Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-11 / 6. szám

korsójában, a kevésből még az Isten emberét is kell Isten dicsőségérc tartanunk; ámde az isteni kegyelem forrása nem apadt még ki, mint hajdan Kérit patakja, az özvegy nővel felkeressük még a forgácsdarabokat is, és ha bajjal is, megélünk mind a hárman. Megérjük azzal, a mi lesz, a mi jut, a mi telik, a mit Isten ád! Talán soha annyi mondanivalója nem volt egyházunknak, mint épen most, és tán soha egy constellatiónak sem álla ugy érdekében mindent, de mindent, még a bajt, panaszt is mind, megtudni, mint a jelen csillagzatának. Egyházunk baját különös symptomákból s az literek tapogatásából megtudni s gyökeresen orvosolni többé nem lehet. *) Ki kell hallgatni mit mond, mit vall maga az egyház, ez a valló-organum nem lehet egyéb, mint a prot. lap. Vagy el akarjuk várni az időt, mig a súlyos beteg egyház magán kivül beszél és mond olyanokat, mit maga sem ért? — Dobos. -Népiskoláink. (Folytatása.) Az irás és olvasásból népiskoláinkban annyira kell menni, hogy minden gyermek könnyen, értelmesen és jólhangoztatva tudjon olvasni; az Írásban hasonlóképen nemcsak azon jártasságra tegyen a gyermek szert, hogy a mások irását le tudja másolni, hanem hogy saját gondolatait is lehető szabatosan tudja leirni. — Az I. osztályban. — Miután az értelem és észfejtegető gyakorlatok során — (mire a tanítónak külön vezérkönyvének kell lenni) rájöttek arra, hogy az ember saját gondolatát nemcsak beszéd által képes másokkal közölni, hanem képes azokat le is irni, és hogy a másik ember az ilyen irott beszédeket elolvasni is képes. Miután a rajzolás elemeinél fogva, (miről hátrább leszen szó), kezeiket már annyira gyakorolták, hogy a pennát kezeikbe lehet adni: azonnal hozzá fog a tanító, az i rvaolvastatáshoz. Kimond a tanító egy hangot és kimondatván, lerajzolja s az elébe irandó utasítás szerint leíratja. Az első betűnek, mit igy Íratott, a legegyszerűbbnek, tehát az i-nek kell lenni. — És midőn mindnyájan jól tudják ezen betűt irni, csak akkor tanít mellé egy olyan mássalhangzót iratni, mely az i-ből származván, egyszersmind ha a kettőt egymásmellé irjuk, értelmes szót is alkot, mint p. o. az in. Innét nem megy addig tovább, mig ezen két betűt mindkét combinatiojában irni, olvasni nem tudják (in, ni). így halad előre a tanító mindég genetice, mig a gyermekek mind az irás, mind az olvasás mechanismusát, — nem mulasztva ennek gyakorlása mellett el az értelem fejtését sem, — tökéletesen nem tudják. És erre egy iskolai év alatt el lehet jutni. Természetes, hogy irás és olvasás tanulásánál lehetőleg azon neveket irták és olvasták, azon gondolatokat foglalták irásba, melyeknek tárgyait az értelem és észfejtegetés alkalmával megismerték, fejtegették és egybehasonlították. így aztán a miket szóból s okoskodásból megtanultak, azt irás és olvasás által ismételvén, egészen benyomták emlékező erőjökbe. A fönnérintett elv szerint készített a. b. c-és könyv végére olvasásgyakorlás végett, vallásos érzelmet tápláló, erkölcsöt nemesítő történetecskéket kell irni s olvastatni.— El kell tehát távolítni, a mostani a. b. c-ékben divatozó versalakba irott részeket, még inkább az ilyen gyermekek fejlettségével össze nem férő nyelvtani tanítmányokat. — Itt ha hatunk is az értelemre —• a minthogy azt fokozatosan fejlesztenünk is kell. — De nem kell megrohannunk, — fődolog marad az irás és olvasás mechanicai gyakorlása. A II. osztályban már az eddig is dictálás által gyakorlott irást, könnyüségre vihetjük, dictálásunkat fokonként *) Majd utóbbi leveleim valamelyikében említendek néhány kísérletet az aligmult időből. sebesítvén. Egyúttal a helyesírásra mindég figyelmezvén.— Az olvasás mechanismusa gyakorlása mellett pedig nagy súlyt helyezünk az értelmes olvasás kifejtésére , ügyelünk a hanghordozásra. Az olvasó gyermekkel betétetjük könyvét s elmondatjuk vele, hogy mit olvasott, s miként érti azt, a mit olvasott; de elmondatjuk ugyanazt nehánynyal a hallgató gyermekek közül is. — És ezen gyakorlat utján, ha már olvasó kézi könyvünk ugy van szerkesztve, mint arról fönnebb említést tettem; az olvasásgyakorlás és az olvasottaknak értcse mellett, vallásos tartalmú, erkölcsnemesítő, más részről természetrajzi, természettani, históriai tárgyakat taníthatunk. Az észfejtegetés alkalmávál megkezdett alaktani fogalmakat a természeti tárgyak mutatásakor tovább lejt-I hetjük. A midőn olvasókönyvünknél fogva a II. osztálybelieket bevezettük azon ismeretek elemeibe, melyekre a III. és IV. osztályban szinte ezen uton akarunk törekedni. — De ! ugyancsak az olvasás alkalmával, miért ne fordíthatnánk hetenkint egy pár órát arra is, hogy az elolvasott szavakat egyenként is vizsgálgathassuk s ezen vizsgáitatás által legalább annyira vigyük a gyermekeket, hogy az olvasott beszédrészeket egymástól meg tudják különböztetni, temészej tesen még most a ragokat nyugodni hagyván. Egy úttal az olvasott mondatkák módjára alakíttatunk és iratunk egyszerű mondatokat. Mi által a gondolkodó és alakító ész felette fejlik. — Ez a magyarnyelvtan előfogalma. — Az emlékezet gyakorlására, és a szív nemesítésére szükséges verseket szinte olvastatás közben az olvasókönyvből taníthat-1 juk meg. — És mindezek által mig az értelmes olvasást gyakoroltuk, mennyi ismeretre juttattuk észrevétlenül a gyermekeket, sőt mennyi tanulnivalónak vetettük meg az | ágyát! — A III. osztályban mind az értelmes (logicai), mind a jól| hangoztató (aestheticaí) olvastatásra egyformán ügyelünk, mind pedig oda törekszünk, hogy gondolataikat helyesen le tudják irni. — Míg hát az irást (dictando) bizonyos órákban folyvást gyakoroljuk, a fogalmazás megtanítására is külön órákban kellő időt fordítunk. A tanító folyvást alkottat és irat egyszerű, szélesített mondatokat, — ezekben keresteti az alanyt, állítmányt, a mondat tárgyát, — a fölvilágosító szavakat vagy mellékmondatokat. E mellett vizsgáltatja az egyes szókat, mint beszédrészeket — lassanként keresgeti és találgattatja a ragokat — a képzőket, mind a nevek mind az igékben. — Alkottat körmondatokat. — És miután igy természetes uton rávezette a gyermekeket a mondatkészítésre, a mondat logicai és grammaticai vizsgálására, értésére, azután alkottat velők egymással kapcsolatbán álló mondat-(gondolat-) sorokat.—És ezek folytonos gyakorlása közben összeállíttatja a nyelvtant. —- A gyermekek ezeket észből olvasás közben gyakorolják, míg a tanítónak reá vezérkönyvének kell lenni. Az olvasást épen ugy gyakorolják, mint a II. osztályban , — olvasnak egy felöl azért, hogy az olvasásban előhaladjanak, más felől azért, hogy az olvasókönyvbe foglalt erkölcsi és vallásostartalmu példázatokból életbölcseséget, a természetrajzi és természettani részből a természetet , a históriai részből az eseményeket tanulhassák. — A mint az óratervben ki van tűzve a tárgy, azon tárgynál nyitják föl az olvasókönyvet s haladnak mindegyikkel egymásmelleit. — A hol az olvasás tárgya kézzelfogható, szemmel látható, ott a tanító mindég mutatja a szóban lévő tárgyat, vizsgáltatja, ráolvastat, s azután képzeltetés utján előbeszélteti végre fogalmazási tárgyul leirás végett felhagyja. Ezen osztály számára készítendő olvasókönyben is lenni kell az emlékezet gyakorlására könyv nélkül megtanulandó , szivet nemesítő, honfiúi érzelmet élesztő és ápoló verseknek. Az énekeskönyvből szinte kell tanítani a szokott énekekből. — A IV. osztályban, a megkezdett uton kell haladni mind az irás, mind az olvasásban. — Azonban itt már szükséges