Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-03-12 / 11. szám

tor miatt, hanem maga a dolog ekkéntiállásánál fogva elég uyommasztó ugyan, de erről, bár mindent megkísértettünk is — nem tehetünk ! csak azt mondom: hogy nem mi va­gyunk okai annak, hogy igy vagyunk, azonban, ha ez saj­nálandó baj is, nem a nagyon tiszteltegyén kisége, hanem annak állásának mikéntisége szerintem az, mit most legel­ső teendökint megemlíteni és megváltoztatni szükséges­nek tartok, még pedig egy részről azért, mert a jelenlegi belyzet által a közügyek vezetésénél annyira a nélkülöz­lietlen függetlenséget fenyegetve látom, de más részről egy­házkerületünk méltóságával sem tartom egyezőnek, hogy a jelen helyzet állandóvá váljék, nem pedig azé;t, mert épen ezen nehéz napokban van szüksége vallásunknak olyan őrre, ki maga fölött csak szentesített törvényeink vezető és irányt adó uralmát ismerje el, és nem, mert sem a méltányossággal , sem egyházkerületünk méltóságával Öszszeegyeztethetőnek a mostani állapotot nem tarthatom: ugyanis a superintendensi hivatal szokásos csekély fize­tését maga a debreceni egyház pótolja, s e pótlás csak a debreceni egyház 4-dik lelkészi állomásának betöltetlensé­géből telik ki, s igy a pótfizetés nemcsak azért terhes, mert egy egyház teljesíti, hanem azért is, mert e segélyt lelkésze nélkülözésével állítja elő, mire nézve helyesnek látom első teendőül indítványozni, hogy a tiszántúli superintendentia minden egyházmegyei e dolog sok oldalról figyelmet ér­demlő állását fontolóra vévén, még a tavaszi superintenden­trialis gyűlés eljövendése előtt tanácskozási tárgyul tűz­zék ki maguknak azt, hogy e szerintem nem épen jó hely­zeten segítve legyen ! azaz vegyük le Debrecenről azt a terhet, mit a superintendensi fizetés pótlásával magára vett, vegyük le azért, mert superintendentiánk méltóságát sérti, hogy mi annak díjazásához nem járulunk ki, mindnyájunk ügyeit fáradhatlan kézzel vezeti, vegyük le és osztályoz­zunk abban azért, hogy h. superintendensíink önállósága legtávolabbról se gyanusíttathassék, de osszuk meg a ter­het kitünőleg azért is , hogy az annyi foglalkozásokkal el­árasztott debreceni lelkészi hivatal a mindeddig is betöl­tetlenül álló 4-dik lelkészi állomás betöltése által könnyít­tessék. Csanády Sándor. Történelmi rajz s nyilvános köszönet a dab­ronyi ág. hitv. ev. gyülekezetet illetőleg. Az 1855. év gyászbetűkkel van beirva a Veszprémmegyébe kebele­zett dabronyi ev. egyház évkönyveibe, mely gyülekezet a meglevő hiteles jegyzékek és nyomról nyomra fentartott s alapos szóbeli hagyományos értesítések nyomán a re­formatio kezdetével hazánkban az elsők közt alapulván, a nagy-vázsonyi Kinizsi Pál e vidékbeli birtokos dynasta idejében épült templomát az egész helybeli községnek re­formaltatásával magával vitte, s ezen temploma az alul­irt által is ifjú éveiben szemlélt vörös betűs felirat útmuta­tásában (mely azonban az 1820-ik évi terjedelmes építkezés miatt elenyészett), 1636. évben Molnár Farkas építész által renováltatván az 1547-ik VI. t. cikkbe is mint szabadalma­zott egyház foglaltatott, s mint ilyen, a 18-ik század há­borgatási viharaival dacolni képes volt, — ezen így orszá­gos emlékűnek neveztethető szentegyház az 1855-ki jan. 2. s 3-ka közötti éjen iszonyú hóförmeteges szélviharban, az őseik vallásos buzgalmát becsülni tudó utódok által alig 4 évek előtt felállított bádogfödözetü toronynyal és két szép harangjával együtt annyira leégett és elpusztult, hogy a fazsindelü tető és elegendőleg nem födözött padlás is le-és beégvén, a templomi egész belső szerkezet lángok mar­taléka lett, s igy két éven át egyedül a kormos falak állottak, nem levén a tűzvész által nagy részben tönkre jutott hívek­nek tehetségök az Isten háza körüli építkezésekre. Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P. Ily szomorú helyzetben alulírott nemcsak vallásos, de úgyszólván családi kötelességének is ismerte azon szent­egyházhoz — hol ősei közül ketten lelkészi hivatalt visel­tek, — tehetsége szerint anyagi segélylyel járulni nemcsak, de egyszersmind mindezen, mind az egyházkerület más megyéjében lakó hitfelekezetbeli testvéreinket is kegyes adományozásra felhívni, s igy sikerülvén a helybeli derék lelkész buzgó törekvése és példás részvétele mellett 1400 pfrt. segélypénzt összegyűjteni, —• miután ezekhez a pápai, ugodi, s devecseri uradalmak birtokosinak, a jótékonysá­gokról ismeretes mltgos gróf Eszter házy családnak is becses épületi anyagokkali segedelmczése, sőt a széplelkü Amadé Dominica grófnő szinte jeles épületi fa aján­dékozása hozzá járult, — képessé lett a gyülekezet mind a téglaboltozattal ellátott templomát cseréppel befödetni, mind pedig a sérült két harangjait Sopronban kijavíttatni : itt azonban mind a helybeli hívek által lehetőleg összeadott, mind az összekapcsolt fiók-gyülekezetekből is beérkezett példás segedelmezés már kimerítve levén, a tartott tanács­üozmányban elhatároztatott, hőgy mint volt kamarai job­bágyközség részéről a legkegyelmesebb uralkodó Fejede-" lemhez legalázatosabb folyamodás nyújtassék, a minthogy a küldöttek kegyelmes kihallgattatásban részesülvén, 400 pfrttal meg is ajándékoztattak, s ez összeg teszi alapját azon pénzerőnek, mely a templomi belszerkezetnek ez év­ben szándékolt felállításához szükségeltetik , melyhez még több vallásos érzelműek részéről bizton reménylett járulás, meghozza hitünk szerint azon ohajtott eredményt, hogy tisztes ős templomunkat hamvaiból egészben s dicsőbben kiemelkedni lelkünk gyönyörűségére meglátandjuk. Áldást s hálát mondunk tehát a haza előtt minden jóltevőiukre, különösen és előlegesen pedig a legkegyel­mesebben uralkodó Fejedelmünkre, ki világszerte ismert vallásosságának az egyházak, felekezeti különbség nélküli ápolásával mindenkor tanúságát adta, s ugyanazért gyü­lekezetünk dicső s boldogító országlást kívánván Ő Felsé­gének, — egyúttal mind e nemes tényt, mind a több jólté­vöknek adakozását magában foglaló emlékívet az egyházi iratok között, az utókornak is hálás tudomásrajuttatás vé­gett fentartatni rendelte. Ezeket a gyülekezet megbízásából közli Szakonyi István, veszprémi ev. egyh. m. felügyelő. Tudósítás. Tisztelt előfizetőim megnyugtatására jelen­tem, hegy imakönyvem sajtó alatt levén, f. hó végéig meg fog jelenni. C z e 1 d e r Márton. Igazítás: a múlt számbán a 263-dik lapon a 7-dik sor­ban éreztetik e. h. éreztek, a 281-dik lapon pedig alól­ról a 19-dik sorban Ez e. h. ép áll hibásan. Tartalom. Jakabfalvai Jakabfalvay András. Szerkesztő. — Egyházi fegyelem a magyarhoni prot. egyházban. B. Gy. —A szentírás magyarázásáról. Révész Imre. — T. Révész Imre ur, és a szentesi lelkésziktatás. Kármán Pál. — Könyvismertetés és iskolaügy: Sárospataki népis­kolai könyvtár. Kerekes József és V á m o s s y M i­h á 1 y. — Belföld : Végszó a szentesi ref. egyház belügyei­ről. x. y. z. j. v. — Első teendőnk túl a Tiszán. Csaná­dy Sándor. — Történelmi rajz s nyilvános köszönet a dabronyi ág. hitv. ev. gyülekezetet illetőleg. Szakonyi István. — Tárca. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr. Ballagi Mór. Pest, 1859. Nyomatott Wodianer F.-nél. Erzsébettér (Ujtér) 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents