Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-11 / 6. szám

a nyomtatott könyvek mellett, kéziratokat is olvastatni. — Irat a tanitó (dictando) kérőleveleket, szerződéseket, kötelezvényeket, nyugtákat stb. — A gyermek hasonló iratokat fogalmaz saját gondolata után. Fogalmaz továbbá természeti és históriai tanulmányaiból, helyi, históriai leírásokat — elvont tárgyakról; a családi-, az emberi élet- és a vallásból vett feladatokról — Olvasás idején kérdezget a tanitó a mondat szerkezete- és a nyelvtani formákról, hogy ezen oldalt is folytonosan ébren tartsa. — Olvasás idején az olvasókönyvbe foglalt s vallásos szinben föltüntetett családi életről olvasottakat, a természetrajz- és természettanra vonatkozókat fölmondatja, a hazai históriát röviden olvasás közben megtanítja. És ime ezen 4 évi folyam alatt megtanul a gyermek könnyen értelmesen és jól hangoztatva olvasni. — Olvasási tárgya vallás, természetrajz, természettan, népismertetés és história levén, ezekről kellő ismeretet szerez — ugyancsak olvasás közben megtanulja a fogalmazás és olvasás segítségével, a mondatalkotást és a magyar nyelvtant. És mind ezt mindenik osztályban egy könyv, az olvasókönyv segítségével. Ha a fenn előadott olvasókönyv terve szerint, a t e rmészetrajzot, természettani előkészületeket, és a históriát az olvasókönyvbe viszszük be; szükséges tudni egyúttal azt is, ezen tantárgyakból menynyit és milyen móddal kell a tanulmányok sorába felvenni. Lássuk először atermészetrajzot. A természetrajz tárgyai az ásvány-és földtan (geologia); a növény- és állattan. Ézen tantárgyak cimeinél megint felkérem a t. olvasót, ne nézze ezeket rendszerbe szedett s tudományos formájú s célú tanítmányoknak alöépiskolákban. De mind a mellett győződjék meg arról, hogy ezen tantárgyak felvétele épen olyan szükséges, mint az olvasás avagy a számtanítás. Szükséges pedig azért, mert ezek tanításakor épen azon tárgyakkal foglalkozunk, melyek a mindennapi élet fenntartására szolgálnak, s kellő ismeretök nélkül az életpályán a köznép is csak tapogatózva élhet; de szükséges főleg azért, mivel az anyagi és szellemi élet között ezek a biztos kapcsok; — ezek ismergetése utján kél fel és fejlődik ki biztosan a gondolkodó lélek. Válogassuk ki azért is a rendszeres tudományosságra való tekintet nélkül s vonzó modorban vigyük be népiskolai olvasókönyvünkbe az ásványok közül azokat, melyeket részint orvosi szerül, részint ételnek használunk, válogassuk ki azokat melyek a mivelés alatt álló porhanyó földet alkotják — Válogassuk a növények és állatok közül ismét azokat, melyek eledelünk, ruházatunk s mindennapi egyéb féle szükségeinket fedezik. — Igyekezzünk főleg azon, hogy a kiválogatott tárgyak a legfontosabbak, egyszersmind pedig kevesen legyenek, ezen néhány példányt azonban iskoláinkban bírhassuk s egyúttal ezen néhány példány a természet három országát repraesentálja kicsinyben. A természetrajzból az I. osztályban nem tanítunk semmit; ennek a helyét ott az értelem és észfejtegető gyakorlatok foglalják el. De épen ezen gyakorlatok készítik elő a gyermeket arra, hogy a keze alá került tárgyon helyesen tudjon vizsgálódni s két vagy több megismert tárgyat helyesen tudjon egybehasonlítani vagy megkülönböztetni. A II. osztályban az olvasókönyvben egyes tárgyak érintetnek leginkább az ismerő tehetség gyakorlása és azon kapocs végett, mely szerint az értelem észfejtegető gyakorlatokból átmenetül a következő évre pedig előkészítő eszközökül szolgáljanak. A III. osztályban a természetrajz előtérbe lép sa természet mind a három országát a mondott módon felfogja az olvasókönyv, és a tanitó szinte a fenn kifejtett modorban a tárgyakat hetenként legalább kétszer vizsgáltatja és olvastat a megvizsgáltatattakról. Ezt folytatja ilyen móddal a IV. osztály is, mig idejében, az év középen, az egészet bevégezvén, reflectáltatás utján felfogatja a tanitó a | természetet az abban lévő teremtmények egybeköttetését,, j egymástól való függését hol, a föld és különösen a termő föld kifejlődéséről, vagy más szóval életet leheli az egyes tárgyakból álló s lassanként gyűjtögetett ismeret anyagokba. Atermészettan tanításának az I. osztályban szinte megvetették az alapját az értelem és észfejtegető gyakorlatok tanítása alkalmával. A II. osztályban olvassák a feltűnőbb természeti tüneményekről, miket a tanító mindenkor megmagyaráz, s a hányszor a természetben a felfogott tünemény mutatkozik, mindannyiszor figyelmezteti a gyermeket s ez által mint| egy ismétli az olvasottakat. — A III. osztályban ugyan ilyen módon, t. i. olvasás által j szélesbitjük a gyermek természettani ismeretét, figyelmeztetve őt mindég a természetre magára, s a mit az iskolában megmutathat, kísérlet utján meg is mutatja. — A IV. osztályban a természettant megszüntetjük az oh asókönyv tárgyának lenni, s önálló tanulmánynyá tevén, róla egy kis vezérfonalat adunk a gyermek kezébe, melyben a tanitó számára vezérkönyvül irott kisérleletek és magyarázatok eredményei lesznek be foglalva. — Igy a mit a gyermek iskolai egész pályája alatt a természeti tárgyakról külön és külön a természet törvényeiről tanult a 4-év végén szinte összefoglaljuk. Az olvasókönyvbe lenne végre foglalva a h i s t o r i a is. Ennek fő célja nemzetünk múltjának ismertetése. — De miután a mi históriánk a többi népek megemlítése nélkül alig érthető; a história tanításában következő rendet kellene tartanunk: Az I. és II. osztályban tanítanák csupán a bibliai történeteket, melyek alkalmával az ó-világban élt népeket meg lehet érinteni s hogy a bibliát megértessük, meg is kell említenünk minden nevezetesebb népet és azoknak lakhelyeit a foldabroszon meg kell mutatni. A III. osztályban a história elválik a vallástantól, és az olvasókönyv egyik tárgyává lesz. A harmadik osztály olvasókönyvébe azonban még csak a hazai egyes nagy férfiakat irjuk be s olvastatatván rólok, az olvasottakat meg is tanítjuk. A IV. osztályban az olvasókönyvben olvastatjuk és ismételjük a bibliát históriában megismertetett népeket, de igen röviden érintve ezeket, és hoszszabban, de nem terjedelmesen előadjuk s olvastatván megtanítjuk nemzetünk történetét. — Számvetés. I. osztály. Az értelem és észfejtegetési gyakorlatok megkezdése után, melyek által a tárgyak miségét vizsgáltatjuk , csakhamar áttérünk az egyféle tárgyak számba vevéséreis, s az értelem s ész fejtegetése mellett számoltatjuk a gyermekeket. A számoltatással épen ugy teszünk, mint a tárgyak ismertetésével tettünk; számolni szinte tárgyakon tanítunk.—Van erre nézve a tanitó kezében néhány dió, kövecs, krajcár, papír-karika — mit szabdalni lehessen stb. Először megtanítja jól mi azaz egy dió, mí az az egy kövecs stb. — s igy tárgyhoz kötve tanítja meg a kettőt, hármat stb. Miután a tárgyhoz kötve jól értik az egyet, kettőt, hármat, csak akkor mondatja ki ezeket elvontan. Lassan halad előre,mindég a tárgyakhoz kötve a számifogalmat, a négyre, Ötre, hatra stb., egészen a tízig, iratja azon közben a számjegyket. Mig a tízig haladna közbe, a már felfogatott számokat tárgyakkal s elvontan csupán észben próbálja öszszeadatni, kivonatni, szoroztatni, és osztatni. Midőn az első tízzel anynyira tisztában vannak, hogy bármely gyakorlati kérdést a tíz körében fel tudnak oldani, csak akkor halad a tanító előre a következő második tizre, tartván itt épen olyan csendes lépést, mint az első tíz körében. Lassú munka, mondani fogja a népiskolai tanitó — Igaz, hanem ezen lassú munkának az a jó következménye van csak, hogy a tanuló minden számot maga gondol ki, tisztában áll előtte minden mutatott s kimondott számi fogalom és combinatio, és a következő tanitás ezen biztos alapon épülvén fel, elmondhatja a gyermek mindenkor, hogy a mit a szája mondott, azt elébb lelki szemeível látta, és