Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-16 / 16. szám

a kecskeméti az egyes elnöklet mellett, s így tovább, az ily küzdelmekből csak hasznot arat a közügy és tudomány;— de hogy valamely tudományos vállalat csak személyes hajlamainknak és pártoskodó szenvedélyeinknek, s nem elveinknek legyen organuma, — ettől Pesten épen ugy, mint Kecskeméten, Sárospatakon épen ugy, mint Debrecenben vagy Pápán óvakodni kötelességünk. X BELFÖLD. Egyház- és nevelésügyben. .Folyó év áprilhó 6-ik s követő napjain tartá az alsóborsodi helv. hitv. egyházmegye tavaszi közgyűlését Bölcsön, nt. Édes Albert esperes s Vadnay Lajos, világi tanácsnok ikerelnökletök alatt, országfejedelmi biztos jelenlétében. A gyűlés tárgyait — hisszük — tüzetesen közlendi, b kell, hogy közölje, ki azokat folytonos figyelemmel kisérhette, s kinek különösen az idevonatkozó irományok kezei közt vannak. — Nekünk, kik a gyűlésben csak történetesen vehettünk részt, legyen szabad egyelőre csak két tárgyat emelnünk ki. — Egyiket, t. i. a gyűlés általános jellemzését.— Megvalljuk, ohajtottuk látni elnöki székben azon tisztelt férfiút, kit nem régiben egy irodalmi közlönyben ugy állítottak pelengérre, mint szerfeletti hatalomra törekvőt, s a hierarchia terjesztésének hatalmas előmozdítóját 8 kiméletlenebbül megleckéztették, mint kellésszükeéges a legvásottabb gyermeket. —• Ohajtottuk egyszersmind látni köztanácskozásban azon erkölcsi testületet, melynek határozata felett a tályai egyházkerületi közgyűlésen némely szószólók oly könnyeden törtek pálcát, mmően nem kell vala tenniök egyes ember véleménye fölött sem. — Azonban teljes örömünkre szolgált, hogy azon férfiú — mint lélekből buzgó protestáns, s mint egyházmegyei főnök méltó a maga helyére; mert egyházügyekbeni tárgyavatottság, elnöki belátás és tapintat egyiránt jellemző tulajdonai, ki véleményt fogad, tűr, győző okokra hajt, s tanácskozói bölcseségét a bonyolult ügyek szálainak tapintatos és szerencsés lefejtése s megoldásában tudja kitüntetni. — Szép vala látnunk más részről a köztanácskozás folyama alatt azon férfias érettséget, nyugodtságot és komolyságot, mely a tanácskozó testület arcán elömlött, a közügy iránti azon melegséget és odaadást, mely válogatást nem tesz, közönyösségbe nem stilyed, hanem egészen az igazság érdekében nyilatkozik. — Ily tapasztalat mellett bátran kinyilatkoztathatjuk: hogy a protestáns egyházba nem fog hatalomra vergődni az uralomvágy, s minden félreértés mellett, csak jót eredményezhet az ily szellemű közös tanácskozás. — Az említett gyűlés dióhéjba szorított ezen jellemzése mellett legyen szabad megemlítenünk a másik tárgyat, mely figyelmünket különösen magára vonta, melyről ugyan a nyilvánosság orgánumaiban már eddig is többször vettünk tudósítást, de ugy, miként ohajtottuk vala annak miként-jével meg nem ismerkedhettünk. Pedig ezen ügy, mely figyelmünket különösen magára vonta, melyet az alsó borsodi egyházmegyei közgyűlés is jelenleg egyező akarat- és buzgó szeretettel magáévá tett, kellett, hogy már megpendítésekor ha nem hazai, legalább egyházkerületi közös ügygyé váljék s ugy ápoltassék. Ertjük a miskolci helv. hitv. szentegyház által alapított s 1846 ik évben életbeléptetett felsőbb leánynevelő-intézet ügyét. — Mint áll ez jelenleg? Mi jövendő vár reá? híven tolmácsolja a miskolci szentegyház tanácsgyülésének az alsó-borsodi egyházmegyei gyűlésre beadott előterjesztése, s illetőleg kérelme, melyet ugy, miként azt kezeinkhez kerítettük, a hazai protestáns nagy közönség tudomásárá juttatni érdekesnek és célszerűnek tartunk. Nevezetesen : A miskolci helv. hitv. szentegyház elöljárósága ezelőtt lá évvel a nevelés- és oktatásügy egyik jelentékeny ágát, nevezetesen: a leánynövendékek magasb kiképeztetését, kellő gondoskodása tárgyává tevén, saját egyháza kebelében egy felsőbb leánynövelde alapját vetette meg, oly célból, hogy addig is, míg a letett alapérték, kegyes jóltevök hozzájárulása által nagyobb növekedést nyerhetne, s általában biztos alapra fektethetnék, legyen mód és alkalom a hazai — különösen helv. hitv. prot. növendékeknek, ugy erkölcsi vallásos és tudományos, mint honleány snöi hivatást tárgyazó oktatás jótéteményeiben részesülhetni. A célba vett felsőbb növelde csakugyan életbe is léptetett, s mint hazaszerte köztudomásu dolog, egy a nevelés és oktatás elméleti és gyakorlati ágaiban jártas nő vezérlete alatt, nemcsak Miskolc városának, s ezen egyházmegye és kerületnek, hanem az egész hazának is számos növendékeket nevelt. — A tények e tekintetben világosabban szólanak, mintsem hosszasan kellene bizonyítgatni. Azonban a miskolci szentegyháznak — bár folytonosan gondoskodása kiváló tárgyául tartá az általa alapított felsőbb leánynöveldét, s elhárítani igyekezett minden akadályt, mi háladása útjában hátráltatá, s megtenni törekedett minden intézkedést, mely a mindinkábbi tökélyesedés céljához vezesse — be kell őszintén vallania, hogy legjobb akaratja mellett is eddigelé elegendő eszközök nem lévén rendelkezése alatt, nem fektethette oly alapra, miszerint bel- és küléletére nézve javítani s kívánnivalót ne hagyna hátra, s általában ugy tüntethetné föl, mint a milyennek kell lenni egy hazai protestáns felsőbb leánynöveldének, ennek érzetében, minthogy a felmerült nehézségek a tanító személyzet növelése; — ez pedig pénzerő előállítása által lennének elháríthatók, nem késett e. tanácsunk az egyházközönséget e célból a szükséges pénzáldozat megajánlására a leghathatósabban fölhívni; de a közönség főkép azon indokból, mivel egy ilyen intézet, a mint alább bővebben kimutattatik, nem közvetlen s nem kizárólag helyi érdekből céloztatik tovább is fentartatni, a kivánt alapot meg nem ajánlotta. Az ügy igy állván, kénytelen egyháztanácsunk oly hatósághoz folyamodni, mely hozzá legközelebb áll, s érdekében fekszik, hogy a közértelmesedést előmozdító intézetek mindinkább szaporodjanak, s azoknak életbeléptetésöket, fenmaradásuk- s virágzásukat részint pártfogás, részint áldozattal is előmozdítsák. A miskolci alapító egyház a közügy érdekében ez utóbbi lépést látta szükségesnek tenni, s azon felmerült körülménynél fogva, miszerint leánynöveldéjének vezéroktatónéja a testvérhon ily rendeltetésű tanintézetébe hivatott meg legközelebb tanítói állomásra, s az el ís fogadta, megragadja az alkalmat kifejezni azon régen táplált óhajtását : „Vajha az általa alapított felsőbb leánynöveldének : ügye, mely eddig helyhez kötöttnek látszott lenni, de valójában a magyarhoni protestáns egyetem ügye volt, íllőleg karoltatnék föl, s ugy, miként megérdemli, egy ily rendeltetésű nevelőintézet közpártfogásban részesülne. — Vajha különösen a tiszáninneni helv. hitv. egyházkerület a beregugocsai, és szathmári egyházmegyék lelket emelő példájaként venné oltalma alá, s tettleges segélyezése által azon fokra emelné, hova hazánkban is emelkedését a kellőleg nem méltányolt női kiképeztetés nagy feladata kivánja." Ezen óhajtás valósulása esetében a miskolci szentegyház azon tudattal, hogy első veté meg alapját Miskolcon egy eddig hazánkban páratlanul álló helv. hitv. fensőbb leánytanodának , s utat tört ez által s felrázta — minek ugy is kellett történnie — a tehetősb községeket mély álombani szendergésökből, a birtokában levő alapértéket, 2994 frt. 28 krt pgőpénzben és egy zongorát az egyházkerület rendelkezése alá bocsátja, s egyszersmind a leánynöveldének Miskolchozi kötöttségén s az egyházat, mint az egyházkerület kebelében levő egyes testületet illető jogain kivül oda enged minden befolyást az említett leánynövelde ktil- és belélete rendezése, kormányzása, fentartása és biztosítására nézve. És ezen egyedül a nőnem magasb kiképeztetését cél-