Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-05-27 / 21. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL: Lövészutca 10. szám 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 ír. 30 kr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRÜETESEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr. Protestáns tudományügy(B. M.) Egy tárgyat akarok szőnyegre hozni, mely lehet, hogy nem fog oly általános érdekeltséggel találkozni, mint például az elnökség vagy fizetés kérdése: de talán épen annál égetőbb, minél kevesebben látják olyannak. A protestáns tudomány ugye mindenesetre érdemes tárgy, hogy arról e lapokban tüzetesen szóljunk, és bár szólnának hozzá minél többen, szeretettel szeretetet támasztva és élesztve azokban is, kik tán nem látják, hogy abban van egyedül jövendőnk. A magyarországi reformatio valaminthogy külföldön vette eredetét, ugy onnc.n gyarapodott folyvást, onnan hozták a reformatio lelkesb követői koronkint szellemi táplálékukat. — Az iskolák nyelve europaszerte a latin lévén, a tudományra nézve nem létezett válaszfal a különböző nemzetiségek között ; mint európai közkincset onnan hozták a tudományt , a hol legtöbb volt. Valamint az iparos addig nem lehetett mesterré, míg tapasztalatait öregbítendő ország-világot látni nem ment: ugy senki tudós névre nem tehetett szert, ki elébb a külföldi egyetemeken meg nem fordult. „A tanulásban — így ir Bod Péter Smyrnai Szent Polikárpusában 16.1. —követték a 16-ik százban nagy részén azt az utat, kivált a nemesek és a kiknek bővebb tehetségek volt, hogy a nyelveket s holmi apróbb dolgokat tanultak a hazában való iskolákban: de hogy nagyobb épületet vennének a philosophiában, históriában, orvosi tudományban, törvényekben, sz. irás értelmében, mentenek Bononiába, Patáviumba, Genevába, Basileába, Argentinába; a kiknek tehetségek annyira jutott, megfordultak Rómában, Párisban és Londonban is; végre osztán megtelepedtek Vitebergában, mintegy második hazájokban. Az holott abban az időben kulönönös coetus hungaricus, magyar társaság volt különös senior igazgatása alatt, a melyben óráltak, predikállottak, s a tudományokban gyakorolták magokat, mindaddig, míg az academia áílapotja megválfozék és a magyarokat is arra kezdék erőltetni, hogy hittel köteleznék magokat a Krisztus testének az Ur vacsorájában való jelenlétének, sőt mindenütt vaí lóságának is vallására ; a mely okon megháborodván 1592-dik esztendőben fel kezdék hagyni Vitebergát, s nem sokára teljességgel el is hagyták; Marburgí hoz és Heidelbergához ragaszkodván szorosabban." Olvasóink közül kétségkívül többen tudni fogják, hogy e most leirt rendszer épen nem magyar 1 eredetű, mert az a középkorban europaszerte szokás! ban volt és divatba jött akkor, midőn a klastromi ! élet ridegségébe beleunván az emberek, a kóborló lo! vágok s a vándorló tanulók kalandokat keresve kezdték bebarangolni a világot. „Az iskolások — így panaszkodik egy azon korbeli iró, Helinand barát — bebarangolják a városokat és az egész földkerekséget s a sok tanulástól eszöket is elvesztik. Tudomány után törekednek mindenütt, de Istennek tetsző élet után sehol. "—A középkor vége azonban e divatnak is véget vetett egész Európában; csak nálunk járt az óra később, és midőn Német-,Francia- és Angolországban már eltünedező félben volt ezen institutió: nálunk akkor kezdett közdivatba jőni, sőt a test vérhazában 1 Erdélyben még jóval később ennek megörökítését törvényhozásilag is biztosítani akarván, a külföldi egyetemekre való szabad kimenetelről külön törvényt is hoztak, melynek befejező szavait érdemes lesz ideigtatni: „E végzésünket pedig kivánjukpro perpetuo & irrevocabili decreto tartani, hoc per expressum declarato, hogy ha ki akármely idő folytában, Fejedelmek,Statusok, Constitutiok változásiban, csak propositioban vagy postulatumban adná vagy venné ennek abrogálását, megkisebbíttetését, annálinkább a ki voxolna, annuálna, vagy cselekedetivei annak ellene cselekednék, vagy contrária constitutiót csináltatna, csinálna, vagy acceptálna: a jövendő világon Istentől átkozott legyen, e világon pedig becsületi vesztett." (Compil. Const. P. III tit. 9. art. 1). Szívesen mondanók mi erre az Áment, csak háta megett ne volna az, hogy e külföldi egyetemekre való szabad kimehetés, a külföldre támaszkodás, honi intézeteink örök kiskorúsága árán tartatott fen. —