Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-03-12 / 11. szám

óhajtjuk; valamint az utóbb érintett szempont kellő méltatása magyarázza meg azt is, ha mi a címben jelölt könyvek ismertetésénél, a szokásos módtól eltérőleg, kissé hosszabban időzendünk, annyival inkább, mert mi általában az elemi és így népiskolai oktatás körébe tartozó könyvek szerkezetét sokkal fontosabbaknak tartjuk, mint a felsőbb tanfolyamokban használandókéit s amazok helyes és tapintatos összeállítását a legnehezebb feladatok egyikének tekintjük; a honnan aztán az is világos és kétségkívüli, hogy ha nem több, de nem kevesebb érdemet szereztek magoknak mindazok, kik e nemben hasznos és célszerű müvek irása és kiadása által gazdagítják a népnevelés irodalmát, ! s segítik elő az általános míveltség elöhaladását. Ily meggyőződés s ilyen gondolatok foglalták el lelkeinket, midőn legközelebb az előttünk fekvő sárospataki j „Népiskolai könyvtárt" ismertetésünk tárgyául választót- j tnk ; s reményijük , hogy a tisztelt olvasók eljárásunkból meg fognak győződni, miszerint abban egyedül az ügy szeretete és fontossága vezérelt, s hogy ha a hiányokat ki fogjuk is mutatni, de nemcsak a kötelesség, hanem egy előre érzett szives készségnek is engedtünk, midőn annak érde- I mei iránt sem leszünk elfogultak és részrehajlók. Most tehát, midőn olvasóinkat követendő eljárásunk irányadó pontjaival megismertettük, lássuk az egyes köte- ; teket egymásután : I. Kötet. Elemi oktatás, beszéd-, irás-, olvasásban. Ára borítékba fíízve 30 kr. p. p. Sárospatak, a főtanoda betűi- i vei. 1853. 96. lap. ABC és elemi olvasókönyv. Népiskolák számára. Kiadja a tiszamelléki helv. hitv. egyházke- ! rtilet. Negyedik javított kiadás. Sárospatak, nyomatott a főiskola ; betűivel. Ara? 69 lap. E két könyvet azért soroztuk egymásmellé, mert egyik a másikat egészítvén ki, együtt tesznek egy egészet; az első, mint címe is mutatja, tanítók számára írt vezérkönyv s feladata : a beszéd, írás és olvasás tanításában módszertani vezérfonalat nyújtani, s egyszersmind az ennek nyomán készült ABC és elemi olvasókönyv használatát kijelölni; a második, tudniillik az ABC és olvk. a népis- ; kola növendékének első kézi és olvasókönyve. Mint megjegyeztük, e két mü együtt tesz egy egészet; ezért is tehát, de főkép azon okból, mert a vezérkönyv magában foglalja az ABC anyagát is, mi a következőkben leginkább csak amarra fordítandjuk figyelmünket, s emerre csak szükség esetében hivatkozunk. Az „Elemi oktatás" készítésében, mint a „Népiskolai könyvtár" t. c. kiadói magokat kifejezik, vezérül s kisebb-nagyobb módosítással feldolgozott anyagul dr. Scherr Tamás : „Der Unterricht in der Primarschule" stb. eimti paedagogiai müvét használták; hanem mi a kettőnek tígyelmes összehasonlítása után ugy találtuk, hogy azt csak fordíták, s a módosítás mindössze is annyiban történt, a mennyiben Scherr említett müve II. kötetének 1. és 2. füzeteiből, melyekben Ő a népiskolai oktatás körébe tartozó minden tantárgy menetét és részletes módszerét egymás mellett és után, tehát megszaggatva tárgyalja , — az „elemi oktatás" szerkesztője csak a beszéd-, írás- és olvasásra vonatkozó szakaszokat szedte ki és rendezte egymásután hü fordításban. Legelőbb is ismerkedjünk meg tehát Scherr módszerével, hogy aztán az „elemi-oktatás" belbecsét is kellően méltányolhassuk. Scherr olvasástanítási módszerének lényege abban áll: hogy ő azt az értelemre alapítja. A főtétel, melyből kiindul, ez: a helyes olvasásnak egyedül i szabálya a helyes k i m o n d á s. Ebből jiztán a következő módszertani szabályok folytak : l.a mit a növendékek elsőben olvasnak, azt már azelőtt helyesen mondták és irták legyen; 2. minthogy a helyes kimondás lényegesen a, szók jelentésének értésétől függ, szükséges : a) hogy a növendékek csak a legszükségesebb gyakorlatokat végezzék jelentésnélkiili szótagokkal és b) azután csak olyan szókat vagy mondatokat mondjanak, Írjanak és olvassanak, melyeknek jelentését már tökéletesen értik. így lesz az olvasás kezdettől fogva valódi olvasás, azaz értelmes felfogása az irás és nyomtatás által láthatólag kifejezett szóknak és mondatoknak. Ezen logicailag összeállított módszertani elvekből vezette le Scherr már mindazon szabályt, melyet a tanítónak az olvasástanításnál a hanghordozást illetőleg követnie kell, s mely ebből áll .-tanítsd a gyermeket ugy olvasni, amint rendesen és természetes hangnyomattal beszélni szoktunk, mind pedig azon eljárást, mely szerint a növendéket az olvasástanításban fokozatosan vezetnünk kell, ha azt akarjuk, hogy az értelmesen és ne csak g é p i e s en tudjon olvasni. E cél elérését Scherr az által igyekszik eszközölni, — s módszerének ez kiváló jelleme, — hogy ő az olvasástanítást az érzéki szemléletek alapján a beszéd, irás, gondolkozás és emlékezőtehetség gyakorlásával köti össze, s a tanítás tárgyát ugy rendezi el, hogy az értelem fejlődése, a gondolkozás, a gondolatok helyes kifejezése s a beszédbeli képesség párhuzamban haladjanak! 0 tehát azon lélekgyötrő schlendrianismus helyett, melynél fogva az iskolai növendék már az első hetekben ABC-t kap kezébe, s a lelkimunkásságnak legkisebb nyoma nélkül az abban foglalt egyes betűsorok s jelentésnélküli szótag és érthetetlen szókba foglalt töméntelen hangeombinatiók betüzése és hangoztatása által éven át gyötörtetik, — ugy kívánja vezettetni a növendéket, liogy annak az olvasás gyakorlásával egyszersmind gondolkozás- és beszédbeli képessége is gyakoroltassék, s tulajdonképeni olvasókönyvet csak olyat és akkor kapjon , ha elméjét már annyira fejtettük, hogy annak egyszerű mondatait megértheti, s azáltal értelme fejlesztésén kivül még ismereteit is szaporíthatjuk, erkölcsi és vallásos érzését felébreszthetjük. — A mennyiben pedig a gondolkozás, beszéd, irás, mint egymással szoros kapcsolatban álló munkásságok , mind ugyanazon egy tárgy a nyelvtan körébe tartoznak , mert annak tárgyaira vonatkoznak, a fentebbi módszerben egyúttal : a z elemi nyelvoktatás is ben foglaltatik. Az alaki és anyagi képzés ily sok ágát kapcsolja össze Scherr olvasás-tanításának módszere, — se többszörös célok egyesítésében áll annak főérdeme is. Es ezek után, ha netalán nem tévedtünk annak felfogása és helyes jellemzésében, lássuk e módszert részleteiben is, s különösen azon fokozatokban, melyeken az az „Elemi oktatás" egyes szakaszaiban a tanítás tárgyához alkalmazva egymásután és időszerinti beosztással elő van adva. Az „Elemi oktatás" következő részeket foglal magában : Előszó V—VI. lap. Bevezetés VII—XVI. Első évfolyam : első, második, harmadik, negyedik évnegyed 1—50-!.; Második évfolyam 1—4 évnegyed 51—96. 1. A bevezetés azon fontos kérdés megfejtésével foglalkozik : mikép kezdje meg a tanító az oktatást az elsőbb iskolai hetekben, vagyis inkább, hogy mit csináljon, mielőtt az oktatást megkezdené ? Mindenesetre figyelemre méltó kérdés,— mert semmi sem lehet a kezdő gyermekre nézve kártékonyabb hatású, mint akár az, ha öt iskolai életének első óráiban mindjárt a tanodai rendes foglalkozás szíik és rideg korlátai közé szorítjuk, —. akár az, ha öt jó darabig minden foglalkozás nélkül, tétlen vesztegelni, vagy épen játszani hagyjuk ; az első mód elidegeníti az iskolától, a másik pedig bal felfogásra vezeti annak célja felől. Ezért nagyon ajánlhatjuk a népiskolai tanítók komoly figyelmébe azon módszert és helyes tapintatttal írt utasításokat* 11. sz.