Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-23 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI s ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL: Lövéazutca, 10. szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉS] DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre G fr. 30 kr. Vidéken, póstán szótküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr. Tisztelet, becsület magyarhoni protestáns egyházunknak. E szót az egész nagy világba szeretném harsogtatni a Tátra magas ormairól, melyek tövén lakom, akár visszaemlékezem egyházunk dicső s nehéz körülményekből szerencsésen kibontakozott múltjára, akár tekintem az utolsó időben kifejlett s lelkesedéssel tölt jelenét, melynek szép és szent törekvéseit e lapok oly híven és oly hathatósan tüntetik elő, hogy csak sajnálhatjuk, hogy a magyar nyelvhez vonzódó szepesi népünk nem eléggé jártas benne, hogy e lapokat szentegyháza iránti tiszteletének s hűségének biztos növelésére rpqyobb kiterjedésben olvashatná, cáfolatául egyszersmind azon megtámadásoknak, melyeket az utóbbi időkben különösen a német nyelven szerkesztett evang. hetilap egyházunk szerkezete irányában terjesztget, s melyeknek egy része Szepesből is veszi eredetét, de csak olyanoktól, kik sem egyházunk elveihez híven nem okoskodnak, sem a köztünk fejlett s félreismerhetlen közvéleményre nem hivatkozhatnak; miért is szavuk vagy elhangzott a pusztában, vagy egyházi ügyeinkre káros ingerültséget szült. Hozzájárul, liogy a külföldi irodalomban néha szinte felmerülnek egyes hangok, melyek presbyteri szerkezetünket méltányolni nem szokott és a consistoriumoknak néma engedelmet követelő hangulatától elragadott megvetéssel beszélnek egyházi életünk lényeges intézeteiről, pl. gyűléseink, ^különösen a kerületiek és egyetemesekről, hogy annak, ki e tért egyházi éltünk üterének méltán tekinteni szokta, önként nyelvére jő e szó: „Tisztelet, becsület magyarhoni protestáns egyházunknak !" Ha valamiben, ugy csak tudományosságr a nézve maradtunk el külföldi hittestvéreink után, és talán egyházi szegénységünknél fogva is kell pirulnunk. De azon kivül, liogv mindkettőnek okát legnagyobb részben körülményeinkben kell keresni, nem annyira önmagunkban- bátran versenyezünk a külföldi protestáns egylázakkal is: h i t, egy háziasság, vallásos b usgóságban, és felébök emelkedünk egy házi szerkezetünk által, mely azoktól is kivántatik, kik ellene annyi kifogást tesznek s pium desideriummal kénytelenek megelégedni. Lássuk ezeket egyenkint. 1. Egyházi tudományosságra nézve, az igaz, még mindig függünk a külföldtől: de mondhatja-e valaki, hogy a lehetőségig nem lettünk volna a külföldi nagy mesterek szorgalmas tanulói, segédei, követői? s nem tesszük-e épen az első lépést — nem mondom: önállóságunk, mert elszigeteltség kárhozatos és lehetetlen, hanem saját lábon — állásunk felé, tudományi tekintetben, midőn országszerte egyes kövek hordatnak a pesti közös prot. egyetem épületére ? Áldva legyenek azok, kik e régen tervezett egyetem életbeléptetése körül, tanítás által |'>nfeláklozással is fáradoznak; áldva azok nevei, kik dicső őseink példájára nagy összegeket a fillérekhez csatolnak e szent cél elérése végett. E lelkesedésnek nem szabad kiapadnia, sőt növekednie kell, addig míg három jó facultással ellátott egyetem tény lesz. Nagyobb hatású s eredményű lehet ezen egyetem, mint sem jelenleg álmodhatunk, kivált a mindenféle particularismus leküzdésével, kivált midőn közel időben a vaspályán honunk minden zugából Pestre siethetnek ifjaink. A pesti egyetem körüli fáradozásokat tekintve tehát méltán mondhatjuk: Tisztelet, becsület magyarhoni protestáns egyházunknak. 2. Mondhatjuk azt akkor is, midőn szegén ységünk miatt pirulnunk kell. A költő szavát: „Saepe sub attrita latuit sapientia veste" bátran alkalmazhatod egyházunkra, t. olvasó, mert e szegény egyház nagy erényeket s nagy erélyességet fejlesztett s fejleszt most is. Járd be a hazát, s meg fogod látni, hogy a legtöbb lelkész és tanító apostoli szegénysége mellett híven betölti hivatalát s el nem fárad munkálni az Ur. szőlőjét, hogy a Krisztusbani hit és valódi keresztyén élet bő gyümölcsöket teremjen ; meg fogod látni, hogy épen a legközelebb múlt időben, mikor a m. kormány által szabott feltételeknél fogva a tanintézeteknek uj s költséges szervezése vált szükséggé, nálunk protestánsoknál azok száma nem hogy csökkent volna, hanem