Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-02 / 39. szám

mai van irva, szép logikai rend s összefüggésben, terjedelme sem nagy, irmodora sok helyen inkább íilozoíiai, mint népszerit. Az egyházi könyvtár egy évi folyamára még most is lehet előfizetni egy pengő forintjával." (A „Sárospataki Füzetek" után.) Körültekintés a külföldi prot. egyh. irodalomban. (Folytatás.) V. Exegetica theologia. Das Buch Tobias, erJclart von II. Sengelmann, Dr., Prediger in Hamburg. Hamburg, IV. és 121 11. — Az ó testamentom apokryph könyvei legújabb időben egyházi eszmecsere tárgyául szolgáltak ; de ezen eszmecsere jobbadán csak a popularis theologia terén mozgott s mellette csak a régibb kor tudományos buvárlatai lőnek felhasználva. Exegeticai tekintetben Fritzsche és Grimm commentárán kivül misem jelent meg a könyvvásáron. E eommentár nyelvészeti és itészeti tekintetben hálára méltó munka, de a theologiai érdeket ki nem elégiti. E miatt uj eommentár az apokrypliokboz épen nem fölösleges. A jelen munkában Tóbiás könyvének egy töredéke van adva, de folytatása, szerzőnek elfoglaltatása miatt, lassan fog megjelenhetni. Történelmi theologia. Papst Nicolaus der erste und die byzantinische Staatskirche seiner Zeit. Eine kirchengeschichtliche Skizze von Dr. Ilugo Ldmmer, Licentianten und Privatdocenten der Theologie an der Universitat zu Berlin. Berlin, 1857. VIII és 52 11. — Adalék közelebbi s helyes ismeretéhez azon fontos tusáknak, melyeket I. Miklós pápa a byzanci egyház korabeli képviselőivel vívott; egyszersmind élőmunka egy teljes monographiához I. Miklósnak egyházpolitikai körben igazán nagy személyiségéről. Murawijew, Geschichte der russischen Kirche. Aus dem russischen übersetzt von Joseph Kónig. Karlsrulie, 1857. — Az orosz egyházról nagyon keveset tud még a világ. Kedvesen fogadtatott tehát a hir, hogy Murawijew, egykoron főproeurator-segéd az orosz synodusnál, történelmet fog kiadni hazája egyházáról. De munkáját elolvasva, azt kell mondanunk , hogy várakozásunkban , melyre feljogosítva tarthattuk magunkat, némileg csalódánk. 0 minden kritikát mellőzött és mondákat s meseszerű legendákat, mint kétségtelen tényeket vett föl. Dr. SchrÖder, der Gráf Zinzendorf und Herrnhut, oder Geschichte der Bruderunitat bis auf die neueste Zeit und Schilderung ihrer Institute und Gebrduche. Nordhausen, 1857. — A herrnhutiak nem érték ugyan még el a keresztyén élet és társadalom eszményét, de egyházuk egészben véve csakugyan nagy tiszteletet érdemel, mert az evangyéliomi egységet valósítani törekszik, mennyiben tagokat valamennyi ev. hitvallásból befogad s mindenkinek meghagyja hitvallását; ehez járul, hogy jelesen elrendezett missioi által so kat tön a pogányok közt. De sok protestáns kevéssé, legfelebb nevénél fogva ismeri e felekezetet, minek oka a felekezet lényében rejlik, mert kívülre máskép nem hat, csak missioi által távol országokban; önmagában nyugodt és csendes levén, Európában nem propagandáz és semmiféle vitákba nem keveredik, sem theologiai, sem más tudományt nem ápol, művészet- és irodalommal nem foglalkodik. E miatt többnyire észrevétlenül marad; meglehet, hogy ez rá nézve áldás, melyet hajlandók volnának néha irigyelni tőle, de azon rosz is származik onnan, hogy sok helytelen Ítéletnek van kitéve s kelletén túl majd dicsérik, majd becsmérlik. Dicséretes törekvés tehát, hogy sz. e felekezettel meg akar bennünket ismertetni s munkáját sokan örömest olvashatják és itéletöket a herrnhutiak felöl megigazíthatják. Systemstica theologia. Athenegorae Philosophi Atheniensis Opera. Ad optimos libro$ MSS. partim nondum collatos recensuit, Scholiis Parisinis nunc primum integris ornavit,proíegomenis, adnotatione, versione instruxit, indices adjecit Joann. Carol. Theod. Ottó, Jenensis, Philosophiae et Theologiae Doctor, in Caes. Reg. Facidtate Evangelico-Theologica Vindobonenci Professor P. 0., Societatum Latinae Jenensis, IFistorico- Theologicae Lipsiensis, Chrihtianae fitatisticae Berolinensis, Ilaganae pro vindicanda religione christia\ na Sodalis. Cum duobus speciminibus codicum Manuscriptorum. Jenae, 1857. E külön cím alatt is : Corpus ApologetarumChristianorum Saecidi secundi. Edidit Joann. Carol. Theod. Ottó, Volumen VII. Athenagoras Atheniensis. XXI és 32811. Proleg. 1—75 11. — Kiadó vállalatának ez már hetedik kötete. Athenagoras fontosságát az apologetica-theologiára nézve azelőtt is elismerték már, mert munkája: „Supplicatio pro Christianis" és értekezése: „De resurreotione mortuorum" több ízben lőnek immár kiadva; de azért méltán jegyzi meg Ottó, hogy a szöveg kritikájára nem volt még kellő figye lem fordítva. Itt még tág mezeje van a tudó3 munkásságnak , mit Ottó nagy mértékben teljesített is, mert nemcsak felhasználta az eddig ismeretes segédeszközöket, hanem figyelmét a párisi, strassburgi, római, müncheni, löweni stb. j legrégibb s legjobb kéziratokra is fordította, s a föntebb említett két munka szövegét főleg a legrégibb s legjobb codex, a párisi után adta. Használt más, összesen 2G codexet is és más legrégibb kiadásokat, miből következtethetünk, mi nagy fontossággal bir munkája. Gyakorlati theologia. Auslegung der Epistel Pauli an die Philipper infunfundj zwanzig Predigten von K. N. K'dhler, Pastor in Brügge bei Kiél. Kiel, 1855. — E beszédek orthodoxok akarnak lenni. Bennök az uj orthodox-theologia főtételei unalomig vannak tárgyalva ; hiba, melylyel némely lelkész jó szónoki tehetsége és szives jó akarata dacára hallgatóit, sőt barátait is elriasztotta aprónként a templomtól. Institutionen des gemeinert deutschen Kirchenrechts von Dr. Ottó Mejer , Consistorialrathe und Professor der Rechte zu Rostock. 2. umgearbeitete Auflage. Göttingen, 1850. XX és G23 11. — Örvendetes tünemény, hogy az egyházjog ujabb irói az egyház sajátabb terén kezdenek állni, mintsem az annakelőtte történt. Mert csak az juthat az egyház szükségletei, intézetei s az onnan származó jogok és kötelességek helyes felfogásához, ki az egyház lénye-s céljával kellően megismerkedett. Ilyen egyházi jogászokhoz, ha szabad őket ugy neveznünk, e munka szerzője is sorozandó, ki egyházjogi irataival megmutatta már, hogy ő nem itéí némely jogászokként, — kiknek semmi fogalmuk az egyházról s épen azért a theologok közt nem a legjobb liirben állnak, — mint vak a színekről. Munkájának csak az a hibája, hogy lutheránus — e szót mostani uj értelemben véve szempontból indult ki. D a r u. BELFÖLD. Dunamelléki ág. hitv. superintendentialis fyalés Alsó-Kubinban. Folyó év és hó 14-én s utána övetkezö napjain tartatott Alsó-Kubin mező-városában a dunamelléki superintendentia egyházkerületi gyűlése főtisztelendő C h a 1 u p k a J á n o s superintendensi helyettes, c3 ngos R u 11 k a y K á r o 1 y cs. k. udvarnok, mint legidösb esperességi felügyelő kettőselnökségök alatt, országfejedel mi biztos jelenlétében. Ez alkalommal, miután ezen egyházkerületi gyűléseken a jegyzőkönyv, a pozsony városi esperesség indítványa ellenében, ezentúl is három nyelven vezettetni határoztatott, s a volt két jegyző Tomka Ján o s, és K a 1 i n c s á k János hivatalaikról lemondottak, a magyar jegyzőkönyv vezetésére Dobák Antal hites ügyvéd, a német jegyzőkönyv szerkesztésére pedig M i n i e h Dániel modori lelkész közakarattal elválasztattak. E gyűlésen kővetkező érdekesebb határozatok hozattak : l-ör. A bányakerületi superintendentiának e superintendentiával közlött, az egyetemes protestáns egyháznak az előb-