Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

nyu iskoláról van szó. Én azon véleményben valék, hogy miután Tordán van 4 oszt. elemi főiskola, azt előre bocsátván, vártam, hogy már most realtanoda életbeléptetésével lep meg a tervező. Azonban máskint áll a dolog. Annyi mindazáltal kitűnik, hogy Kolosvár, Déés és Torda is reáltanodákat akarnak; mi nagyon szép és üdvös is, miután gymnasiumok úgyis vannak közelben. Ugy vélem, nem leend fölösleges a pesti reáltanodának sikerrel koronázott tantervét felmutatni; hadd szolgáljon az tájpontul mindenfelé a hazában; hadd tájaztassák magokat azután a realtanodai ügyet szivükön hordó lelkes honfiak! Pest városa ezelőtt néhány évvel, ha jól emlékszem, I osztálylyal kezdette meg a taníttatást, s ugy fokozatosan nőtte ki magát VI osztályra. Én tehát itt először csak az alreali I. osztály tantervét közlöm, némely megjegyzéssel kisérve. Hetenkint előadandó tárgyak : I. szaktanár hetenkint: mértani rajz kapcsolatosan nézlettannal 10 óra Számtan 4 óra Természettan .... 2 óra összesen 16 óra. II. szaktanár hetenkint: Magyar nyelv .... 4 óra Német nyelv .... 4 óra Földrajz 3 óra Természetrajz ... 2 óra Szépírás 2 óra összesen 15 óra. Lelkészsegéd kisegítő tanár hetenkint: Vallástant 2 óra összesen 33 óra hetenkint. A mi a tankönyveket illeti, jó lélekkel elmondhatom : azok kielégítők, csak szaktanárok kellenek. Mert higyjék el t. honfiak, ugy nem boldogulnak, ha a gynmasiumból kijött legjobban készült ifjak által is akarják azokat pótoltatni. Igaz ugyan, kevesebbe kerülne talán, de kevesebb, vagy épen semmi az eredmény is. Ugy de azon kérdés merül itt fel: honnét venni hát a szaktanárokat ? Megmondom azt is. Véleményem szerint két ut lehet arra: vagy a polytecnicumi lelkes növendékek közül — csőd utján; — vagy pedig ugy, ha az illető egyházak, egy kis áldozat mellett, felkiildenek Pestre a reáltanodába egy pár legjobb érettségi vizsgán átment fögymnasialis ifjakat, kik itt egy év alatt kiképezvén magukat, mint szaktanárok kezdhetnék meg aztán a tanítást. Csak igy lelkes honfiak! igy lehet célt érni; igy lehet az ev. ref. felekezeteknél is a reáltanodákat megalapítani s virágzásba hozni. Más alkalommal a más II osztályról is s az oda vágó tantervről. Nagy Soma, tanár és hit. mérnök. Körültekintés a külföldi prot. e^yháziroelalomban(Folytatás.) n. Bxegetiea theologia. Disquisiotio exegetico-theologica de formuláé Paulinae Jtítrrig Irjaov -fQiGtov significatione, quam — pro gradu doctoratus summisque in theologia honoribus ac privilegiis in academia lugdunobatava — consequendis publico et solenni examini submittet líenricus Petrus Berlage, Amstelodamensis, in urbe Naarden eccle-j s-iae reformatae antistes. Lugd. Ratav. 1856. XIV. és 126 1. — Szerzőtől keresztyén komolyságot, tiszteletreméltó elmeélt, dicsérendő olvasottságot, íáradhatlan szorgalmat megtagadni nem lehet; de azt sem lehet igérni, hogy a xíimg Irjaov ynuTzov szólamnak általa adott magyarázata nagyobb kör| ben tetszést arasson, t. i. hogy azon níaxu? „fides, quae auctore Jesu Christo Deo habeatar." Történelmi theologia. Ueber das Österreichische Concordat vom 18. August 1855, und die kirchlichen Zustdnde der Evangelischen in Osterreich, von Dr. Heinrich Friedrich Jocobson, ordentlichem Professor der Rechte iu Kónigsberg. Leipzig, 1856, IV. és 138 1. (Ara 20 ujgar.) — Jasobson e jeles müvei nagy szolgálatot tön, aránylag kis téren mind azt közölve, a mi az austriai concordatum keletkezését felvilágosíthatja s határozataínak megértése- s megítélésére szolgálhat. Noha ő egész szívvel híve az ev. egyháznak s ennek elvein hajszálnyira sem tágít, mégis sükerült neki a concordatumot tisztán tárgyilagosan felvilágosítani és megmagyarázni s tulajdonképeni értelmének elferditésére és a belőle folyandó következmények nagyítására elfogultság- és pártnézeteknek befolyást nem adni. Thomas Münzer. Ein Vortrag gehalten im Auftrage des Evangelischen Vereins in Berlin von Dr. Leo. Berlin, 1856. II. és 32 1. — Ezen, reformatiokori fanatikus jelen életirata semmi uj tényt nem hoz; csak vázlat. Gorpus Reformatorum. Post Carol. Gottl. Bretschneiderum, Philos. et Theol. Doctorem etc. edidit Ilenricus Emestus Bindseü, Philos. Dactor, Professor, fíibliothecae Academiae Friedericianae Ilallensis cum Wittebergensi consociatae Praefectus jRecundarius, Societatis Germanicae Orientális, Historico-Theologica Lipsiensis et Instituti Africani Parisiensis Sodalis. Volumen XXIV. Brunsvigae, 1856. 4-r. LXI. és 966 1. — E gyűjteményt néhai Bretschneider indította meg, most pedig Bindseil folytatja. E 24-ik kötet Melanchthon latin „PostiIlaa

-ját hozta. Igaz , hogy e Postillát nem maga Melanchthon irta, hanem az előadásai után, tanítványok által leirt mű, melyet Pezel Kristóf, Melanchthon meghitt tanítványa s több munkájának kiadója hozott az előttünk ismeretes rendbe; Bindseil mindazáltal legkevésbé sem habozott e Postillát is a hires reformátor munkái közé fölvenni, mert más munkák is, melyeket sajátkezíileg nem ő irt le vagy nem ő adott ki, hanem szóbeli előadás után mások irtak le s ugy adattak ki, szintén az ő munkáihoz számíttatnak. Pezelnek e Postilla kiadásához irt előszavából értesülünk e munka keletkeztéröl is, t. i. hogy Melanchthon J549—1560-ban történt haláláig lakában magyarok számára, kik a német beszédeket a templomokban nem értették, azután különféle rendű és korú számtalan hallgató számára nyilvános haliteremben a vasárnapi evangyéliomokról előadásokat tartott, melyekben az egyes textusok fontosb pontjait hallgatóinak felfogásához képest magyarázta, egyszersmind nyelvtani-, történelmi-, katecheticai- és theologiailag fejtegette. Több hallgatója ezen előadásokat pontosan utánirta s igy keletkezett e Postilla. A Corpus Reformatorum e kötete is ugy az egyház-, mint a tudományra nézve elvítázhatlan értékű. Systematica theologia. Der Beweis des Christenthums. Von Dr. Albert Peip. Berlin, 1856. 87 1. — Mióta divatos műveltségünk nagyban megtermé fanyar gyümölcseit, különböző oldalról fennen óhajtják a tudománynak, mint ama szellemi tévedések eszközlőjének, újjászületését. Ezt sz. abban találja, hogy az összes tudományt a ker. vallás által keresztyénné teszsziik. 0 a ker. tudomány visszaállításában látja korunk feladatát, mit az úgynevezett uniotheologia eszközölhet. Ebben kell a philosophiai és theologiai tudomány újjászületésének csiráit és kezdetét keresnünk , ha ilyen újjászületésnek csakugyan be kell következnie. A felemelkedett gondolatok, a nyelv nemes rhythmusa, a természetesség a gondolatok fej-