Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-02 / 39. szám

elnyerésére minden szükséges lépéseket megtett. S annyiban sikere is volt az illetők fáradozásának, hogy gymnasiumnnk minden — az államhatóságok irányában reá háramló kötelességének megfelelvén, a nyilvános tanodák minden jogaiban folyvást részeltetik. Azonban hogy a nyilvánossági jog fbrmaszerint is kimondassek, felsóbb hatóságoktól még azon egy feltétel betöltése is kirántatott, hogy a tót nyelv a tót ajkuakra nézve kötelezeit tantárgyul tekintessék. Ha tótoknak kellene tekinteni s a tót nyelv tanulására kötelezni mindazokat, kik tót ajiuak között laknak , vagy a tót nyelvet értik , ugy igen sak kellemetlenségnek tenné ki magát a tanintézet ezen megkülönböztetés miatt; ha pedig csak azt venné tótnak s a tőt nyelv tanulására vezetné, ki arra önkényt ajánlkozik, ugy alig találtatnának hívei a tót ajaknak és nemzetiségnek egy oly tanodában, melynek alkotó részei az egyesülés előtt is egyedül mint magyar tanodák magyar helyeken a magyar nyelv mivelésére állíttattak és fentartattak. Ezen oknál fogva dicséretet érdemel a tanodai igazgató választmány, mely a tanodát alapító és fentartó pártfogók véleményérc hivatkozott és azon tót ajkú szülékre, kik ide hozván gyermekeiket, azon világos és határozott kívánságukat fejezik ki, hogy magzatjaik a magyar nyelvben haladjanak elő, j ne pedig a tótban. A pártfogósági gyüles épen egy év előtt e tárgyat tanácskozás alá vévén, oda nyilatkozott, mikép jelenleg nem létezvén oly tanulók, kik tanodánkban a tót nyelvet tanulni kívánnák, ezen nyelv, mint nem kötelezett tantárgy, csak azon esetre fogna taníttathatni, ha elegendő számú szülék találkoznának, kik ebbeli kivánságukat nyil- ! vánítanák. A tanodai pártfogóság ezen válasza a göinörme- I gyei cs. k. hatóság előtt, mint a melyre ez ügy eldöntése felsőbb helyről bízatott, még azzal is lön indokolva, hogy az Organis. Entwurf megelégszik, ha a tannyelven kivül még egy más élő nyelv — nálunk a német — taníttatik, hogy Rimaszombat magyar ajkú vagy legalább a magyar nyelvet teljesen értő és beszélő népség által környeztetik, s hogy a gymnasiumi tanuló ifjúság idejét számos tantárgyak, különösen magyar, német, latin, görög nyelvek tanulása vévén igénybe, alig nyer időt még egyéb tantárgyakkal is foglalkozni. S ezen indokok fontossága nem hágy kétkednünk, hogy a m. kormány ezen feltétel nélkül is meg fog minket a nyilvánossági joggal örvendeztetni. Tanévünk okt. elején veendi kezdetét. Régen érzett hiányt pótolánk, midőn Pazár István urat, a felső-lövői tanító-képezde növendékét, csatoltuk a tanári testülethez, hogy tanuló ifjainkat a zongora-, orgona-játszásban, éneklésben, testgyakorlásban és úszásban gyakorolja. A nevezett egyén körünkben e napokban megjelent és a legközelebbi tanév kezdetével kezdendi működését. Szolgáljon ezen körülmény is figyelmeztetésül azon tisztelt szülők irányában, kik gyermekeik kiképeztetésére tanodánkat eszközül használni kívánják. — Nem hagyhatom említés nélkül azt is, hogy tanodánkban a szegényebb sorsú tanulók élelmezésére nyitott tápolda oly szép pártfogásnak örvend, miszerint a legközelebbi tanévben, ámbár a gabűanemüek piaci ára felszökkent, mégis az ebéd mellett adatni szokott cipókat nagyobbítani, sőt csekély díj mellett, az ebéden kivül, még vacsorát is adni szándékozik. *) a. . . . vén hordozó1.1. TompaMihály ur, ugy szinte t. M a k-1 ári Pap Lajos ést. Szombati Dániel urak jelenléte. Alkalmi ének elzengte után, a gyűlés — cs. k. biztos ur jelenlétében ünnepélyesen megnyittatott. Szembetűnő volt, miszerint 65 tanító közül nem több — mint 16 vett résztatanácskozmányban, pedig valljuk be őszintén: hogy önképzésre, eszmecserére van szükségünk a jelen válságos korban; hol a kor általános kívánalma a „u é p n ö v e 1 é s." Istennek hála! mégis haladunk, valahára az ige testté lőa ; értekezletek olvastattak fel, jelesül: Csabai Pál balogi tanító, a hangoztató módszerről értekezett, ismert tapintattal a jelenlevők tetszése szerint, ha a Stepkani-féle rendszerhez közelebb járt volna a szóló, müvében nagyobb hatást idézett volna elő. N. J. tanrendszerét olvasá fel, de néhol hasonló volt előadása a „kancsal mészároshoz." Felolvasá „Légtüneményi" mutatványaiból: „a harmat" származását, hol megemlíté a „mézharmat" származásának okát is, melyről azt monda: „a mézharmatot apró bogárkák izzadják", pedig az nem áll, mert a mézharmatot nem bogárkák — hanem talán mérges plánták kigőzölgései okozzák. K. L. a fenyítéki rendszert adá elő igen hosszasan, azonban az előadó több helyen cltéveszté az irányt, nem figyelt arra: hogy a „fenyítéki rendszernek" a születésnél fogva lépcsői vannak, népiskoláinkban lépcsőként kelletik azt foganatosítani, kirekeszteni pedig egy átalán fogva nem lehet, nem kell és nem szabad. — Még többen akarák tanítási rendszeröket felolvasni, de az idő rövidsége nem en gedé, határoztatott: hogy a dolgozatok jegyzői úton köröztessenek azon tanító társainkkal, kik fel sem véve üdvös voltát a tanáeskozmánynak, a korai körözés dacára sem jelentek meg, pedig tudjak azt: hogy „nincs oly rakott szekér, melyre egy villával még fel nem fér." Ime igy halad előre, így töri a röges utat, a gömöri ref. tanítói kar, minek elegyenlítésévcl gondolja csak a nagy munkát, a „népnevelési" elérni, mire oly sokan kiáltják: „Jöjjön el a te országod." Rimaparti. Tanítói tanácskormány. F. év Augusztus 26-án tartatott a gömöri ref. tanítók tanácskozmányaLénárdfalván, hova azon reménynyel gyülttink össze, hogy a n. t. e. megye részéről kinevezett egyházi és világi elnök urak elfoglalják széköket, sajnálattal kellett tapasztalnunk, — hogy helyök betöltetlen maradt, minek oka nem tudatik. Tanácskozmányunk üunepélyességét emelé a közkedvességtt sanevelés ügyét szi*) Ezen sorok közlésére más hírlapok t. c. szerkesztői is tisztelettel kéretnek, a, , . . „Egyházi könyvtár a magyar ref. vallású nép számára." Kiadja a tiszántúli ref. egyházkerület, szerkeszti Révész Bálint, debreceni ref. lelkipásztor s egy-i házkerületi főjegyző. Első évfolyam, I. íüzet, nyomatott a város könyvnyomdájában Debrecenben. Kaphatni Telegdi K. Lajos bizományosnál, 8dr. 174 I. Tartalma: „Kibocsátó szó" Balogh Péter helyettes superintendenstől, előadja az egyházi könyvtár célját, mely szerint az egyházi könyvtártól megkívántatik, hogy világoljon a vallásosság és erkölcs fáklyájával a tudatlanság s romlottság sötétében tévelygők előtt; a keresztyén vallás igazságaiból plántáljon hitet s meggyőződést minden szívbe, pre-i dikálja az igét, s adja mindeneknek Isten beszéde tiszta tejét. „Szózat a magyar reformált vallású néphez," Révész Bálinttól. „A szentírás mint Isten kijelentett igéje s boldogságunk főeszköze," Tóth Mihá 1 y, debreceni th. tanártól. „ Jézus Krisztus élete" Menyhárt János debreceni th. tanártól. „Az apostoli kor története s jelleme" Könyves Tóth M i h á 1 y t ó 1. Az előbbenieknél rövidebb és velős közlemény; szól az egyházi élet körében történt mozzanatokról ; az evangyéliom hirdetése s az ős keresztyén hitcikkek erejéről a keresztyén jellem képződésére nézve. Az első keresztyén gyülekezetekről; az első keresztyének házi s társadalmi életéről, s az anyaszentegyház megalakulásáról ; Jeruzsálem pusztulása, s ennek a keresztyénségre kiható eredményéről. Az egész cikk igaz meleg buzgalom-