Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-16 / 16. szám

zó óhajtást annyival inkább bátor az alapító egyház kifejezni, mivel Az általa alapított felsőbb leánynövelde, már életbeléptetésétől kezdve nem volt; ugy jelenleg is, nem helyi, nem egyedül Miskolc városa polgárainak szükségeit fedező tanintézet; mert a benne képezett 901 növendék közül, míg Miskolcra ez ideig csak 241 helvét hitvallású esik, addig a vidékiek közül 660-an részesültek az itt nyert oktatás jótéteményeiben. — De Továbbá az egyházkerület magas hivatása, s ahoz mért méltósága is ugy hozta magával, sőt a protestáns autonomia természetéből önként folyik, hogy midőn a nevelés és oktatási ügy kirekesztőleg rendelkezése alatt áll, a finem számára anyagilag ápolt intézete mellett azt is karolja keblére s boldogítására áldozattal is járuljon. Végre Ezt kívánja az egyetemes miveltség is. — A protestantismus előre törő szelleme ezen egyházi kerületet mindeddig kitüntette, s ha valahol másban mutatkozott ez, kell hogy ezen ügyben is szövétnektartó legyen , s annak fénye által a nőnem magasztos rendeltetése céljához vezettessék. Ily indokokból indulván ki, s azon meggyőződésben lévén a miskolci szentegyház, hogy óhajtásának kifejezése hő pártolásra talál, egész bizodalommal folyamodik a nt. egyházmegyei közgyűléshez : méltóztassék ezen ügyet egész nagysága s horderejében figyelmére méltatni, s mint legközelebbi hatóság közbenjárása s pártolása által oda vinni, hogy a sokszor említett miskolci felsőbb leánynövelde ügye ezen egyházkerület ügyévé váljék, s azt pártfogása és segélyezése által egyházkerületi ío leánynöveldévé alakitani méltóztassék." A közlöttek folytán, ugy hisszük, csak a nevelés- és oktatásügy érdekében teszünk, ha a nevezett felsőbb leánytanintézetre vonatkozó alapelvek, szabályok, s életfolyása alatt történt módosítások közlésére a miskolci egyház elöljáróságát fölhívjuk, annyival inkább, mivel ilynemű tanintézet honunkban a nevezetten kivül más nem létezvén, a több helyen alapítani célba vett nagyobb leánynöveldék szervezésére nézve zsinórmérték s utbaígazításul szolgálhatnak. Tiszáninneniek. A nevelésnek három köre van, a családi kör, az iskola s egyház és végre a társadalom. Az elsőben vetetik meg az alap, melyre iskola és egyház tovább építenek, s melyet a társadalom befejez. A családnak lelke pedig az anya; ennek erénye teszi a családi életet széppé, s a leendő polgár fejlődésére áldássá. Bátran állíthatjuk, hogy az igazán derék embereknek kilenc tizedrésze a legszebb érzelmeket jó anyáiknak köszönhetik; sőt magának a családfőnek is erkölcsisége nagy részben attól függ, hogy érzi magát otthon a magáéi között. A kinek azért az emberiség java, övéinek jövendő boldogsága szivén fekszik, az a miskolci egyháznak a fentebbiekben kifejezett szándokát hévvel felkarolni, s szeretettel pártolni el nem mulasztandja. Ha dicséretes az, a mit gymnasiumaink és felsőbb tanintézeteink emelése által a közértelmiség gyarapítására teszünk, szent kötelességünk e mellett a közerkölcsiség alapföltételeiről el nem feledkeznünk. Azért hisszük és reméllük, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület, mely különösen az utóbbi időkben a nevelés ügyében bámulatos buzgalmat fejtett ki, törekvéseire a koronát felteendi, és az ajánlott nőnevelő-intézet ügyét szokott buzgalmával felkarolandja, " Szerkesztő. Az a.-szabolcsi s h. vidéki reform, egyházmegye évfordulati helyosztó gyűlés a *) a szokott elnöklet alatt tartatott márc. 16-kán H.-Böszörményben ; érdekesb tárgyak a kővetkezők : 1. Esperes ur a múlt gyűlés óta idő és körülmény ki* vánta elnöki intézkedéseivel beszámolván : azok közhe* lyesléssel találkoztak. Nevezetesen : „A t. eszlári lelkész-választás és beiktatás." Itt a lelkésznek múlt év nyarán történt leköszönésével megürült állomáson az összes presbyterium által elválasztott t. B, L. ur utólagos jóváhagyás reményében esperesi hivatal által megerősíttetett, s a tisztelt egyén beiktatására alulirt a sz.-mihályi rendes lelkészszel kiküldettek, mely utóbbi cselekvény ebből állott : Küldöttek az elválasztott lelkész székfoglalása napján a hely szinén megjelenvén, a reform, papiakról az egész presbyteriummal templomba mentek, ott a szent buzgóságon kívüli gyülekezettel, lélekben ének, ima s szószéki beszéd hallgatása kíséretében, a mindenség Ura zsámolyához járultak. Istenitisztelet után a papiakon presbyteriumot tartottak, hol az egyház anyakönyveit, pecsétet, hivatalos érdekes okmányokat, jegyző-könyveket, gondnoki számadásokat, uri sz. vacsorához szükséges készleteket, perselyeket s t. effélét az egész testület előtt az aj lelkész őrködése alá adván : ő néki közvetlen a presby* teriumot, közvetve pedig a gyülekezet nagyjait s kicsinyjeit, viszont ezeknek az uj lelkészt békés és munkás szeretetökbe hathatósan ajánlani, mindnyájokra pedig Isteu áldását kérni el nem mulasztották. 2. Az acsádi betegség miatt elgyengült lelkész 8 presbyterek azon egyesített kérelme, hogy hittani pályát végzett iskola-rektoruk, S. J. végezze a szent szolgálatokat: ideiglenesen a lelkész ohajtott egészsége visszaállandásáig megadatott. 3. A nánásí egyház azon rendelkezése, hogy a nyu; galomra lépett, élte fogytáig nyugdíjazott lelkész helyén, még legalább egy évig segéd foglalkozzék, a rendes lelkész fölügyelete s felelőssége mellett, teljes érvényre emeltetett. 4. Azon helyeken, hol az iskola-köteles gyermekek befogadására alkalmas helyiség nincsen, vagy azok vezetése egy egyén erejét túlhaladó: uj iskolák építése s uj tanítói állomások fölállítása rendeltetett el. 5. Az egyh. kerületi kormánytól tudomás végett bemutatott agentialis pénztári számadásból kitűnvén, mikép a bevétel a kiadást nem fedezheti, nem kivált azért, mert az egyházmegyék képviselőinek napdijai e pénztárra ne* hezedvén, évenként 600 pengő frtot jóval fölül haladnak : egyházmegyénk a nevezett pénztár deficitjén azáltal kíván segíteni, hogy tettleg pártolja életbeléptetni ez eszmét, miszerint saját e. ker. képviselőit nemcsak az utazási költ| ségben, mint eddig, de a napdíjaztatásban is ezen egyházj megye közpénztára lássa el ezentúl. Ezt pedig tenni is képes, mert e pénztár az egyházak 500 lélekre eső 1 pgŐfrt | adózást évenként elvállalván, megszilárdíttatott. Bár minden egyházmegye tenne, tehetne ekkép, akkor igénytelen nézetem szerint : „első teendőnk túl a Tiszán46 igen tisztelt Írójának e lapok hasábjain nyilvánított óhajtása, —• mit közkívánatnak méltán nevezhetni, hogy t. i. a *) Azon vidéki tudósító urakat, kik bennünket az egyházi gyűlések végzéseiről értesíteni szíveskednek, tisztelettel fölkérjük, hogy jövendőben csak a lényegesebb s közérdekű tárgyak közlésére szorítkozzanak, mert a helyi érdekii részletek fölvételét lapunk, különben is szük és sokfelől igénybe vett terjedelme, mindamellettt, hogy az ígért másfél ív helyett többnyire két ívet adunk, nem engedi. Jelen alkalommal is némely tudósításokat, mint már post festa jövőket, egészen mellőzni, másokat csak tetemes kihagyásokkal közleni kénteleníttettünk. Reméljük, hogy a tudósító urak szem előtt tartva azt, hogy „ad impossibile nemo obligatur", ezért ránk neheztelni nem fognak. Szerk.