Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-05-13 / 19. szám
pénztár számára már 2000 pftnál több összeget felkölesönözni. Ezen financialis baj további terjedésének meggátlása tekintetéből határoztatott: 1. bogy mindenek előtt az iskolai pénztár eddigi adósságát kell törlés ztőleg visszafizetni, oly módon, hogy az egyes gyülekezet által minden specificálás nélkül általánosan az iskolaügyre ajánlott s befizetett ez, évi krajcáros segélyösszeggel már ezen törlesztés mindjárt most megkezdendő. 2. Hogy a megajánlott pengő krajcáros iskolai segélyt be nem fizetett s befizetni vonakodó egyes gyülekezetek tekintélyes egyházi s világi férfiak által személyesen kerestessenek meg s szólítassanak fel ezen most inkább mint valaha fontos kötelességüknek , vallásunk s egyházunk iránti szent tartozásuknak kész szívvel s örömmel leendő teljesítésére. Az ezen évről bejött pengő krajcáros iskolai segélyösszegből egy rész általában csak iskolai ügyre, a többi pedig a kerü • let kebelében lévő tanintézetek számára nyitott rovatok szerint specificálva lett beküldve. A nyitott rovatok szerint legtöbb jött be a pesti , azután a kecskeméti seminarium részére,— N.-Kőrös, Gyünk, Halas és K.-K.-Szent-Miklós már aránylag keveset kaptak. A rovatok szerinti szabad segélyezés vagyis a megajánlott pengő krajcáros iskolai segélynek a segélyező gyülekezetek által — az iskolák számára nyitott eddigi rovatokbai szabad beosztása jövő évre is meghagyatni rendeltetett. Végül szabad legyen még jelen közlésünk folyamában megemlíteni , miszerint a gyűlés által kerületi tiszteletbeli főjegyzővé Irinyi József, tiszteletbeli aljegyzővé pedig kopácsi lelkész Filó Lajos urak ideiglenesen, egyhangúlag elválasztatván,hivatalukra nyomban fel is eskettettek. Ugyancsak ez alkalommal dr. B a 11 a g i M ó r és az imént említett Filó Lajos urak mint rendes papi censorok, az e. ker. tanácsbirói hivatalra feleskettettek. A gyűlés az ügyek fontossága és roppant halmaza miatt, bár már eddig is a szokottnál huzamosabban tart, még hihetőleg egypár napig folytattatni fog. A gyűlés f. hó 11-én befejeztetett, az utolsó napi tanácskozmány tárgyai közül kiemelendőnek találom azon kerületi határozatot, mely szerint minden gyülekezet utasíttatik, hogy egy- 1 házi középületeit (templom, paplak , iskola) az első magyar általános biztosító társulatnál mindjárt ez évben biztosítsa, mulasztás esetében a gyülekezeti presbyteriumot a legszigorúbb felelősség terhelendvén. Es hogy e határozat eredményéről az e. kerület biztos tudomást szerezhessen, kötelességévé tétetett az esperes uraknak erről koronkint jelentést tenni a superintendensi hivatalnál, s általa az e. kerületi gyűlésnél, hogy a netalán hanyag gyülekezetek irányában ez üdvös határozat foganatosítása végett — ha szükségeltetik — szigorúbb rendszabályok is igénybe vétessenek. Minthogy még tömérdek elintézetlen ügyek maradtak fen, ennélfogva még ez évben september 6-ra ujabb kerületi gyűlés | összehívása rendeltetett, s ezzel a kilenc napig tartott gyűlés berekesztetett. Farmoson uj dolgok. Farmos pestmegyei községek egyike, és T.-Szeléhez tartozó leány-gyülekezet. Áll 180 ev. lélekből. Ezeknek gyermekeik, nem lévén helyben iskolájuk, T.-Szelére, mely 3 /4 órányi távolságra esik, jártak oktatásra, mi kivált télen, sok veszélylyel volt összekötve. Azért 1848-ban elhatározták maguk között, hogy egy iskolát építendnek. Erre tüstént 480 váltó forintot irtak alá. Később a helybeli közbirtokos b. Kaas Eduárd, b. Prónay Albert és Gábor, Ivanka Imre és Zsigmond, Bárczay András és Huby Károly urak, nemkülönben Kudnay Etelka assz., Ivanka Petronella és ítudnay Izabella kisasszonyok; ugy szinte a szomszéd közbirtokosok közül Kubinyi Géza és Teszáry Mihály urak, kitűnő adakozásaikkal növelték a hívek ajánlatát. De segittettek ebbenat.-szelei, szent-mártoni és ceglédi hívektől is. Négyszeri nádvágás munkálata által pedig 500 ezüst forintot szereztek egyházi pénztáruknak. S midőn már volt remény ahoz, hogy helységünkben létestiini fog a tagosítás, s hogy ezen alkalommal a közbirtokos uraság dotálni fogja az egyházat, s megalapítani a tanítói állomást: 1856. évi május 15-kén hozzáfogtak egy iskola s ] imaház építéséhez, s midőn ezen munkájuk közben, épen akkor, mikor már minden költségből kifogytak, a Gusztáv-Adolf-egylettől 700 ezüst forinttal segittettek: az építést 1857. évi őszszel szerencsésen be is fejezhették, oly díszes külsejű épületet emelvén Isten dicsőségére a 180 lélek, mely már 6 ezer forintba került. Ugyanekkor történt a tagosítás végrehajtása is, melynek alkalmával, a lelkészi birtokot ide nem értve, a tanítói állomás mintegy 28 hold föld birtokához jutott. A jelen év folytán, már a sürgető szűkség következtében is, mivel két halottunkat harangozás nélkül kényteleníttettünk eltemetni — az uj épület közepén álló kis fatorony, Westfaliának Bochum nevü városában készíttetett két acélharanggal is láttatott el, melyeknek egyike Kenyó József, egy helybeli földmívelőnek ajándéka. Március hónapban Udvardy Károly, hitjelelt ur hivatott meg ide iskolatanítónak. Csakhamar azután rendes székekkel, kisszerű csinos szónokszékkel és oltárral is szereltetett fel az imaház; melyeknek kiállításában b. Kaas Eduárd és Ivanka Imre urak, nemkülönben Kenyó János haszonbérlő < és Boldis György biró vettek jelentékenyebb részt; a többi hívek közül pedig négy Kenyó, Bobály, Német, Pásztor és Dudok családok. Most már nem volt egyébb hátra, mint az imaház felszentelése. Ez folyó hó 2-kán történt meg, megnyervén a farmosiak azon szerencsét, hogy az illető főesperes Esztergály Mihály, dr. Székács József, Zámolyi József és Lang Adolf lelkész urak körünkben megjelentek. És itt az ünnepély leírását is közlöm. A mondott napon délelőtti 10 órakor harangszó kíséretében, a jelenlévő öt lelkész, az egyházi szent edényeket, bibliát, agendát, — az imaház kulcsát pedig Kenyó Pál, helybeli gondnok, elölvive — az imaház tornácán megállapodtak, a midőn a főesperes ur először az épület ajtajánál, azután pedig az imaház ajtajánál megállva, alkalomszerű szent igéket mondván, kinyittatta az imaház ajtaját. Mire először a papság, azután a közbirtokos uraság, a vendéghívek s ugy a helybeliek bementek. S elénekeltet vén az „Erős vár nekünk az Isten" cimü énekből 3 vers, a főesperes ur oltár elébe lépett s megemlítvén az egybegyülés célját, buzgó imával felszentelte az épületet. Azután ismét énekeltetett a 4-dik vers. Sekkor dr. Székács József, pesti lelkész ur szónokszékre lépvén, sziveket s velőket rázó beszédet tartott, ugy annyira, hogy az érzékenyebbeknek többször örömkönyekre kellett f'akadniok s zokogva sirniok; az egész gyülekezet pedig a leghatalmasabb lelki épülésben részesült, s mindenki a legkedvesebb visszaemlékezés érzete kíséretében távozott házához. Az ünnepi beszéd után Lang Adolf lelkész ur által egy, a napokban született farmosi gyermek kereszteltetett meg; az alolirt pedig két tiszttársának, a ceglédi és szentmártoni lelkésznek szolgáltatta ki az urvacsorát, maga is részesülvén abban. Ennek végzésével ismét a főesperes ur ment oltár elébe és megáldotta a gyülekezetet. Az Istenitisztelet után az iskolateremben gyűltek egybe az egyháztagok. S itt, hogy e nap örökké emlékezetes legyen Farmason — a mostani Prot. Egyházi lapi vitatkozásokban jegy alatt, oly erélyt kifejtő Ivanka Imre ur, mint valódi népatya, oly tervet mutatott be, melynek értelme szerint, egy kölcsönmagtár alapítására minden helybeli prot. embert szólít fel, s melyhez ő maga 50 véka gabonával járult. Ennek célja részint a szegényebbsorsu árvák, özvegyek s elnyomorodottak, részint az egyház felsegélése. Ezen magtárból bizonyos meghatározott gabonamenynyiség elérésekor, bármely más vallásúak is kaphatnak kölcsönt, és szegényeik bizonyos meghatározott arányban szinte fognak segíttetni. Vajha minden falunak ily férfia, s minden falunak ily kölcsönmagtára legyen! — A farmosi egyháztagok nevében hálás köszönetemet is kell ez alkalommal nyilvánítanom a pesti ev. gyámoldának , mely ezen ünnepélynél 10 ezüst forintnyi kegyes adománynyal lepte meg egyházunkat; ugy szinte a t.-szelei prot. egyháznak is, mely ugyanakkor hasonlóan 10 ezüst forinttal felsegítette farmosi testvérhíveit. Ezen adományok is jól esnek nekünk, mert imaházunk előtti tért nagyobbítani akarván —