Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-26 / 17. szám

Jertek, azért pályatársak! nyerhettek itt ismeretei­teknek alaposságot, nyerhettek itt világosságot 5 világos­ságot, mely nem vakító, hanem éltető és útbaigazító. TUbinga, ápr. 5. 1859. Tamkó Ferenc. X. Dr. Tischendorf lipcsei tanár, mint Kairóból mull hó 15-ikéről irja, a Mózseshegy alján egy uj biblia-kézi­ratra talált, mely korára, terjedelmére és szövegjellemére nézve a nevezetes vatikáni biblia-kézirattal egy rangra té­tethető ; sőt oly sajátságokkal bir, melyek neki még emen­nél is magasabb rangot, s a keresztyén tudományra nézve nagyobb fontosságot biztosítanak. — E kézirat tartalmát teszik az ótestamentom több darabjai, p. 0. a nagyobb és kisebb próféták legnagyobb részének iratai, a Zsoltár, Jób könyve, Jézus Sirák könyve, Salamon bölcsesége, több egyéb ótestamentomi apokryphokkal együtt. Ezek után következik az egész ujtestamentom, Barnabás egész levele, Hermás „pásztoráénak első része, egy a keresz­tyénség második századából való s kétséges apostol-atyai tekintélylyel biró irat, melynek görög szövege még csak kevéssel ezelőtt is elveszettnek tartatott. Tischendorf az egész kéziratot a legnagyobb pontossággal 132,000 oszlop­sorokban lemásoltatatta és a leggondosabban átnézte s összehasonlította. Jelentését e nevezetes fölfedezésről ezen szavakkal végzi : a vatikani kéziratra, mielőtt az a szűnni nem akaró közkívánat sürgetésére kiadatott volna, már három századdal azelőtt tudomással birt a ker. világ; most talán csak években kívántatik annyi, mennyi amott századokban lefolyt, arra nézve, hogy a keresztyén irodalom ezen fölfedezett egyik legnevezetesb okmányával meggazdagodhassék. (P, Lloyd.) X. Egy az északamerikai egyesült államok seregében szolgáló német ifjú, ki a mormonok ellen intézett legköze­lebbi hadjáratban részt vett, a többek közt ezeket irja a maiuzi újságnak a mormonok, kik a keleti államoktól 1200 mérdföldnyi távolban fekvő Sóstó-völgyben Utah vi­dékén laknak, főnökükhez, az Isten prófétájának nevezett Brigham Younghoz egész rajongó lelkesültséggel ragaszkod­nak. Főszékhelyök Salt Laké City, melyet szent városnak ne­veznek, egy csinosan épült város. A mormonok szorgalmas, békés és mint látszik önelégült nép; a jövőről épen nem aggódnak, prófétájuk naponként megmondja, mint tegye­nek. A próféta 12 apostolt tart maga körül s naponként több órákig társalkodik Istennel , mely társalkodásnak eredményét, azután mint közvetlen isteni kijelentéseket szokta közölni a néppel. A többnejűség náluk szabados; magának a prófétának 60 neje van, egyebek állapotjuk­hoz képest több-kevesebb nőt tartanak. A nők, kik mind­nyájan a szokásos házassági egybekelés utján férjök tör­vényes nejeinek tekintetnek, békében élnek egymással; az egybekelés szerint legidősb nő feje és mintegy urnéja a többinek, ugy hogy ezek amannak mondhatni csak szolgá­lói. A férjnek azonban, ha látomást nyert, joga van a nő­elsőséget nejei közül másra átruházni. A család számos gyermekei, az anyai származás külülönbsége dacára is, mindnyájan egyenlő bánásmódban s nevelésben részesül­nek, tisztán tartatnak, szeretettel ápoltatnak s egészsége­sen és vidoran néznek ki. Ugy látszik, hogy a mormonok vallása a régi zsidó patriarchai kor vallásának utánzása mégis azon különbséggel, hogy ők a Krisztusban hisznek. A múlt évben megjelent üstökös nagyszerű jövendölésekre ragadta a prófétát. Nevezetesen, hogy hét évig egymásután iszonyú éhség fog az egész földön dühöngeni, mely csapás alul csak az „Ur szenteinek" (azaz, a mormonoknak) tar­tománya leend kivéve. S erre való tekintetből a próféta már négy millió véka (buscliel) búzát be is gyűjtetett mag­tárába. oly célból, hogy midőn az éhszükség bekövetkezik s a „hitetlenek'- mindenfelől hozzájuk özönlendnek, legyen I ennivalójuk s a mormon vallás igazságáról is meggyőződ­hessenek. Ezután •— így hangzik tovább a jövendölés — nemsokára eljövend a Krisztus Smith József prófétának (e felekezet alapitójának) kíséretében s miután darab ideig a mormonokkal e földön csupa örömben együtt élt, végre bele unva e földi életbe, megtartja az utolsó Ítéletet. Akkor jaj lesz mindazoknak valakik csaknem mormonok! Ezen szörnyű kilátás dacára is a „Szentek" közül többen az ott táborozott szövetséges hadfiakkali érintkezés következté­ben a „hitetlenek" közé léptek át. A próféta a szövetséges államok seregének jelenléte miatt ezen „hitehagyottakon" I nem éreztetheti „Isten büntető ostorát"; hanem hogy „Is­ten szenteinek" seregét megmenthesse a harapódzó „hitet­lenség" ellen , még ez évben szándékozik fölkerekedni, mostani telepöket ott hagyva, 5—600 mértfölddel tovább vándorolni s a Fejér-hegy völgyében uj hazát alapítani. A „hitehagyottak" bizonyosan nem fogják a prófétát ván­dorutjában követni, nemcsak azért, mivel általában a mor­monok a vagyon iránt épen nem érzéketlenek, pedig a pró­féta által hátrahagyandó kész város, falvak, müveit föld s egyéb vagyonok képesek lesznek anyagi állásukat kényel­messé tenni, hanem azért is, mivel együtt utazásuk esetén méltán tarthatnának a próféta „öldöklő angyalától." Young azt mondja, hogy ezen „öldöklő angyal" épen az, ki Mózes idejében az egyiptomiakat megbünteté, „éjnek idején jő el és megöli áldozatát." És ilyen áldozatokat gyakran lehet találni a mormonok Jordán folyójában. Ez angyal létezése felől, melynek alakja alatt kétségkívül Young kezei mű­ködnek, a mormonok teljesen megvannak győződve s nagy részben ennek kell tulajdonítani a mormonok erős ragasz­kodását vallásukhoz, valamint az ugyanazon férj számos nejei közti szép egyetértést is. (Ali. Kirch. Zeit.) •^SWí rJT A. » C? A.. Biztosan Írhatjuk, hogy Sárospatakon nem kevesebb szándékoltatik, mintáz időszaki irodalomnak állandósítása, oly körben és értelemben, a mint a helyhez képest lehet­séges; értjük a protestáns egyház és tudomány körét, mint egyetlen lehetségest. — De mit is keresne Sárospatakon más irodalom ? közigazgatási, törvénykezési, divat, keres­kedelmi, politikai dolgok Sárospatakon nem járják. Egy régi tisztes főiskola árnyában és embereiből más egyébnek kell kitelni, olyannak, a mi még másutt nem telik. — A „Sárospataki füzetek" szerkesztőjének, Erdélyi Jánosnak, a folyóirat közvetlen vezetésétől visszalépése s a szerkesz­tésnek, fentartván jó viszonyait a címzett folyóirathoz, Antalfi János és Arvay József társaira átruházása, épen az állandósítás eszméjének foganatba vétele már. Örülni lehet ez irodalmi nemes tenyészetnek, mely Sárospatakot mái­igen régen megillette, s ha későn is, de annál szebb siker­rel indult meg valahára. A „Népiskolai Könyvtár" ezelőtt hat évvel kezdve országos szükséget pótolt; a görög-magyar szótár egyetlen munka e nemben, más egyéb gymnasiumi könyvekkel együtt nagy szolgálatot tőn a tanügynek. A „Sárospataki füzetek" elég méltánylattal fogadtattak, ve­lök az időszaki egyetemes magyar protestáns tudományos­ság vette kezdetét a legújabb idő szerint. Mostanság Sze­remlei Gábor és Zsarnay Lajos adtak és adnak protestáns irodalmi munkákat. Elsőtől a „Keresztyén vallástudomány" első darabja csak most hagyá el a sajtót; utóbbinál „Bib­liai bevezetés" van nyomás alatt. — Finkei József hasonló­képen hűségesen van elfoglalva „Sofokles" jól sikerült for­dításának folytatásával. Egyike a görög tragikusoknak legalább s egy kéztől át lesz plántálva irodalmunkba. Jó a*eménynyel nézünk elibe továbbá a protestáns Monwnenták kiadásának, melyben nem tudjuk, kezdetnek e vagy önálló

Next

/
Thumbnails
Contents