Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-16 / 16. szám

debreceni ref. egyházról az önként megajánlott superintendens fizetési pótlék immár levétessék, teljesülve, e pótlékot a napdíj terhétől szabaddá lett fönebbi pénztár fedezhetvén. 6. A közelebb május havában tartandó egyházmegyei szabályszerű látogatáskor az egyházak elöljárói, több fontos és hasznos intézkedés, okmányok készen-, a középületek jó karban s tisztán tartásán kivül : az iskolázható gyermekek fontos és szigorú összeírása nyomán keletkező névsor bemutatására, a gondnoki megvizsgált s okiratokkal támogatott számadások előterjesztésére utasíttattak. 7. A prot, egyh. domestica S pesti prot. főiskola miut leendő egyetem múlt évben meállapított pénztárai (lásd „Prot. Egyh. s Isk. lap" 1858. 44-ik szám) a részvényes papi körnek bemutattatván, s az összeg néhány napok ótai tőkésítése jelentetvén : örvendetes tudomásul vétetett. 8. A szabályszerű látogatás bevégzendése után, képviseleti egyházmegyei közgyűlésünk f. év junius 29-dikén földesen leszen ! Varga Lajos. Az a-borsodi helv. hitv. egyházmegye, tavaszi közgyűlését ápr. 6. és 7-ik napjain Bőcsön tartá. Esperese és — az algondnok távollétében — a hivatalában legidősb világi tanácsbiró t. Vadnay Lajos ur, kettőselnökletük alatt. A nt. esperes ajkáról lezengett buzgó ima nyitá meg mint rendesen a gyűlést, s az országfejedelmi biztos bemutatása után következett esperesünk számadása a múlt őszi gyűléstől ez időig lett tettei.ről, melyek mind általános elismeréssel s méltánylással találkoztak. Majd a megürült első és másod aljegyzői hivatal betöltésére beadott szavazatok bontattak fel. De sem azok, sem az időközben, febr. hóban halálozás által megürült főjegyzői állomásra, melyre némely egyházak szinte szavaztak az általános többséget megállapítani nem lehetett. így a három üres hely közül egy sem töltetvén be, uj szavazás rendeltetett. De hosszas vita tárgya volt: váljon főjegyző választassék-e először, vagy aljegyzők. Több mellett- és ellennézet után az első fogadtatott el, oly föltétellel, hogy a főjegyzői állomás betöltésére adandó szavazatok ápr. 30-ára Miskolcra küldendők, hol ezekből a hivatal az egyházkerületi gyűlés alkalmával tartandó értekezlet által betöltetvén, a két aljegyzőségre ugyanakkor uj szavazás rendeltetik szabad választás utján, mert a kijelöltek közül kettő bizonyos ok miatt visszalépett, a harmadik pedig első és második aljegyzői hivatalra választatván, általános többséget nem nyerhete, ha ugyan három választandónál általános többség igényeltetik, nem csupán viszonyos, mely szinte szőnyegre került. Az esperes múlt ősztöli eljárásában volt a többek között a zsólcai lelkészi hivatal betöltése. Tudatik, miszerint a múlt őszi Tályán tartott egyházkerületi gyűlés határozatának 26-ik pontja azt rendeli, hogy ha valamely egyházközségben a lelkész meghal, 15 nap alatt a község uj választást tegyen az esperes vagy ennek megbízottja elnöklete alatt. Időtöltő csak ezután rendelte' vén a már lelkészszel biró egyházba. Ez egyházkerületi gyűlés határozatának protestantismus ellenessége, s a gyakorlatban kivihetlensége kifejtetvén, határozottá lett e törvény megszüntetésének az egyházkerületi gyűlésre följelentése. Azért az e törvénynek alkalmazásával választott zsólcai lelkész hivatalában megerősíttetett több sürgős, s az árván maradt egyház üdvét célzó okoknál fogva. Az eddig váltó •— jelenleg már csak képzeletben élő — pénzben fizetett stolárék uj pénzbem fizetése már eddigelé elrendeltetvén, hol még alkalmazásba nem vétetett ujolag elhatároztatott. A pengőpénzben fizetett stóla továbbra is meghagyatott. Tapasztaltatván, hogy az egyházmegyei gyűlés idejének legnagyobb részét veszi igénybe az iskolatanítók változtatása, a újbóli elhelyezése, fölemlíttetett, hogy iskolatanító három évnél kevesebb idő alatt az egyházközségből nem változhatik, hogy a tanítói állomás szilárdabbá, nem annyira a népnek és lelkésznek kegyétől függővé tétessék. Ez elvét az egyházmegye megtestíté a mályií leány-egyházközség s előkönyörgöje között fölmerült ügyben. A m. kövesdi cs. k. szolgabírói hivatalnak megkereső levelére, miszerint a népiskolákbani szegény gyermekeknek kellő könyvek mennyiség és minőség szerint összeiratván terjesztessenek fel: nt. esperes ur válaszolá, hogy protestáns egyházalkotmányunk alapelvei szerint egyházunkon kívülről jövő tankönyvek népiskoláinkban nem alkalmaztathatnak. Ez ügy a főtisztelendő egyházkerületi közgyűléssel is tudatni határoztatott. Elismerésre talált a miskolci egyház folyamodványa miszerint az eddig kebelében s birtokában levő Karacs Teréz k. a. vezetése alatt ismeretes nőnövelde egyházkerületi tanintézetté létele a nt. egyházmegyei gyűlés által a főt. egyházkerületi közgyűlésnek ajánltassék. Ez egy azon ügyek közül, melyekkel a miskolci egyház eddigi elszigeteltségéből az egyházmegyével és kerülettel közelebb viszonyba lépni kiván. A pesti prot. papnövelde és miskolci gymnasium pénzalapjaik növelésére az egyházkerületbeni évenkénti hirdetés végett a főt. egyházkerületi közgyűlésnek ajánltatni határoztattak. Az egyházmegyéknek a főt. egyházkerületi közgyűlésen követeik általi képviseltetésök rendszereztetni ohájtatott, ne történjék péld. hogy az abauji egyházmegye tizenhat, az alsó-bor sodi két követet küldjön, s így az aránytalanság által, ha egy vagy más ügyben szavazásra kerül a dolog némely egyházmegyék követeik többsége által túlnyomóságra vergődjenek. Andornokra, hol eddig még sem iskola, sem tanító nem volt a most épült iskola és tanítólakba tanító választatott. Szóba jött még, s hosszasan vifattatott az a.-borsodi egyházmegye esperesén s követein a múlt őszi, Tályán tartott egyházkerületi gyűlés alkalmával a sárospataki főiskola gyeplőtartói által elkövetett, ismeretes sérelem a nt. egyházmegye magáévá tevén az ügyet a főt. egyházkerületi közgyűlésre terjeszti, a sérelmeket orvosoltatni, az egyenetlenséget megszüntetni kéri. Hová üt ki e túlcsigázott ügy, a jövő titka. y «• Közlemények a szeghalmi helv. hitv. egyház életéből, függelékül egy kis együgyü elmélkedéssel. (Vége.) III. Egy dolog fúrja még agyamat, mi alkalomszerüleg a következő elmélkedésre késztet. Napjainkban nem ritkán van szerencsénk hallani reeriminatiokat, súlyosakat, melyek a valláserkölcsi élet hanyatlása, s az egyházak szellemi s anyagi sülyedésük okaiul feltétlenül a lelkészeket, a lelkészek hitbuzgóságuk hiányát állítják , s nyíltan hirdetik. — Sőt e vádaskodási kórláz a közelebbi évtized alatt nálunk annyira honossá, s divatossá lön, mikép nem adhatta, s nem adja magát baj az erkölcsi, s polgári életben elő, hogy a felületesen s rögtön bíráskodni szeretök, kárhoztató Ítélettel a papi osztály felé ne fordulnának azonnal. — így, ha a nép alattvalói s polgári kötelességei iránt hűtlenné lesz; ha vallásos vagy politikai rajongás jelenségei tűnnek fel itt vagy amott j ha a félrevezetett s elámított tömeg a maga érdekét föl i nem ismeri, mint ez például az úrbéri bonyolult kérdéseknél több helyeken megtörtént: minden ilyes esetekért többnyire a papok vállaira hajlandó az elfogultság a vádsúlyt fektetni. Van-e és mennyiben e vádnak alapja ? vitatni nem akarom; azonban ugy hiszem, valószínű értéke nagyon devalvalt színezetben tűnik fel, ha a lelkész egyéniségét, s egyházáhozi viszonyát kellő szempontból mérlegeljük. — Igenis, ha a lelkészek egy adag mindenhatósággal rendelkezhetnének , melynél fogva hallgatóik szíveit ugy , és oda hajthatnák, a hogy és a hova akarják; vagy ha a lelkészet — Seelsorge — az egyházban valami független, s