Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-03 / 18. szám

gyermekek nem ronthattak volna szép nyelvökön. — Valóban ily olvasókönyv mellett kétségbe kell esni minden nyelvérzettel biró magyar embernek, s önkénytelen teszszük azon kérdést: mi lesz a magyar gyermekből, az egyszerű pásztor és földmives fiúból, ha ily nyelvrontó könyvekből tanulnak meg olvasni, mely épen édes az anyai nyelvet látszik elrontani, mit eddigelé még illetlenül és szűziesen birt. Kegyeletek oltára, a világtörténelem drágakö-darabjaiból építette Boross Mihály. Első füzet, Pest 1859. 94 1. Áraf E füzet, mint első oltár a családi kegyeletnek van szentelve. Müve Írására szerzőt Mayer Istvánnak az 1859-ki „István bácsi" című naptár számára kitűzött ezen pályakérdése indítá : „Mikép lehetne a családi és közéletet nemesen emelő, voltakép népboldogító kegyeleteket a magyar népnél természete-, életelvei- és szokásaihoz képest legbiztosabban éleszteni ?u „Ezen pályakérdésre — mond szerző — nem versenyeztem, hanem a helyett oly adatok s eszközök gyűjtéséhez fogtam, melyek a kegyeleteket bizonyosan élesztik, és Így tettleg, gyakorlatilag kivántam Mayer István urp. kérdésére felelni. Kegyeletélesztő eszközeimet nem a képzelet és költészet országából szedtem; hanem összejártam a szent és világtörténelem gazdag mezejét, s összeszedtem azon minden szebb virágot s drága követ, hogy azokból a kegyeleteknek oltárt építhessek." Ellőttünk áll tehát az oltár a történelem bérceiről alágörgött becsesebb kődarabokból felépítve. A kegyeletek kincse a történelem sziklái között, hogy szerző hasonlatosságát tovább vigyük, amúgy rétegesen bőséggel sehol nem jön elő, csak mint az arany vékony erecskékben legtöbbször szemenként csillámlik a kődarabokban. Ez az oka, hogy a kegyeletek oltáránál is olykor nagy ködarabban villan meg egy két nemes ércszem, mint például „Hunyadi család" című sorokban. „Hedvig királynő "-féle darabnak is egy része bizton le lett volna törendő, „Mátyás király Gömörben" pedig, — mint a melyben egy szem családi kegyelet sincs egészen kihagyandó. Egy igen becses darab „Jézus a keresztfán" majdnem azon módon, a mint a bibliából kitöretett állíttattatott be az alkotmányba, szerettük volna, ha ez bizonyos foglalatba illesztve valamely kitűnő részen illesztetett volna az oltárba. Az előszóban ezen szavakhoz : „összejártam a szent- és világtörténelem gazdag mezejét" stb. mint fentebb idéztetett jó lett volna megemlíteni „e mezőn kivttl eső félre helyeken is megfordultam," mert péld. Lovász Katalinról, a pipázásról nemes indokból lemondó kocsisról mind a szent, mind a világtörténelem vajmi keveset tud. A kegyeletek oltárában vannak egész drága kődarabok, tiszta termés aranyok is. Ilyenek : XI. Bence, A két Pókai, A háladatos gyermek, Egy önfeláldozó anya, A király és százados. Haszonlesés nélkül való szeretet stb. ugy, hogy e könyv az ifjak s gyermekek kezében sikeresen tanító, a szív érzelmeit szelídítő, erkölcsi életnemesítő olvasmány lesz, s mint ilyenre a néptanítók s tanulók figyelmét felhívjuk. Vajha e nemzedék, mely az aljas érdekek házakban és azokon kivül uton útfélen felállított oltárai körül zúg, elfordulna olykor a kegyeletek félreeső oltárához is, s füstölögtetné azon a tiszta, hiv, romlatlan érzelem égő áldozatát, ez oltárfüstből alakulnának azon fellegek, melyek az élet határainak minden részeire termékenyítő áldásdús esőt hullatnának. B. I. • KÜLFÖLD. X. Legközelebb Celebesben, a kelet-indiai archipelagus egyik szigetén, a Holland hitterjesztők partra szállásukkor legnagyobb meglepetésökre egy tanítóra bukkantak, ki az Í őt környező tanítványokat malaji nyelven épen a 4'2-ik Zsoltár eme szavaira tanítgatá : „miképen kívánkozik a szarvas a folyóvizekre, akképen kívánkozik az én lelkem í tehozzád oh Isten!" A hitterjesztők e szigeten egy nem is i sejtett lelki világot fedeztek fel. Nyomozódásaik után kitűnt, hogy ott a keresztyéneknek egy rég elfeledett s elhagyatott szép serege él, szám szerin 30,000 lélekből álló. i Három bibliának vannak birtokában s a keresztyén valláshoz legnagyobb hűséggel ragaszkodnak. A bibliának nevezetesb helyeit fakérgekre felirva szokták az iskolákban tanításnál használni; az apostoli hitformát ismerik, sőt a heidelbergi kátét is s istentiszteletöket keresztyén szertartásokkal viszik véghez. 20 gyülekezetök s ugyanannyi iskolájok van. Nagyon valószínű, hogy a keresztyén vallás ismerete ide a Hollandoktól plántáltatott át, kik e szigetnek egykor urai valának. Azonban, hogy mikor, mi módon és kik által történt itt az első hitterjesztés ? ezt mindeddig tudni nem lebet. — A fentebb említett hitterjesztők mindjárt megérkeztök után néhány nap alatt 3000 benszülöttet kereszteltek meg. — Hogy a keresztyén vallás ismerete e szigeten a keresztyén világgali összeköttetés hiánya mellett is mindez ideig fenmaradt, ez csak üdvözítőnknek amaz Ígéretére emlékeztethet : „én veletek leszek mind világ végzeteig;" — hogy pedig ezen hitrokonaink, testvéreink az Úrban fölfedeztetvén, most már velünk egyházi közösségbe is lépendhetnek, ezért csak a gondviselés áldott utait magasztalhatjuk. Az Ur nem hagy egyet is elveszni az övéi közül! (Alig. Kireh. Zeit.) X. Múlt évben a Times a karácsonünnepröl irt értekezéséban megemlíté, hogy illő volna magában Londonban nyolc nap alatt 200,000 font sterling, azaz két millió penj gőforint lett azok számára aláírva. Már ez aztán adakozási buzgóság! Le Lien. rm? jíl. jet A.. Az összes prot. missiók története, s jellen állások rövid vázlata. Lélekemelő az, a mi honunkon kivül, Európa- s Amerikában lakó hitfeleink által, általában a keresztyén! ség — különösen főleg a protestantismus terjesztése érdekében történt — s történik. Fájdalom1

mi, magyarhoni protestánsok, mindezekről, vagy igen keveset, vagy sok j részben semmit sem tudunk. Mióta e becses lap megindult, ! fölmerült benne a „missio", különösen a „belmissio" kérdése : de hónapoknak kellett eltelniök, míg a „missio" valódi fogalmával is tisztába jöheténk! — Ezért, ugy hiszem, nem teendek egészen háládatlan munkát , ha az alább megnevezendő szerző nyomán, az összes prot. missiók története, s jelen állások rövid vázlatával szolgálok, e lap tisztelt olvasóinak. I. Régibb prot. missio-kisérletek a XVllI-dik század végéig. A missio alapeszméje, nem másutt, mint Urunknak ama szent szavaiban „elmenvén, tanítsatok meg minden népeket" stb. keresendő; — minélfogva ez nem emberi, hanem isteni rendeleten alapuló szeretet szent müve gyanánt tekintendő.Tárgyai eszerint a missiónak, mindazon népek,