Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-26 / 17. szám

Jertek, azért pályatársak! nyerhettek itt ismereteiteknek alaposságot, nyerhettek itt világosságot 5 világosságot, mely nem vakító, hanem éltető és útbaigazító. TUbinga, ápr. 5. 1859. Tamkó Ferenc. X. Dr. Tischendorf lipcsei tanár, mint Kairóból mull hó 15-ikéről irja, a Mózseshegy alján egy uj biblia-kéziratra talált, mely korára, terjedelmére és szövegjellemére nézve a nevezetes vatikáni biblia-kézirattal egy rangra tétethető ; sőt oly sajátságokkal bir, melyek neki még emennél is magasabb rangot, s a keresztyén tudományra nézve nagyobb fontosságot biztosítanak. — E kézirat tartalmát teszik az ótestamentom több darabjai, p. 0. a nagyobb és kisebb próféták legnagyobb részének iratai, a Zsoltár, Jób könyve, Jézus Sirák könyve, Salamon bölcsesége, több egyéb ótestamentomi apokryphokkal együtt. Ezek után következik az egész ujtestamentom, Barnabás egész levele, Hermás „pásztoráénak első része, egy a keresztyénség második századából való s kétséges apostol-atyai tekintélylyel biró irat, melynek görög szövege még csak kevéssel ezelőtt is elveszettnek tartatott. Tischendorf az egész kéziratot a legnagyobb pontossággal 132,000 oszlopsorokban lemásoltatatta és a leggondosabban átnézte s összehasonlította. Jelentését e nevezetes fölfedezésről ezen szavakkal végzi : a vatikani kéziratra, mielőtt az a szűnni nem akaró közkívánat sürgetésére kiadatott volna, már három századdal azelőtt tudomással birt a ker. világ; most talán csak években kívántatik annyi, mennyi amott századokban lefolyt, arra nézve, hogy a keresztyén irodalom ezen fölfedezett egyik legnevezetesb okmányával meggazdagodhassék. (P, Lloyd.) X. Egy az északamerikai egyesült államok seregében szolgáló német ifjú, ki a mormonok ellen intézett legközelebbi hadjáratban részt vett, a többek közt ezeket irja a maiuzi újságnak a mormonok, kik a keleti államoktól 1200 mérdföldnyi távolban fekvő Sóstó-völgyben Utah vidékén laknak, főnökükhez, az Isten prófétájának nevezett Brigham Younghoz egész rajongó lelkesültséggel ragaszkodnak. Főszékhelyök Salt Laké City, melyet szent városnak neveznek, egy csinosan épült város. A mormonok szorgalmas, békés és mint látszik önelégült nép; a jövőről épen nem aggódnak, prófétájuk naponként megmondja, mint tegyenek. A próféta 12 apostolt tart maga körül s naponként több órákig társalkodik Istennel , mely társalkodásnak eredményét, azután mint közvetlen isteni kijelentéseket szokta közölni a néppel. A többnejűség náluk szabados; magának a prófétának 60 neje van, egyebek állapotjukhoz képest több-kevesebb nőt tartanak. A nők, kik mindnyájan a szokásos házassági egybekelés utján férjök törvényes nejeinek tekintetnek, békében élnek egymással; az egybekelés szerint legidősb nő feje és mintegy urnéja a többinek, ugy hogy ezek amannak mondhatni csak szolgálói. A férjnek azonban, ha látomást nyert, joga van a nőelsőséget nejei közül másra átruházni. A család számos gyermekei, az anyai származás külülönbsége dacára is, mindnyájan egyenlő bánásmódban s nevelésben részesülnek, tisztán tartatnak, szeretettel ápoltatnak s egészségesen és vidoran néznek ki. Ugy látszik, hogy a mormonok vallása a régi zsidó patriarchai kor vallásának utánzása mégis azon különbséggel, hogy ők a Krisztusban hisznek. A múlt évben megjelent üstökös nagyszerű jövendölésekre ragadta a prófétát. Nevezetesen, hogy hét évig egymásután iszonyú éhség fog az egész földön dühöngeni, mely csapás alul csak az „Ur szenteinek" (azaz, a mormonoknak) tartománya leend kivéve. S erre való tekintetből a próféta már négy millió véka (buscliel) búzát be is gyűjtetett magtárába. oly célból, hogy midőn az éhszükség bekövetkezik s a „hitetlenek'- mindenfelől hozzájuk özönlendnek, legyen I ennivalójuk s a mormon vallás igazságáról is meggyőződhessenek. Ezután •— így hangzik tovább a jövendölés — nemsokára eljövend a Krisztus Smith József prófétának (e felekezet alapitójának) kíséretében s miután darab ideig a mormonokkal e földön csupa örömben együtt élt, végre bele unva e földi életbe, megtartja az utolsó Ítéletet. Akkor jaj lesz mindazoknak valakik csaknem mormonok! Ezen szörnyű kilátás dacára is a „Szentek" közül többen az ott táborozott szövetséges hadfiakkali érintkezés következtében a „hitetlenek" közé léptek át. A próféta a szövetséges államok seregének jelenléte miatt ezen „hitehagyottakon" I nem éreztetheti „Isten büntető ostorát"; hanem hogy „Isten szenteinek" seregét megmenthesse a harapódzó „hitetlenség" ellen , még ez évben szándékozik fölkerekedni, mostani telepöket ott hagyva, 5—600 mértfölddel tovább vándorolni s a Fejér-hegy völgyében uj hazát alapítani. A „hitehagyottak" bizonyosan nem fogják a prófétát vándorutjában követni, nemcsak azért, mivel általában a mormonok a vagyon iránt épen nem érzéketlenek, pedig a próféta által hátrahagyandó kész város, falvak, müveit föld s egyéb vagyonok képesek lesznek anyagi állásukat kényelmessé tenni, hanem azért is, mivel együtt utazásuk esetén méltán tarthatnának a próféta „öldöklő angyalától." Young azt mondja, hogy ezen „öldöklő angyal" épen az, ki Mózes idejében az egyiptomiakat megbünteté, „éjnek idején jő el és megöli áldozatát." És ilyen áldozatokat gyakran lehet találni a mormonok Jordán folyójában. Ez angyal létezése felől, melynek alakja alatt kétségkívül Young kezei működnek, a mormonok teljesen megvannak győződve s nagy részben ennek kell tulajdonítani a mormonok erős ragaszkodását vallásukhoz, valamint az ugyanazon férj számos nejei közti szép egyetértést is. (Ali. Kirch. Zeit.) •^SWí rJT A. » C? A.. Biztosan Írhatjuk, hogy Sárospatakon nem kevesebb szándékoltatik, mintáz időszaki irodalomnak állandósítása, oly körben és értelemben, a mint a helyhez képest lehetséges; értjük a protestáns egyház és tudomány körét, mint egyetlen lehetségest. — De mit is keresne Sárospatakon más irodalom ? közigazgatási, törvénykezési, divat, kereskedelmi, politikai dolgok Sárospatakon nem járják. Egy régi tisztes főiskola árnyában és embereiből más egyébnek kell kitelni, olyannak, a mi még másutt nem telik. — A „Sárospataki füzetek" szerkesztőjének, Erdélyi Jánosnak, a folyóirat közvetlen vezetésétől visszalépése s a szerkesztésnek, fentartván jó viszonyait a címzett folyóirathoz, Antalfi János és Arvay József társaira átruházása, épen az állandósítás eszméjének foganatba vétele már. Örülni lehet ez irodalmi nemes tenyészetnek, mely Sárospatakot máiigen régen megillette, s ha későn is, de annál szebb sikerrel indult meg valahára. A „Népiskolai Könyvtár" ezelőtt hat évvel kezdve országos szükséget pótolt; a görög-magyar szótár egyetlen munka e nemben, más egyéb gymnasiumi könyvekkel együtt nagy szolgálatot tőn a tanügynek. A „Sárospataki füzetek" elég méltánylattal fogadtattak, velök az időszaki egyetemes magyar protestáns tudományosság vette kezdetét a legújabb idő szerint. Mostanság Szeremlei Gábor és Zsarnay Lajos adtak és adnak protestáns irodalmi munkákat. Elsőtől a „Keresztyén vallástudomány" első darabja csak most hagyá el a sajtót; utóbbinál „Bibliai bevezetés" van nyomás alatt. — Finkei József hasonlóképen hűségesen van elfoglalva „Sofokles" jól sikerült fordításának folytatásával. Egyike a görög tragikusoknak legalább s egy kéztől át lesz plántálva irodalmunkba. Jó a*eménynyel nézünk elibe továbbá a protestáns Monwnenták kiadásának, melyben nem tudjuk, kezdetnek e vagy önálló