket fölbontottuk, az egyház vagyonát számba vettük, a láda egyik kulcsát magamhoz vettem, s hivatalomat azóta Isten kegyelméből ugy folytatom;

mint a kit esperes, vagy assessor állított be hivatalába. Mi ebből a következés ? Az, hogy a belső-somogyi egyházmegyében 1857-ik év előtt — a mikor tudtomra először történt ily ceremoniális beállítás — ez szokásban nem volt, — pedig a belső-somogyi egyházmegye 60 anyagyülekezetböl áll. De mirevaló is ez a ceremónia? hiszen mindnyájan egyenlő szolgálatra bocsáttatunk el; — a beállítási ceremóniánál pedig — igen természetes, hogy a beállító nagyobbnak tekintetik, ki teljes hatalommal bir szolgatársát hivatalába beállítni. Ily értelemben vagyok én a templomszentelésekről is : én is azt kérdeném bárkitől is, — legyen az esperestől vagy bárkitől prédikálni odarendelve — mivel vagy külörnb nálam? nem azt az igét hirdetem e én is, mit te ? nem vagyok én oly képes templomomat felszentelni ugy mint te? — ha ugyan szentelésről lehet szó — ez compromissioja mindég a helybeli lelkésznek, — vagy ha saját kértére történnék a rendelkezés, saját tehetségének kicsinylése. — Szóval minden ilynemű szertartás nem egyéb, mint kálomista bucsu, vagy titulus edeudi et bibendi, az egyház tetemes költségére. írtam Kutason, május 7-ik 1859. Matolcsi József kuta3Í ref. leik. 'Ml .L-&L XSKOLAÜGY. (Vége). A gömöri ref. népiskolatanítéi értekezlet célja. Midőn a haladás szelleme — mely curopaszerte megtermette gyümölcseit: az önerörcébredés s szellemi nagykorúság gyümölcseit — hazánkat is átvillanyozta, nemzeti irányban nyilvánuló utántörekvési vágyra ébresztette: egyesületek alakultak itt és amott gyorsan a hazában, — az egyesületek által eszmecsere, véleményzsurlódás, önerőre ébredés lettek napirenden, tisztult eszmékkel gazdagodott a szellemvilág; — a soha nem látott szemek látni kezdettek, látni a roppant akadályokat, melyek anyagi jobblétre vergődésünk útjában állottak s lépések tétettek e részben is egy szebb, egy jobb kor előidézésére. — A gömöri ref. iskolatanítók is áthatva a haladás szellemétől, megértve az idő intő szavát egyesületet alkottak,— hogy a nevelés hazánkban — fájdalom! — még eddig egyenetlen útját köz erővel egyengessék, e tekintetben hazafiúi hivatásuknak csekély erőiket, s becsületes szándékukat s tettre kész igyekezetüket áldozatul vigyék. Melyre nézve célul tűzték ki : 1. Nyilvános könyvtárt alapítani , melybe szakmájukra tartozó könyvek lesznek időről időre meghozaí tandók. 2. Közgyűlések alkalmával részint a nevelés s ezzel rokontárgyakban irott dolgozataikat felolvasni, — részint a gyakorlati téren szerzett sikeresb tanításmódokat egymással közleni s így a kölcsönös tapasztalatok előadása s eszmecsere utján a lehető legtökéletesebb nevelésmódot megközelíteni. Politikai vitatkozások az egyesület köréhez nem tartoznak. Ily programúi mellett két iskolatanítói egyesület létezett eddigelé elszigetelve egymástól a gömöri egyház megyében; midőn megérvén s népszerűségre vergődvén a két egyesület egyéniségeinél azon eszme, hogy az erők öszpontosítáaa, a fent előadott célok elérésére legfőbb tényezőül szolgál, midőn a szétdiriboltság a társaság jólétét és fenállását fogná előbb utóbb aláásni; egyrészről a ne velés fontos és magasztos céljainak megközelítése, más részről, saját lelki erőik biztosb kifejtése s tökélesbítése tekintetéből az eddig kettészakadva működött egyesületeket összeforrasztani elhatározták. A gömöri ref. népiskola tanitói értekezlet alapszabályai. AJ Altalános szabályok: 1. Az egyesület tagjává lenni, minden gömöri ref. iskolatanítók felszólíttatnak — s illetőleg, mivel a nevelés szent ügyének sikeres előmozdítására az önképzés múlhat -lan kellék : erkölcsileg köteleztetnek. 2. Az egyesület saját körében független; — mindazáltal, a fő felügyelési jogot, a nt. egyházmegyének szives készséggel megadja, — s egyszersmind törvényeinek védelmére s biztosítására teljes tisztelettel megkéri. 3. Az egyesületbe álláskor minden tag , mint beavatási díjt, egy váltó forintot fizetni köteles , mely öszszeg az egyesület közös könyvtárának felszerelésére lesz fordítandó. 4. Szólási és szavazati joggal bir minden egyesületi tag, ki a 3-ik pont alatt említett beavatási díjt lefizette. 5. Hogy az egyesület törvényes szabalyokat alkosson: egy elnöknek, s legalább a tagok egyharmadrészének jelenléte szükséges. 6. Minden évben egy közgyűlés september hónapban a gyűlés által meghatározott napon lesz tartandó, Tornallyán. 7. Az egyesület minden tagja a közgyűlésen rendkívüli esetek, — betegség és szorosabb hivatalos foglalatosságon kivül — jelen lenni köteles. 8. A meg nem jelenhetés okát, minden tag a gyűlésnek levél által bejelenteni tartozik. Ki azt a közgyűlés által nem helyeselhető oknál fogva mulasztja el, — anynyiszor mennyiszer a könyvtár részére fordítandó két váltó frtban marasztaltatik el. 9. Az egyesület könyvtárának szaporításához minden tag, minden évben félévenként beíizetendő két váltófrtokkal járulni köteles. 10. Ki az egyesület által reá mért pénzbeli büntetést fizetni vonakodnék, az először elnökileg megintetvén, ellenszegülés esetében, a polgári töi*vény ereje szerint, mint nyilvános adósság, rajta rövid szóper utján megvétethető lesz. 11. Ki a gyűléseken vagy rendetlen magaviselete, vagy személyt s jórendet sértő szavai altal a gyűlés folyamát zavarná s több efféle botrányos tényeket követne el, az elnök által rendre utasíttatík.