Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-10 / 27. szám

tantervet illetőleg netán szükséges változtatások iránt, mind pedig a m. leiratokat illetőleg 0 cs. kir. Felségéhez felira­tokkal járulni, hogy valahára ezen fontos tanügyben, me­lyet az egyház oly kitartó figyelemmel kisér, oly intézke­dés eszközöltethessék, mely egy részről az egyházat meg­nyugtassa, más részről a tanintézetnek ohajtott felvirágzá­sát biztos alapra fektesse. — A tanrendszer megvizsgálá­sával, a javallat előterjesztésével, ugy szinte a feliratok szerkesztésével egy külön választmány bizatott meg — 2. A soproni tanítói képezdéről Pálfy József igazgató nrnak jelentéséből az egyházker. azon örvendetes tudomásra ju­tott, miszerint annak épülete már elkészülvén octob. ele­jén ünnepélyesen megnyittathatik. Ezen infcézét, melynek szükségességét oly rég ohajtottuk, de létrejöttét ily közel jövőben reményleni alig bátorkodtunk, létrehozása körül főtényezőkkint oly buzgón fáradozott férfiaknak (Pálfy, Király és Kolbenheyer) az egyházkerület elismerő köszö­netét jegyzőkönyvileg határozá kifejeztetni, Pálfy József igazgató urat annak igazgatásával továbbra is megbi­zá, a második tanítói állomásra pályázat nyittatván. — 3. Azon felsőbb rendelet, miszerint az izraelita gyermekeknek az evang. iskolákba járhatás csak ott engedtetik meg, hol sem izraelita sem kath. iskola nem létezik, mint evang. egyházunk hátrányára és megaláztatására szolgáló, kel­lő tárgyalás végett, a tanrendszer vizsgálatával megbí­zott választmányhoz utasíttatott. — 4. Valahára méltó és komoly gondja alá vévén az egyházker. a falusi tánodákat és igy a népnevelés oly szent és fontos ügyét is, választ­mányt bizott meg, egy az egész kerületben gyakorlatba ho­zandó tanrendszernek kidolgozásával és célszerű iskolai tankönyvek szerkesztésével. A győri egyházm. által benyúj­tott tanrendszer abc és olvasókönyv is ezen választmány­hoz utasíttatott. Hasznos szolgálatot fognának e fontos ügy körül tenni a tanítók, lelkészek és a nevelés baráti, ha ne­tán birtokukban készen levő tankönyveket, javaslatokat szíveskednének ezen választmányhoz küldeni, csak buzgó közreműködés által lehetvén ez ügyben is üdvös eredményt eszközölni. — 5. Hosszas idő óta nélkülözvén egyházaink, a célszerű intézkedés mellett oly üdvösen ható egyházlátoga­tásokat, melyeknek pedig szükségességét, főleg egyhá­zunk jelen válságos korszakában nem lehet eléggé eleve­nen nem éreznünk, az egyházker. azoknak foganatba vételét kerületileg elrendelé, oly módon, hogy az egyházmegyék­ben, nem lévén egyházunk rendszeres állapotban és így a superintendens!; illető egyházlátogatás szokott módon nem eszközöltethetvén, azokat az esperes és csperesi felügye­lők: a sz. kir. városi gyülekezetekben pedig sup. helyettes úrral egy, a gyiilés által mindenhová külön kinevezett vá­lasztmány által teljesítsék. — 6. Az egyháziak fizetésének ezüstre emelése érdemében 1856. hozott kerületi végzés folytán, az esperes és felügyelő urak oda utasíttattak, mi­szerint e tárgy körüli eljárásaikról szóló, és a fenforgó vi­szonyokat körülményesen kiderítő jelentéseiket, törvényes megerősítés, illetőleg elitélés végett, az illető egyházme­gyei törvényszék elé terjesszék, fen maradván onnan, az elégületlen félnek az egyházkerületi törvényszékre feleb­bezhetési joga. —• 7. Az egyházkerületi levéltár Dömölk­röl, szük, alkalmatlan és nyirkos helyiségéből, Győrre, hol a győri gyülekezetnek buzgó készsége, egy a levéltár becséhez méltó, alkalmas és biztos helyiséget ajánlott fel, rendeltetett áttétetni, levéltárnokul Horváth Sándor, győri lelkész ur választatván meg. — 8. Az egyházker. meglevén győződve, a Soprontól távol fekvő népes tolnai esperesség­beli sz.-lőrinci tanoda szervezésének szükségessége felől, melyet az esperességbeli gyülekezetek, lelkészek és taní­tók példátlan áldozatkészsége ébresztett fel legközelebb hamvaiból, azt, mint a soproni főtanoda-fiók, kiegészítő is­koláját pártfogása alá vette s ezzel nemcsak ez iránt már jegyzőkönyvileg is kifejezett igéretét váltotta be, hanem a tolnai esperesség áldozatkész buzgóságát is tettleg méltány­lá és a soproni főtanoda felvirágzását is követve, tetemesen elősegitendi. A tolnai testvérek minden kivánatait egyelő­re ugyan nem látta a ker. teljesíthetőnek, de azok után, a melyeket a ker. már tőn, azon biztos reményben karolhat­ják fel az újra feléledt tanodát, hogy a kerület bizonyosan nem fogja felvirágoztatására elmulasztani mind azt, a mit csak tennie lehet és kell. —A soproni tanári kar által az egyházak és tanintézetek felsegélésére indítványba ho­zott gyámalap elvét az egyházkerület elfogadván, a kivi­tel iránti tervezettel ugyancsak az érdemes tanári kart bizá meg. Azt hinném azonban, hogy ezen, már szégyen nélkül tovább nem halaszthatott ügyben, nem szükség a sok tervezgetés, mindinkább a tetthezfogás, a Gusztáv-A.-féle egyletnek példájára könnyen lehet ott intézkedni, hol buzgó akarat nem hiányzik. Minden esperesség alakít­son egy külön fiók gyámalapot. A begyülendő filléreket — nem kell ide sok pénz, de kell hogy sokan adakozzanak keveset, ugy nem maradand el attól az Isten áldása — sza­bad rendelkezés, illetőleg utalványozás mellett küldje be egy központi bizottmányhoz — ez pedig rendeltetésök he­lyére. Ideje már, hogy a közsegélyezés elvét gyakorlatilag karoljuk fél, hogy kevesebb szégyenpír nélkül fogadhas­suk el a külföldi testvérek nagyszerű adományait, melyek­kel egyházainkat és tanintézéteinket egy idő óta oly bőke­zűen felsegítik. — 10. A gyűlés alkalmával osztatott szét az egyházker. gyámolda 12. évi hivatalos tudósítása, mely­ből örvendetesen értesülhettek az érdeklettek, ezen a biro­dalomban páratlanul áiló egyházi jótékony intézet feltűnő növekedéséről. Mert 1846. történt újjáalakulásakor a régi nyugintézetnek csak néhány ezer pfrtra terjedett kamato­zó tőkéit (4420 frt) vévén át, a mellett, hogy a régi nyug­pénzeket nagyobb mennyiségben igérte kifizetni, az újjá­alakult gyámoldából pedig 1 frt. után nyugpénzül 10 frt. biztosított, mégis csakhamar a Kis János-féle alapítvány kamatjaiból 12 szegényebb helyzetű lelkész helyett, a má­sodik osztályba 120 és 12 ugyan szegényebb sorsú tanító helyett a 3-dik osztályba 60 pfrtot fizet be évenkint és a mult évben is nyugpénzül 2291 frt. 30 krt. fizetett ki, ösz­szes kamatozó tőkéje, mint a hivatalos tudósításból örö­münkre láthatjuk: 42,890 p. frt. teljesen vigasztalására sok nyugalmazott egyházi hivatalnoknak, özvegynek és ár­vának és javára a késő maradéknak. — 11. Az esperesek gyülésileg oda utasíttattak, hogy az egyházi épületek biz­tosítását, a magyar biztozító társaságnál eszközölni töre­kedjenek. 12. Az esperesek sorában sajnosan nélkülöztünk két elhunyt férfiút, Perlaki Dávid győri és Gödör József fe­hér-esztergomi esperest. Az elsőnek emlékezetét, egyházi kormányzatunk körül a Perlaky buzgó főpapok nyomain, hosszú időig kitüntetett buzgalom, az utóbbiét tudományos képzettség marasztalják közöttünk áldásban. — 13. Jövő évi közgyűlésünk helyeül Pápa tüzetett ki. X. Bihari egyházmegyei gyűlés. — Nagyváradon Ju­nius 22-én egy rendkívüli gyűlése volt a bihari egyházmegyé­nek , miben két most választott ülnökeink: J. Csanády Sándor, és Bige Károly urak eskettettek fel. Csaná­dy Sándor ur letévén az esküt, ha emlékezésem nem csal, imígy beszélt: „Elmondtam az eskü szavait, s elmodásuk után lelkemben sokszerü teendők sorozata merült fel; igen! mert ha szent val­lásunk, három százados folyamán mindég szükségünk volt arra: hogy hitünk elvei mellett a jogszerűség minden erkölcsi fegyve­reit felhasználjuk, fájdalom ! most sem dőlhetünk a pihenés lágy párnáira, nem! sőt Istentől adott teljes lelki erőnket szükség felhasználnunk, hogy egyházaink az*Öket törvényszerüleg illető polcon, ne csak megálljanak, hanem virágozzanak is ! Mi az összes protestantismus életkérdését illeti, a mellett hitteljes buzgalommal, szélesebb mezőn, nagy és kenetes férfiak fáradoznak, én azokhoz csak igénytelen homok hordóul avatta­tom föl akkor, midőn egyházmegyei ülnöki állásra lépek, de mert a kiegészítő részek jólléte, szellemi és anyagi fejlettsége, nélkülözhetlen kellékei mégis fenállhatásunknak , engedje meg a n. t. egyházmegyei gyűlés, ha most belépésein első perceiben teendőink vázlatát röviden elmondom. Említém, mikep válságos napjainkban magasb helyen szU 27. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents