Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-11-13 / 45. szám

sinszky Pál, Liptai János, Nagy Samu, Püsz József, Pittuer János, Suhajda Lajos rendes, Kachelmann /anos, Szeberényi János, lelkész, rendkívüli tanárok. - Allmann Dániel az előkészítő osztályban; Szlnika Mihály zene-, Ilermaun József rajztanítókul működnek. Az iskolai törvények oktober 23 kán olvastattak fel a tanuló ifjúságnak. Az ez alkalommal az igazgató ur által, az egyházi elöljáróság jelenlétében , tanári tiszttársaihoz s a tanuló ifjúsághoz tartott beszéd, az abban kimondott elvek fontossága és érdekessége tekintetéből, nem sokára nyomtatásban megjelenend, mit annak idejében a tisztelt olvasó közönségnek különös figyelmébe ajánltatni kérünk. — Beszédében ezt tárgyalta: „Nekünk tanároknak mit kell tennünk intézetünk jövőjének biztosítás ár a." Ezt háromban alapítja: ha mindenekelőtt ifjainkat vallásos buzgó protestánsokká, azután a nemzetiségek tekintetbevételével, az élő hazai nyelvekben kellően jártasokká, végre tudományosan , és így nemcsak a reál-, ele többi tanokban is alaposan kiképzettekké nevelni törekedendttnk. — Ezekre támaszkodva, felállítja az elvet, mikép csak azon prot. tanintézeteknek van jövőjük, melyek e három korszerű igényeknek mindenben kellően megfeleluek. — Ezekből látható, mily irányban indult meg tanintézetünk megoldani feladatát és megnyerni a közönség bizalmát. Adja Isten, hogy ez sikerüljön ! BendaPéterPál, egyik selmeci tanár. KÖNYVISMERTETÉSEK. Szent történelem tankönyve. Útmutató az isteni üdvintézkedés történelmi fejlése szerinti értelméhez. K u r z J. Henrik , theol. tudor és dorpati rcn des tanártól. A hetedik javított kiadás szerint magyarította F a b ó A n d r á s. Pesten, Osterlamm Károly, 1859. Kiadják a pesti ev. ref. theol. intézet tanárai. Ára 1 frt. 30 kr. A szentnek vagyis az isteni üdvintézkedésnek történelmi felfogásáról van szó az idézett könyv- ; ben. A szerző az isteni üdvintézkedésen érti a minden ember boldogitására tartozó isteni határozatot s annak valósítását. „Szentnek neveztetik azon történelem, mely az emberi nem üdvét tárgyazó isteni intézmény körébe tartozó történetekkel foglalkozik 1. 1." Róla mondja, hogy történelmileg, cs így az időben , következésképen egy bizonyos egymásutánisággal ment végbe. Természeti dolgok, anyagiak ée szellemiek, az időszerinti egymásutániságnak, és igy a történelemnek alá vannak vetve : ámbátor a szerző igen helyesen csak aszabadságból 1.1. eredő fejleményeknek történelmi jellemet tulajdonít. A bámész neki mereszti szemeit a Duna folyásának, s tán várja is d u m d ef 1 uat amuis; és menetén semmi törvényt vagy szabályt nem vesz észre. A búvár már a viz mozgásán mereng, s tudja, hogy a veszteg álló viz viperákat, békákat s egyéb undok csúszó mászókat szokott teremni. Azt is veszi észre, hogy a mozgás föltétele az egyes részek tevékenysége, mely ha megindult, akkor a mozgást semmiféle gátok megtartóztatni nem képesek. Olyféle törvényeket vett észre szerző az isteni üdvintézkedésben és az üdv nyilatkozataiban is. Az isteni üdvintézkedés történelmi forrása, az ó és uj testamentomból álló bibliai. 1., mely a szentnek kétirányú fejlődése — vagyis lefolyásának rajza. Különösen az ó testamentomban a testiség túl hatalmán nem győzedelmeskedhetett a lelki tudat: az uj testamentomban pedig a test jogossága mellett a szentnek felfogásában érvényül a 1 e 1 k i j e 11 e m is. Krisztus azon hős, a ki szétrombolta a test és a lélek közti falat, s mintegy nyilt kapuu a lelki tartományokba vezette be az embert. 0 azun csillag, mely földerítette a lelki homályosságokat. 0 az orvos, ki a lelki nyavalyákat meggyógyítja. 0 az általa boldogtudatu földnépek királya. 0 halál azoknak, a kik nem hisznek, és élet, a kik hisznek benne. Es valamint a gáton áttört folyam nőttön nő s elözönlik a síkságon : ugy a keresztyén hit, széttörvén a lelki zárakat, boldogitólag elterjed az emberi tudat véghctetlenségein. A nehezen szerzett diadalom , tudniillik a keresztyénség tartalma, könnyű. Megtudhatják a gyermekek is dmxáXvrpag avra vtjm'oig Máté 11, 25: mert, be van irya az emberi szívbe tv rfj xaqdía aov. Róni. 10, 8. Szerinte az Isten van, s ő szeretet ó fttog dydnrj laxív. I. Jan. 4,8. 0 mennynek és földnek teremtője, ö tehát létrehozója az emberi nemnek is. Csel. 14, 15. S most könnyű kiokoskodni, hogy az embernek az Isten irányában boldognak kell len nie: mert a minő az ok, olyan az okozata is. Ha az Isten szeretet, akkor szeretetteljes az isteni szeretet okozata is, az ember. Az Isten a mi atyánk. Máté 6, 9. Ámde az ember mégis szerencsétlen , inert bűnös. Az épen a [ivotriQtov, az embert bűnössége mellett boldoggá ten ni: s azt kivitte Krisztus. Igenis , a bün szerencsétlenség, xn ydn oxpávta xrjg áimQtcag Odvat og, Róm. 6 , 23 ; és minden ember bűnös annyira, hogy kivenni egyet sem lehet ovx eati őíHcaog ovörj tíg, Róm. 3,10. Azért minden földi népek féltek és rettegtek az ő isteneiktől, és a jövő büntetésektől; kiknek tehát eleget kellett tenni s őket megengesztelni. Inj nen keletkezett minden vallásban az áidozatokróli vélej mény. Már Abel és Kain áldozott. Mert a bün nem maradhat büntetés nélkül; és a btinmiatti büntetések csak az áldozatokkal háríthatók el. Igen helyes: a büuök nem maradhatnak megérdemlett büntetés nélkül, mert az Isten igazságos tig ro sivea avibv őíxaiov, Róm. 3, 26. Való az is, hogy az anyagi büntetések, az emberi nézetek szerint, fel is cserélhetők. Azért a bűnös ember szellemileg is az elszenvedendő büntetését vagy a föláldozandó állatra mérte, vagy más testi adományokkal váltotta meg, ugy a pogány, mint a zsidó vallásban. Ilauem az áldozatoknak a bűnök elhárítására elégtelen voltát, homályosan érzé mindenkor a bűnös ember: mert lehetetlen dolog, hogy a kosoknak és bikáknak v é r ö k elvegye a bűnöket, lléb. 10, 4. Érzé azt kiváltképen a közelítő halál küszöbén, és az áldozatok védpaizsa mellett szerencsétlennek vállá magát az ember. Scd eiusmodi est humana imbecillitás ct iniseria, quod in pavoribus conscientiae et in periculo mortis , nihil aliud spectamus, quam nostra opera, nostram dignitatem et legem. Quae cum ostendit nobis peccatum noslruni, statim in mentem venit male transactavita. Ibi tani magnó anirui dolore ingemiscit peccator, cogitans sccum, ah quam perdite vixi; utinam liceat diutias vivere, tum velim emendare vitám meam etc. In episto 1 am S. Pau 1 i ad Ga 1 a tas com mentari us ex praelectione D. Mart. Lutheri collcctus. Wittebergae 1538. pag. 1. Most jött Krisztus , ki a bűnök bocsánatát n e m a z áldozatokból, hanem a szellem természetéből és az Isten szeretetéből magyarázta meg. Róm. 12, 1. tig xo tivai avrov őíxaiov xcá őixatovvxa TOP tx níatwg ItjcTov. Róm. 3, 26. A szellem természete isteni jellemű. Az emberi köz felfogások szerint a bün különbözik a büntetéstől: hanem , szellemileg a bün és megbüntetése két szó, a dolog i egy. Szellemileg a bűnben annak megbüntetése is rejlik ó 0-tog xaxsxQive xr/v úiiaoríav tv ríj caoxí, Róm. 8, 3. Ha nem tanulok, nem tudok: és a tanuláshoz azonnal az okulás is van kapcsolva. Ha bünt követtem el, benne már büntettettem is a rosz lelki tudatban. Azért szellemileg a bünt annak megbüntetésétől elválasztani, és azt sem másra átvinni , sem mással fölcserélni nem lehet. E meggyőződés a keresztyén hit veleje. Azért mondja Krisztus: n c m azért bocsátotta Isten az ő fiát e világra, hogy kárhoztassa e világot, —• hanem hogy