Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-17 / 28. szám

sőt protestáns emberben legszenvedhetlenebb félszinességet következni be eredményül. 4

) Azt akarjuk szóval mondani: „ne azzal indokoljuk a pesti prot. theologicum szükségességét, hogy eddigelé nincs a prot. tudománynak hajléka; mert — fejtegetésünk szerint — lehető, hogy annak fönállása esetében sem fogna lenni, — hanem az érintettem okokkal' és mérvben, — mely esetben hogy az osztályoknak is szintoly minőségű fölállítása, mint eddig volt, nem helyeselhető: az magától értetik, valamint az is, hogy mi ohajtanók, ha a pesti theol. is nemcsak megtartaná, de f ő 1 e g igyekeznék megtartani papidomitó, az élet számára képző jellemét. Egyébiránt főtárgyunk a prot. tudományügy levén, ehez tértink vissza, s erről szólunk még rövideden. — Rövideden csak, mert a mi hitünk szerint, mint minden élet általában, ugy a tudomány élete is teremtő erőt igényel ; s valamint azt tartjuk, hogy a ki csak sokat, sokfélét , de nem benső impulsusból tanul, az sohUse lesz igazi tudományos: ugy a tudomány élete általában, ha teremtőerők, és azok productumait örömmel élvező közönség nem teremnek, sem egyik, sem másik iskola által nem fog megindíttatni. É 1 e t e t a tudománynak is csak az é 1 e t adhat; az iskola egyik mint másik helyen előkészítő. — Épen azért csudálkozásomat kell kifejezni a cikkiró túlságos szigorán múltunkat illetőleg, melyben hogy oly passiv szerepet viseltünk, — egy az, hogy bizony nem pusztán magunk voltunk okaij's a mennyiben magunk voltunk, nem az iskolák annyira, mint az élet, a praxis. — Oh bizony emelhetünk akármennyi egyetemet, s taníthatjuk abban a legnagyobb tudományosságot, —de ha a studium az iskola .odahagyásával megszakad, és pedig megszakad azért, mert a papi censurákon megelégszünk a használt manuscriptumok ismeretével, és mert azontúl nincs tekintet az előléptetésnél arra, hogy képezi-e azonnal is folyvást valaki magát, vagy pedig nem, stb. stb. — még mindig nem fog élete lenni a tudománynak. — A prot. tudományügy tehát főleg ugy várhatja az eddiginél üdvösebb állapotra emelkedését, ha 1-ör majd külső existentiáját mindenképen biztosítván, nem zaklatott ereje teljesen magához fordulhat, s lesz ideje, hogy meditálhasson; 2-or pedig azon föltét alatt, ha az egyház mindenkép gondoskodni fog arról , hogy a tudománynak az iskolán kivül, az életben is becse legyen , ha gondoskodni fog arról, hogy a tudományos munkák kiadása ne járjon annyi rettegés- és megbukással. — Ennek pedig előkészítői íoleg a tudományos értekezletek lehetnének; miket egy, a szerkesztőség által kiadni igért cikkünkben is tárgyalván, most csak megemlítünk. Peti József. Egyházi viszonyok Angoihonban. (Vége.) Mielőtt azonban a vallásos élet e nyilatkozatait és gyümölcseit közelebbi vizsgálódásunk tárgyaivá tennők: megkívántatik, hogy előbb még az államegyház kebelében, s az azon kivül eső különféle irányú mozgalmakra is pil-4) Bizony, bizony, ha többször ki nem mondja az értekező ur, hogy barátja, a fenforgó ügynek, e passusból inkább azt kel- j lene hinnünk, hogy titkos ellensége. A mellett, hogy Pesten legyen a főiskola , igenis nyomatékos argumentum az, hogy Pesten több alkalma van a tanulónak magát az annyira nélkülözhetlen élő nyelvekben gyakorolni, társalgási ügyességet szerezni stb. De épen abban áll az előny, hogy a mit vidéki városban Márton ból, K n i g g é bői kellene, ha lehetne megtanulni, az Pesten úgyszólván ráragad. Midőn te hát értekező ur ezeket a tanulmányok sorába teszi, hogy abból aztán a felszínes s ég eredményét kipréselje , azt kell hinnünk, hogy keresve kereste, mit lehetne az ügy ellen felhozni. Szerkesztő. lantást vessünk. Az említett egyház ugyanis az utóbbi időben két táborra szakadt, minthogy 1840 óta egy párt keletkezett, mely az oxfordi egyetemhez tartozó Christ-Church című templom kanonokjának, Pusey-nek nézetei és tanításai következtében igen szigorú egyházias irányt tett sajátjává , — ez az úgynevezett Puseysmus vagy Tractarianismus. — Ez utóbbi nevezetet az ily cím alatt: „T r a c t s for the Times" megjelent értekezésektől kapta, melyeket nézeteik terjesztése végett, nagy bőséggel adtak ki az ezen irány képviselői. Ez iratokból a következő pontokat emeljük ki, melyek, ngy látszik, e tannak alapját teszik : 1. A hitszabály megalakításánál szükséges a szentirással az eredeti és katholikus szóhagyományt összekötni. 2. A gyülekezet egyes tagja köteles magán nézetét az egyház nézetének alárendelni. 3. Az angol egyház igényelheti, hogy egyházszolgái apostoli utódokul tekintessenek , kik felavatáskor apostoli kegyet nyertek. 4. A püspöki egyház *) lelkészeinek, mint apostoli utódoknak egyedüli joguk az igét hirdetni és a sacramentomokat kiszolgáltatni. 5. A püspöki egyház, a mint az angol egyházban létezik, egyedül apostoli. 6. Az ige és a sacramentomok csak a nüspöki egyházban foganatosak, azon kivül elvesztik hatásukat. 7. Az egyház azon képességgel bir, hogy az általa megállapított szokásokat és szertartásokat megszentelheti és megáldhatja. 8. Az egyház papjait, mint a kik az áldást osztják ; és egyházi szolgálatot tesznek, már hivatalos állásuknál fogva is, megilleti a tisztelet, legyenek bár mint emberek bármi jellemüek is. 9. A sacramentomok a fő kegyeszközök, melyek az üdvösségre általában szükségesek s hatálylyal birnak. 10. A keresztségnél használt vizben egyúttal a szentlélek és a szellemi újjászületésben is részesülünk. 11. A keresztség által történik megigazulásunk. 12. A megszenteltetés is a keresztség által történik. 13. Minden lelki áldás a keresztséggel függ össze. 14. Az urvacsorájának sacramentoma nemcsak Krisztus halálát állítja előnkbe, s nemcsak emlékéül szolgál, hanem valóban a léleknek életet is kölcsönöz. 15. A megigazulás magában foglalja a bennünk lakozó vagy lelkiismereti igazságosságot épen ugy, mint a beszámítottat, s inkább az elsőtől, mint az utolsótól függ. 16. Az úrvacsora sacramentomában lényegileg jelen van a Krisztus teste és vére, nem hely szerint ugyan, de mindenesetre ugy, hogy hatását és befolyását érezhessük. 17. A miseáldozat használata azon feltét alatt engedhető meg, hogy az egyedül emlékül szolgáljon , nem pedig üdvnyerés végett használtassék. 18. A tisztítótűz (purgatórium) hivése megengedtetik. 19. Az ereklyék és képek tiszteletbentartása helyeselhető, de azokat imádni nem kell. 20. A láthatlan lényekhez szabad esedezéssel járulni, de csak mint közbenjárókhoz. 21. Figyelmünket bizonyos formákra és szertartásokra fordíthatjuk, melyek többé szokásban nincsenek, s ezeket kegyeszközökül tekinthetjük. 22. A szentírás magyarázatában bizonyos titokszerüség legyen, s többnyire csak képleg történjék. Az itt elősorolt tételek világosan mutatják, s mint hisszük, eléggé jellemzik az angol egyházban keletkezett úgynevezett puseystikus irányt. E nagyszerű mozgalom mikénti továbbfejlődéséről s általában következményeiről *) E jeles cikknek mult számban megjolent részében püspöki egyház helyett mindig superintendensi egyház van, a mennyiben é magában véve helyes elnevezése az angol uralkodó egyháznak, mégis szokatlan, szükségesnek látjuk figyelmeztetni erre a t. c. közönséget. Szerkesztő.