Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-12-11 / 49. szám

hez; nem számítván ide természetesen, sem az esketéseket stb., sem azon istenitiszteleteket, melyek csak könyörgéssel és énekléssel szoktak tartatni. És már most, minden tartózkodás nélkül, nyíltan azt merem állítani, bogy nincs széles Magyarországon oly protestáns gyülekezet, melynek kebelében az igehirdetés jobban, söt ugy is állana mint jelenleg Debrecenben. Igenis Debrecenben, a hol fenáll még, s tudtom szerint az egész magyar hazában egyedül itt áll fen, ama nagyfontosságú s az egész egyházi életre nézve roppant horderejű iutézvény, miszerint a szentírásnak ó és uj szövetségi könyvei, folytonos sorozatban az egész év folyamán keresztül, hetenként négyszer, nemcsak olvastatnak, de annak rendi szerint magyaráztatnak a népnek, a mely azt nagy lelki örömmel, és hisszük az Istent, hogy sikerrel is szokta hallgatni. És e pontra nézve már, valóban szeretnék egy nyilt levelet intézni, •— kivált ha ezzel is magamnak nem szereznék legtöbb bajt, — azon igen számos magyar reformált gyülekezetek elöljáróihoz, melyeknek kebelében, vagy egészen, vagy legnagyobb részben ki divatozott ezen dicső intézmény, mely a reformált egyházi életnek oly múlbatlan kelléke, s melyet egyházi törvényeink, s a múlt századok törvényes gyakorlata határozottan megalapítottak. Ez lehetne csekély nézetem szerint, a mi elalélt egyházi életünknek, legelső , legtermészetesebb és leghathatósabb felélesztője. Midőn ezek szerint a debreceni reformált egyház és annak prédikátorai senki előtt meg nem pirulhatnak e hazában : nincs okunk nagy aggodálomra, ha a múlt időket tekintjük sem. Igaz, hogy hajdan, két prédikátor, két templomban, mindennap reggelén magyarázta a szentírást, melyet a tanács tagjai is rendszerint hallgattak ; későbben azonban, mind a prédikátorok, mind a templomok száma növeltctvén , mindenesetre nagyobb terjedelművé lett az igehirdetés is ; noha tagadhatatlan, hogy épen oly szoros arányban, mint a gyülekezet szaporodása s az időknek gonoszokká létele kivánta volna, még sem emelkedett az. Külföldi hitfeleinkre tekintve, nemcsak mi debreceniek, de bizonynyal mindnyájan pirulhatunk , s itt bezeg nem mondhatjuk cl, hogy extra Hungáriám non est vita. Azon állítmány azonban, melyeta külföld reformált egyházairól csak ugy futtában, s mégis ellenünk való érvül említ fel a nyilt levél tisztelt irója, aligha alapul biztos statistikai adatokon ; s épen ezért a látkör tisztázása s biztosabb ismeret szerezhetése végett, nem tartom feleslegesnek, a fenemlített külföldi reformált egyházak ez ügybeni ujabb állapotát részletesen előterjeszteni. Angliában az 1851-dik év folyamán volt egy általános s az egyházi viszonyokra is kiterjeszkedő népszámlálás. Ez alkalommal azonban, mint máskor is az ujabb időkben, miként Amerikában, ugy Angliában is, vallása vagy felekezete iránt senkinek sem tudakozódtak, mert ezt már inquisitori eljárásnak vették volna: ennélfogva Angliában, az egyes felekezetek lélekszámát, teljes biztossággal nem, hanem csak hozzávetőleg lehet kiszámítani, a templombajárók s templomi székek mennyiségéből. Magában a tulajdonképeni Angliában, az angol egyház tagjai és a dissentcrck Összesen 17,927,609 lélekre tétetnek; ezeknek van 31,187 templomuk, kápolnájok s gyüldéjök, melyek közül egyre 574 lélek esik, ha jól számítottam ; — s bizonyosan legkedvezőbb az arány a methodistáknál. A nagyobb skót gyülekezetekről már biztosabb tudomásunk van. Edinburgban 160,000 léleknek van 98 prédikátora, ugyanannyi templomra; egy templomra esik tehát 1636 lélek; Glasgowban van 360,000 lélek, 110 prédikátor, ugyanannyi templom; egy templomra esik 3300 lélek; Dundeeban van 82,000 lélek, 37 prédikátor, 35 templom; egy templomra esik 2320 lélek. Mellőzve most több nagy városok részletes megnevezését: csak azt említem fel, hogy a hol legkevesebb, ott 1080 lélek esik egy templomra. Észak-Amerikában, 1840-ben Bostonban volt 88,000 lélek 85 templommal, melyből egyre több mint ezer lélek, — New-Yorkban 310,000 lélek 159 templommal, melyből egyre mintegy kétezer lélek; — Newarkban 30,000 lélek 17 templommal, melyből egyre majdnem kétezer lélek, Salemben 16,000 lélek 15 templommal, melyből egyre több mint ezer lélek esik. Az 1850 dik évi egyetemes népszámlálás szerint, van Észak-Amerikában methodista lélek 4,500,000, 12,467 templommal, vagyis kápolnával s gyüldével, melyek közül egyre, ha jól számítottam, 361, — baptista van ugyanannyi mint methodista, de már 8791 templommal, melyek közül egyre 512,— presbyterian van 4,000,000, 4584 templommal, melyek közül egyre 873 lélek esik. A többi kisebb felekezeteknél, mindenütt több lélek eeik egy templomra. Egyébiránt, aki az Angol és észak-amerikai methodisták és baptisták, s más ily felekezetek egyházi életét ismeri, az tudni fogja, hogy az ő istenitiszteleti épületeik, melyeket itten szám szerint felemlítettem, nem jöhetnek a mieiukféle templomok rovata alá, s azoknak nagy részét ök magok is, csak kápolnáknak s gyüldéknek nevezik. A ki továbbá figyelembe veszi, kogy a methodistáknál és baptistáknál rendszerint consolidált s a mienkhez hasonló külső egyház tulajdonképen nem is létezik, s hogy őnálok a templomok és istenitiszteletre szánt egyéb épületek számát nem annyira a protestáns egyházi élet európai 8ze rü fejlődése s az igehirdetésének érdeke, mint inkábba lelkiismeretnek határtalan szabadsága, s a szakadásra és felekezésre való nagy hajlam szülte: az, a mi egyházi életünket nem fogja amazokéhoz, mint feltétlenül vagy csak nagy részben is követendő példányokhoz mérni. Ha eljőne az az idő, mit ugyan részemről nem óhajtók, hogy a mi nagyobb gyülekezeteink is oly óldott kévék lennének, mint a methodisták, baptisták stb., bizonynyal nálunk is fognának támadni nagy számmal templomok, hanem hogy elömozdítására-e az Isten országának s a szentek külső és belső egyességének : az már más kérdés. Hollandiában, az ujabb számítások szerint van 1,800,000 református lélek, 1511 prédikátorral s 1272 templommal, melyből egyre 1431 lélek esik. Magában Amsterdamban, mintegy 104,000 református léleknek csak 13 temploma van, s így egyre mintegy 8000, azaz: nyolcezer lélek esik. S noha e szerint ha a hollandival egyenlő népességű magyar reformált egyházat egészben tekintjük, nálunk az arány jóval kedvezőbb: még sem lehet egyáltalában állítanunk, hogy körünkben akár az igehirdetése, akár általában az egyházi élet virágzása jobb lábon állana, mint hollandi hitfeleinknél. Tekintsük meg a mi kedves Helvétziánknak főbb református káutonait és egyházait is. Zürich kantonban 1478, Bernben 1941, Basel városban 1047, vidékén 1207, Waadtban 1131. Genfben 977 lélek esik egy prédikátorra; egy templomra több. — Zürich városában 15,448 léleknek van négy temploma s parókhiája négy rendes pappal s három segéddel. Bernbeu 25,875 református lélek, három egyházközséggel, 5 rendes és négy segédlelkészszel. Basel városában 21,873 ref'. lélek 4 templommal, 3 kápolnával, 4 rendes s mintegy 10 segédlelkészszel. Genf városában 21,774 prot. lélek 5 templommal 15 lelkészszel, kik közül 11 egész, 4 pedig csak fél fizetést kap, s igy az utóbbiak segédlelkészek közé sorozandók. Mindezen adatok, melyek azok előtt, kik az ide vonatkozó külföldi irodalom közieményit ismerik, kellő hitelességgel bírhatnak, — azt hiszem, hogy nagy mértékben igazolandják a nyájas olvasó s a nyilt levél tisztelt irója előtt azon nézetemet, hogy a nyilt levélnek e pontra vonatkozó néhány szava, a kellő hűség, szabatosság és tökélyesség mértékét meg nem üti, s ellenünkben érvül és buzdításul ugy, a mint felemlítve van, teljességgel nem használható. IV. A debreceni reformált egyház birtokában, valóban van egy áldott emlékezetű polgárnak és házastársának hagyományából egy tekintélyes alapítvány, a negyedik templom építésére, s e célra az egyház iránti hűségben mindenkor kitűnő és valóban nemes Debrecen városa ré-