Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-11-13 / 45. szám

Igy elválok az igen derék könyvtől. Hálámat a szerző iránt, a kitől sokat tanultam; az ő bő olvasottsága, a keresztyénségbeni tiszta és mély érzülete iránti őszinte tiszteletemet semmikép nem csökkenti meg egyenes nyilatkozatom azok felöl is, a melyeken fenakadtam. Ilyenek pl. 1. 19 a halálról! fogalom — ahalál elválás; a szellemi halál sokkal inkább a bön társa: a halál addig érvényes, míg tart a btin 1. 20, az e r e d e t i b ü n r ő 1 mondani, hogy az ember egész lényét megmérgezte, és mégis volt valami benne (az emberben), a mi ellcnmond a bűnnek , — következetlenség 1. 27. a jegyzetben előforduló az isteni megbánás rajza — kissé t ú 1 v i 11 anthropomorphismus vagyis emberidomu felfo0

ásaz Istenről 1.39, a természet folyama ellenét a természetben alig állit hatni L 219, a szellemi megbánás és szellemi büntetés nem különbözik ; hanem a szellemi megbánás épen szellemi büntetés — két szó, a dolog egy, 1. 229 a végrehajtandó megváltás titkáról Krisztus teljesen s kimerítőleg nem tanított,— ha jól fogtam fel a dolgot, — ez állítást blasphemiának tartanám, 1. 233 az egész földi természet fölötti uralom, mely az első embernek és nemének volt s z án va I. Móz. 1, 26—28, a b Un által el lön vesztve,—- túlvitt állítás, és meg nem egyező a másutt mondottak , pl. 1. 20 az Isten képét megzavarta ugyan az emberen s elhomályosította, de egészen el nem tör lőtte s fel nem dúlta a bün; 1. 275 Pétert maga az Ur állította az apostolok élére — ugyan hol ? stb. stb. Elismerést érdemlenek a pesti ev. ref. theol. intézet tanárai, hogy parlag hazai theol. irodalmunkat fölsegítik köny ve k k e 1, még pedig j ó k ka 1. Alig hiszem , hogy azt kár nélkül tehetik, az olvasó közönségnek az irodalfi.i vállalatok iránt oly megfoghatlan hidegsége mellett *). A nemzet: az ő irodalma. — Bár miként álljon a dolog, csak neki a kezdett útnak ! A fordítások majd megszülem lik az eredeti munkákat is. Mert nem a tevékenység, hanem a forrásokból merítendő és feldolgozandó anyag nélkül szűkölködünk. A munkásságot ime a jelen fordításban is fényesen bizonyította be a derék Fabó András. Lélekgyilkosság a nyomtatási hibák az iskolai könyvekben. Nincsenek ugyan sokak a jelenben: az értelmet mégis felzavarók a következők 1.216 a Krisztusnak nem Jerusálemben kelle születnie, v. ö. Máté 2, 5; 1. 270 padijtsvaate, ^unn^ovzeg helyett kell állni ^aürittvaare, (Sanrí^ovziQ, v. ö. káté 28, 19; 1. 288 kétszer jön elő Cyrus Cyprus helyett; 1. 289 Lykarmia Lykaonia helyett. Nyomtatási hibának tartjuk, midőn 1. 310 szól a könyv Pál első fogságáról, holott második fogságát 1. 304 félreértésnek nyilatkoztatja. őshegyi. Nyilatkozat Kovács József, m.-újfalui ref. lelkész urnák „Az Isten híveinek számokra készített Lelki Tárház" oímü imakönyv felől. A Prot. Egyh. s Isk. lap 40 dik számában t. Kovács József lelkész ur által tett nyilvános felhívásra van szerencsém tudatni, hogy 1. a nála kéziratban lévő „Lelki Tárház" című imakönyv saját könyvtáramban is megvan, de 2. a mint egybevetettem a „Más közönséges könyörgést" a 40-dik számú Egyh. s Isk. lapban közlöttel, némi csekély változtatást találtam a nálam levőben ; nevezetesen első szakaszában az Istenhezi felfohászkodás így áll: „Jehova, irgalmasságnak erős Istene és Attya" stb. A hatodik szakaszában pedig: „Oh irgalmas Isten! rajtunk könyörülő édes Atyánk!" stb.; mi azonban az ima lényegére semmit sem tesz, s tartalmát nem hiányítja. *) E kötet kiállítási költsége körülbelül az első kötet jövedelméből telt ki. Szerkesztő. 3. A Prot. Egyh. s Isk. lap 42-dik számában közlött „Reggeli könyörgés" szövegében is fordul elő itt ott szó változtatás, de a tartalom egészen az. 4. A nálam levő kézirat nem egyszerre Íratott össze, hanem időkoronkint; mit mutat azon körülmény, hogy most jobb, majd roszabb tinta s toll használtatott leírásához, most gondosabb, majd pongyolább Írással tétetett. Innen van, 5. hogy nem mindenik könyörgés olvasható folytában és könnyen, söt némelyik szövegébe a szó csak az egész összeköttetéséből vehető ki és gyanítható. 6. Ennek sem címlapja nincs, sem formás egybekötése; hanem hol két, hol három, sőt négy ív van egy befűzve ; s csak én magam nem rég rendezve szedtem és varrtam önálló csomagba; a honnan hiányzik is belőle az ötödik és nyolcadik füzet, melyek összesen tizenegy könyörgést foglaltak maglikban. 7. Mi birtokomba kerülését illeti ezen kéziratnak: 1844-ben egy kedves barátom s gyermekkori pályatársam, később debreceni ref. tanuló, néh. Orbán Mihály ajándékozá azt nekem, kinek édes atyja születési helyemen, N á b r á d o n huzamos éveken át, mindenkitől forrón szeretett lelkész volt. A boldogult lelkiatya kezei közé hogyan, mikép és mikor jutott? azt én soha nem fürkésztem, utána nem jártam. Mindenesetre, nézetem szerint is óhajtandó, bogy ily becses mü a penész és moly emésztő fogai közül ihletett kezek által kiragadtassék, s a magyar prot. irodalomba korszerűsítve minélelőbb méltó helyét elfoglalhassa. Csak az előttem igen sajnos, hogy derék szerzőjének neve homályban lappang. Szarkajózsef, m.-szigethi ref. lelkész. -^em^fr&fr BELFÖLD. Erdélyből, a görgényi ev. ref. egyházmegyéből , okt. 7-kén 1858. — Folyó évi oktob. 5- és 6-dik napjain tartá a görgényi ev. ref. egyházmegye őszi rendes rész letes zsinatát, nt. Szentkirályi János esperes ur elnöklete alatt, a holtmarosi egyházban csaknem minden lelkész s nagyszámú iskolatanító jelenlétében. — A tanácskozást, szokott módon, istenitisztelet előzte meg, szónokolt t. Simon Elek, nagyölyvesi iíjti lelkész, egyszerű szívhez szóló beszéde zárszavában mondván: „Isten zavarja meg nyelvetöket, hogy ne értsétek meg egymást, ha a tanácskozásban nem a közjó, hanem önérdek feküdne sziveteken." A tanácskozást nt. esperes ur imaszerű rövid beszéddel nyitá meg, melyben dicsőségesen uralkodó császárunk hitfelekezeti különbség nélkül minden népeit atyailag boldogító országlása, s a fölséges uralkodó pár, s a született thrónörökös a birodalom boldog reménye fölötti üdvözlő áldás kivánata vala kiemelve. Ezután a közelebbi r. zsinat jegyzőkönyve olvastatott, minek végével nt. esperes ur tette meg a Nagy-Enyeden tartott ez évi közzsinatróli vázlatos tudósítását, melynek két pontjánál némi kedvetlenséggel találkoztunk: ugyanis 1. Az esperesi jelentés szerint egyházmegyénk részéről — anyaszentegyházunk érdekével szorosan egybekapcsolt hivatalnokok választása tárgyában — a közzsinathoz intézett fölterjesztés nt. esperes és jegyző urak által oda be nem adatott, állítólag azon óvatosságból; merthogy az épen akkor történt köz főjegyzői választás eredménye miatt, némileg ingerült kedélyekre, annak tárgyalása hütöleg valószínűleg nem hatott volna; — testvérségünk e jámbor szándékát méltányolja, a mennyiben a közérdekbeni egyetértés oly drága kincse anyaszentegy házunknak , hogy annak minden mellék érdeket alárendelni legszentebb kötelesség: de ezen kötelmi in u-1 a8ztás t az indokul fölhozott cél által szentesítettnek annyivalinkább el nem fogadhatá, mivel egy felől a