Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-03 / 26. szám

ni: azon esetben a gyakorlatokhoz kezdjenek, *) — és ezeknek bevégzése után a képző vétesse elő az I. oszt. tanult énekeket, — s azokból egy e végre készített faltáblára minden nap irjon le egyet, azon fokozat szerint, a mint ezt gépileg tanulták; — a hangjegyek neveit — ö maga mutatván azokat — székenkint olvastassa el, s ha azok olvasása elég folyósággal megy, akkor azon éneket hangjegyei kimondásával énekeltesse el, -— hatalmában áll a képzőnek a nehezebb helyeken, vagy hangugrásoknál segíteni; — mikor már a leirt éneket , mind a hangjegyek , mind a versszövegekkel a hangközök törvénye szerint, kielégítő hangsűlylyal és intonatioval s rhythmus szerint elmondják, akkor a következő éneket fel kell irni, s a gépilég becsúszott hibákat kiigazítani. — Minden ének elmondása előtt figyelmeztetvén őket a már betanított, s következő szabályokra: — nev. a) Minden gyermek kellemesen és természetesen, azaz nem erőlködve énekeljen, b) Több egyenlő magasságú hangok kimondásakor, mindeniket a valódi magasságban énekelje ki. c) Minden magánhangzót ugy mondjon ki, a mint azt az énekeskönyvben kinyomva látja, d) A kóták időmennyiségét a kiéneklésnél azok alakja szerint adja meg. e) Éneklés közben nyugodt magaviseletű legyen, minden helytelen testmozgatást, különböző arckifejezéseket kerüljön. — Végezetre az alább következő énekeket, a már említett utasitás szerint tanítsa meg a képző. • 1. A nyári félévben. Április. E hónapban , a szünidő eltelése után, a hangjegyek olvasása gyakoroltassék. M á j u s. A hangnemek és hangközök tudománya betanítandó, az I. osztályban tanult énekek a hangjegyek szerint gyakoroltassanak. J u n i u s. a) VII. b) XXIV. c) XXX. d) XLII. XXI. XXVI. XXXI. XLIII. J ul iu s. a) LXXIV. b) XCIX. c) CX. d) CXXXVI. XCVI. CV. CXIII. CXLVI. Augusztus. a) 144. b) 176. c) 179. d) ismétlés az 162. 177. 190. examenekig. S e p t e m b e r. Szünidő. 2. A téli félévben. Október. Az eddig tanult énekek ismételtessenek. November. a) I. b) XIX. c) XXIII. d) XXXIV. X.9.v. XX. XXVIII. XXXV. December. a) XLVI. b) LVII. c) 61. d) 65. L. LXV. 63. 165. dics. J a n u á r i u s. a) LXXXVII. b) LXXXIV. c) XCII. d) CII. LXXX. XCI. XCVII. CVI. Februárius. a) CXVII. b) CXLIII. c) 25. d) ismétlés az C XXV. CL. 26. dics. examenekig. M á r c i u s. Az examenek után szünidő. Ez osztályban a tanulókra néz 52 ének; — a kijelölt hónapokban ebből minden hétre [a) b) c) d)] esik kettő. — Az énektanítás ideje hétfőn és csütörtökön a d. e. 10 és 11 (nyárban 9—10) köze; — igy a hétfőn betanított éneket *) Gyakorlatokat önmagától is szerkeszthet a képző, az általa ismeretes énekekből; — melyek elébb egyenlő , azután fokozatosan emelkedő és visszaszálló hangúak legyenek. I. S. kedden , szerdán , a csütörtökön tanítottat — pénteken és szombaton, — a kettőt egymásután pedig vas. d. u. gyakorolhatni. — Az éneklésnél tömeges kezdés és bezárás használtassék. — (Folyt, követk.) I v á nka S á m u e 1, szentesi ref. énekvezér. Népiskolai természettan. Kézikönyvül a népisko Iák negyedik osztálya számára. Krüger után Csabai Imre, a kecskeméti ref. nyilv. főgymnasiumban mennyiség- és természettan tanára. — Kecskeméten , nyomatolt Szilády Károlynál 1858. 66 lap, ára kemény táblába kötve : 16 pkr. Ki a népnevelés fontosságát ismeri s tudja, hogy az oktatás sikere mennyire feltételeztetik a jó tanmódszer és célszerű kézikönyvektől, semmitsem fogadhat és üdvözölhet nagyobb örömmel, mint azon buzgóságot, melylyel valaki a tudományok valamelyik ágában népiskolai kézikönyvekben különben is oly szegény irodalmunkat egy célszerű kézikönyvvel gazdagítja, vagy abba egy olyat, bár idegen terméket, átültetni siet. E szempontból mi is szives elismerésünket nyilvánítjuk t. Csabai ur törekvése felett, mely szerint a nagy hiányon segítendő, lefordítás végett Dr. Krügernek igen jeles „DiePhysik in der Volksschule" című kis kézikönyvét választó, annyival inkább, mert fájdalom! még mind e mai napig e lenne az első tanmódszeresen dol! gozott természettani kézikönyv, mely mint ilyen, népiskolai használatra hivatva volna. Hanem bocsásson meg Cs. ur, ha elismerésünk csakis eddig terjed, miután választása eljárásával egészen ellenkezőleg ütött ki, mit egyáltalában nem helyeselhetünk. Jelesül nem helyeselhetjük, sőt meg sem foghatjuk Cs. ur azon sajátságos nézetét, mely szerint a már magában is igen rövid eredetit nemcsak tetemes kihagyásokkal fordítani, de annak egyszersmind szerkezetét és módszerét is nagy részt megváltoztatni jónak látta, ugy annyira, hogy Cs. ur természettana az eredetihez alig hasonlít egyébben, mint abban, hogy a kihagyások leszámításával imitt is, amott is ugyanazon tárgysorozat van megtartva, mi egy kézikönyvnek leglényegtelenebb oldala. Mi valamint általában minden kézikönyvnek, ugy a Krügerének is érdemét nem abba helyezzük, hogy abban ez és ez, ennyi vagy annyi tárgy van előadva, hanem azon eredeti szerkezet és helyes tan módszerben, mely tudomásunk szerint még eddig egyedül e könyv kitűnő tulajdona. Tudjuk, hogy az ujabb methodika a tudomány minden ágában a szemléletet tette az elemi oktatás első alapjául; mennyivel múlhatlanabb ez a természettanban, mely épen a klil szemléletek és tapasztalatok tana, mindenki érteni fogja. E gyakorlati elvből indult ki Krüger is, midőn a tudományos rendszernek még csak színezetét is szigorúan mellőzve, kis kézikönyvét következő fejtegető módszerben szerkeszté: a helyett, hogy elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznék s a tudományt osztályozná, egyszerűen felvesz valamely köznapi tüneményt sazt tárgyalandó, legelőbb is, hogy közvetlen szemlélhetővé tegye azt, egy vagy több kísérlet tétetik a szerint, amint azzal a tüneményt különböző alakban lehet feltüntetni s mindezen kísérletek külön számok alá sorban oly egyszerűen és kellő bővséggel iratnak le. hog;y azokat nemcsak a tanító, de még az ügyesebb növendék is könnyen felfoghatja s saját ügyességéből előállíthatja mindazon eszközöket, melyek azokhoz szükségesek; a kísérletek után aztán azokkal rokon tünemények és észrevételek hozatnak fel a mindennapi életből s ezek saját cím alatt együvé foglaltatnak, hogy ezt tegye a tanító is előadása alkalmával, vagy még helyesebben, tétesse a növendékekkel ; végre a kísérletnek a rokou Uiueményekkcli egyezé-