Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-02-19 / 8. szám

főtanács — ki nem fejezettokoknál fogva — azon módosítással erősítette meg, hogy egyházmegyénk fennebb emiitett hivatalnokai s illetőleg képviselői csak is a pénztárnak az egyházmegye által alapított részéröli számadás megvizsgálásában vehetnek részt. Afctólfogva most először a számadás átnézésére egyházmegyénk főhivatalnokai föl is szóiitattak az e végre kinevezett tanodaelőljárósági bizottmány által.— Jelen közgyűlésünkben esperes ur e fölszólítást előterjesztette ; melyből sajnálattal vévén észre egyházmegyénk, hogy képviselői 1856 óta először 1859-ben, tehát csak a harmadik évben, s most is épen azon időre, midőn ezeknek e jó előre közhírré tett részletes zsinaton, egy Sz.-Udvarhelytől napi járóföldre eső helységben kell jelen lenniök ; és hogy ez úttal is nem a számadó föloldozására jogosított gyűlésbe, hanem csak egy a számadást előlegesen átnéző bizottmányi ülésbe hivattak meg: a meghívást némi kijátszásnak tekinti, s erről a tanodaelöljáróságot hivatalosan értesíteni elhatározta. Mely alkalommal fölmerülvén egyszersmind az is, hogy az egzházmegye által tétetett alapítványok kamatait a nevezett iskola pénztárába nem minden alapítók fizették eddig pontosan, erre nézve meghatároztatott : hogy azon egyházközségek és világi egyének ellen, kik a fizeLésben hanyagok, az egyházmegye részéröli föllépést a tanoda pénztárnoka ne várjon, hanem a kezébe szolgáltatott kötlevelek erejénél fogva indítson törvényes keresetet. A papok-és iskolamesterektől pedig esperes ur minden évi egyházlátogatás alkálmával kérje elő a rájok jövedelmök arányában örök időkre kiszabott segélypénzeknek a megelőző évrei befizetéséről szóló pénztárnoki nyugtatványokat, és a kik ilyent nem tudnának előmutatni: azokon rögtön vétesse meg tartozásukat, s szolgáltassa be a tanoda pénztárába. Továbbá a Kolozsvárott fölállított, de a tanév kezdetével Nagy-Enyedre áttett iskolamesteri képezdébe eddig fizetett két stipendiumnak — összesen 120 pengő forintnak — az egyes egyházaktól, papok- és iskolamesteröktőli fölszedését az egyházmegye jelenleg lehetetlennek látja; miről a mlgos egyházi főtanácsot értesíteni határozta. Ezeken kivül közigazgató aa-nak kötelességévé tette, hogy ö mint közfelperes, hévizi segédlelkész ifj.P. M. ellen, az egyházmegyének reá vonatkozó határozataival dacoló, több rendbeli, makacs engedetlenségeért legközelebbről törvényes keresetet indítson. Végre a mult évben létesített egyházmegyei könyvtár egyik része, az alapszabályok értelmében, Sz.-Kereszturra átszállittatott, a másik része Sz.-Udvarhelyen hagyatván. B. Á. A pápai helv. hitv. esperesságbői. — F. évi február 3-ra hirdetett egyházmegyei gyűlésre Pápa mezővárosba, számos papság és ügyes bajos nép gyűlt egybe, ezek a gyülekezetben történt előleges kihirdetés után, reggeli 9 órára áttett istenitiszteleten megjelenvén, buzgó áhítattal zengék az orgona kísérete mellett eme szent éneket: „Jövel szent lélek" stb. Az istenitisztelet helyéről átköltözött a nép a főiskola nagy teremébe, mely hely a gyüléstartásra legalkalmasabb. Megjelenvén itt nt. esperes és tek. segédgondnok urak kíséretében es. kir. biztos ur; a gyűlést megnyitotta nt. esp. A n t a 1 J ó z s e f ur, a gyűlés tárgyait főbb részleteiben felemlítő beszédében, s felhívta a testületet buzgó és higgadt tanácskozásra. A megnyitó beszédet követő közéljenzés elcsendesülvén , felkelt cs. kir. biztos ur, és hivatkozva az 1854-ben kibocsátott rendeletre, felhívta a gyűlést, hogy tanácskozását csak egy, még pedig esperesi elnöklet alatt tartsa meg. A gyűlés erre feloszlott és határozatba ment, miszerint főt. superint. NagyMihály ur felkérendő, méltóztassék magát a többi superint. urakkal mielőbb érintkezésbe tenni és közegyetértéssel e baj orvoslásáért legkegyelmesebb császár Ó Felsége eleibe folyamodni ; — egyszersmind felkéretett nt. esp. ur, a halasztást nem szenvedhető ügyek felett, bizottmányilag intézkedni. * * * A pápai helv. hitv. egyházmegyei gyámoldáról. — Nagyon tisztelt szerkesztő ur ! Félek , meg fog róni ama közmondással: „Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik"; — mert íme nem a bejelentett esperesi gyűlésről, hanem gyámoldánkról irok, mikor amarróíi tudósításom kéretett. Azonban többen ajánlkoztak jelentést tenni tíszttársaim közül, nekem hát, az egyházmegye gyámol dájáról irt rövid ismertetésemnek helyet kérni e kedves lapokba — maradt fen a szerencse. Ugy hiszem, késtem ezzel is, mert a feloszlatott gyűlésünk feletti fájdalom miatt, alig van kedv és türelem rendbeszedni a történteket, emez egyik legkedvesb tárgy: a gyámolda ügye felett is. Esperességi gyámoldánk 1843-ban alakult, részvény és évenkénti befizetés által, 10 éven keresztül nőtt, és 1853-ban megkezdte fizetéseit 5162 pforint tőkével. Célja az ügyefogyott tagokat már éltekben is, holtuk után özvegyeiket vagy árváikat gyámolítni. Tagok lehetnek lelkészek , tanítók , főiskolai tanárok , ha részvényt vesznek és évi dijaikat rendesen utána fizetik. Jövedelme jelenleg 5405 pfrt. kama t a, az uj részvények 10 pfrttal, évi járulékok, minden részvény után l frt. 12 pkrral; — a vidéki tagokra nézve az egyházmegyebeliek közt három osztályos fizetés fogadtatván el,— van az egyházakban egy urnapi hirdetés, — végre a lelkészi és tanítói helyettesek évi fizetése egyharmada a gyámoldába jön. Tőkésíttetik minden jövedelem a kamatokon kívül. Jótékonysága. Osztalékdijakat oszt félévenkint a részvények száma szerint, a hivatalviselésre tehetetleneknek, azok özvegyének vagy árváinak, ide nem számítván a mostoha gyermekeket. Teljes osztalék 15 évig fizetett tagnak adatik, ha ez 5 év előtt elhal, maradéka 5 évig fizetend, akkor kapja az egész osztalék egyharmad részét; — ha 5 éven túl hal el, maradéka fizetni köteles 10 évig, így kap kétharmad részt; — ha nem fizet, ugy csak az első 5 év illetőségét kapja; — ha végre 10 éven túl hal el, s maradékai meg nem várják a 15 évet és nem fizetik be járulékaikat, csak kétharmad rész osztalékot fognak kapni. Az özvegy, ha féijhez megy, elveszti jogát gyermekeire nézve is. Ha csak árvák vannak, ezek húzzák atyjok részvény osztalékát 16 éves korukig; a fiúk, ha tanulnak, 20 évig gyámolíttatnak. Ha a tag erkölcsi hiba miatt hivatalt veszt, neje, ha nem részes a bűnben, ura éltében fél osztalékot kap, férje halála után pedig egészet, azonban ha anya nincs, a gyermekek is egész dijt kapnak. Távol lakó gyámdijasok az életbizonyítvány beküldése után, póstán is megkapják illetőségüket. Ügyvezetése 15 pontban foglaltatik. Kilenc tagu választmány vezeti ügyeit. Elnök, jegyző, pénztárnok, két számvevő, négy ülnök, — egy számvevő és két ülnök tanítók közül. Titkos szavazat, — általános többség és csak három évre választja a hivatalnokokat. Az itt főbb vonásokban ismertetett gyámolda választmánya esperesi gyűlés helyett összeült, a pénzérték változása miatt, — számadást készített, pénztárát az uj becsre áttétetni rendelte, elnökét a helyettesség utáni illetőség behajtására (mintegy 400 pfrt.) utasította; — egy régi B. P. elszakadt és segédtanítóskodó tanítónak a peremartoni vidékben, segélydijt határozott, — és egy elárvahodott hivatalnokunknak a dijazandók közé számításába, a nagy gyűlés beleegyezését ki fogja kérni; — 34 részvény húz osztalékot folyó évről. A távolabbi tagok felkéretnek évi járulékaikat 5 évre beküldeni, mivel ezt a pénzkezelés sztikségeli, — az év első napja a fizetési határnap, és a kik ezt az egész év alatt befizetni elmulasztják, az intézet tagjai lenni megszűntek. A gyámolda ügyei felett bérmentes levelekre egész készséggel fog felvilágosítással szolgálni: Mező Dániel.