Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-05-13 / 19. szám
az itt álló házikó helyett — egy szegény özvegy asszonynak más helyen, a közbirtokos uraság által kegyesen adományozott belső telek helyén, még ez évben uj házat kell építenünk, s az egyház belső telkét is körülkerítenünk. Az öszszel birtokunkba esett tanítói földek, a hívek kezei által már körül vannak árkolva, s ezeknek árokpartjaik több ezerre menő nyárfaveszszőkkel beültetve. S hogy ennyire mentünk, hogy a mustármag nagy fává növekedett köztünk : Istennek kegyelme okozta azt s ennek hathatós eszközei különösen a helyben lakó b. Kaas Eduárd és Ivanka Imre urak s ezeknek nejeik, Ivanka Ida és Németh Mária asszonyok, kik az ünnepély napján is őszinte barátsággal fogadták s megvendégelték egyházi és világi vendégeiket. Moeskonyi József, t.-szelei pr. lelkész. A békési ág. hitv, evang. egyházmegye közgyűlése. Tartatott ezen, tiz hónap óta már n e g y e d i k közgyü-* léa T.-Komlóson , apr. 27. és 28. napjain. És e két napon át leginkább két főtárgy foglalkoztatta: egyik az esperesválasztás, miután Horváth Sámuel, eddigi érdemdús esperesünk a hivatalos három év letelte után, nem csupán formaságból, de végkép lemondott. Hiába fordultak feléje kérelmeikkel az egyházak küldöttei; ö tántoríthatlanul ragaszkodott, szokása szerint, elhatározott szándékához. Nem maradt tehát egyébb hátra, mint hogy az egyes gyülekezetek részéről beérkezett szavazatok felbontassanak. Mi egy a gyűlésből távozó választmányra bízatván, ez rövid idő múlva azon jelentéssel tért vissza, hogy a bejött 30 szavazat közül 17 Torkos Károly orosházi lelkész és kerületi főjegyzőre, 13 pedig Haviar Dániel szarvasi lelkész és kiszolgált k i s h o n t i esperesre esett. És igy Torkos a szavazatok általános többsége által esperesül elválasztatván, a közönség „éljen"! kivánatai közt foglalta el az egyik elnöki széket; a másik U r s z i n y i Andor, egyházmegyei felügyelő ur által lévén be, öltve. Erre a többi esperességi hiva- i talnokok , u. m. két jegyző , pénztárnok , három körlelkész és ügyész is lemondván, ezekre nézve kimondatott, hogy miután hivataloskodásuk három évéhez még ö t hónap hiányzik, addig lemondásuk el nem fogadtatik. A másik fontos tárgy a szarvasi esperességi gymnasium ügye volt. A n.-váradi cs. k. helytart. osztálytól ugyanis e tekintetben legújabban ismét egy leirat érkezett, melyben felhivatunk, hogy f. é. május 31-dikeig határozott választ adjunk: elvállaljuk-e a helytartósági osztály által kijelölt három föltételt, vagy sem. Erre adott válaszunkban kifejtettük, hogy *) „mi is azon legszélsőbb határvonalig jutottunk, melyen nekünk mint a magyarországi egyetemes egyház álárendelt és hatáskörében korlátolt kis töredékének túllépnünk, vallásügyi törvényeink alapján fenálló szervezetünk megsértése nélkül, valamint vallásos meggyőződésünk és lelkiismeretünk, ugy alattvalói loyalitásunk egyiránt tilt; mély tisztelettel folyamodunk tehát, méltóztassék a nm. helytart. osztály szarvasi gymnasiumunk ügyét a m. kormányhoz oly kérelmünkkel fölterjeszteni, hogy — miután 0 cs. kir. Ap Fölsége abbeli legkegyelmesb biztosítását bírjuk, hogy az egyházi s ezektől elválasztliatlan iskolai ügyünket rendezendő zsinat a legközelebbi jövőben össze fog hivattatni — addig, mig ez e tekintetben végleg és illetékesen intézkedendik, nevezett főtanodánk, mint az alföldi síkságon, egyfelől a tudományosságnak és vallásosságnak egyetlen evangélikus veteményes kertje, más felöl hü állampolgároknak növelő dajkája, a mostani „status-quo"-ban, következőleg, legalább eddigi jogai élvezetében meghagyassék, mely kérelmünknek a m. minisztériumhoz a nm. helytart. osztály által leendő fölterjesztését annál biztosabban véltük remélhetni, miután — mint ezt a mult évi juniusban érkezett leiratában elismerni méltóztatott — megfeszített ereink által a m. cultus-miniszterium tantervét tettleg életbeléptettük." Kiemelendő még a tárgyalások sorából a két év előtt alapított özvegy- árva-intézet, mely tisztán keresztyéni szeretet alapjára van fektetve. Tartozik ugyanis minden, ez egyházmegyében hivataloskodó lelkész, tanár és tanító jövedelmé*) A helytartósághoz intézett felirat saját szavai. nek egy százalékját e pénztárba évenkint befizetni, mely befizetésekből az özvegyek egyiránt segélyeztetuek , nem jővén tekintetbe az, váljon férje életében többel vagy kevesebbel járult-e hozzá a pénzalap növeléséhez. A jövedelmek l /6 része mindenesetre tőkésítettik, valamint az özvegy nem létében bejövő fizetések is. Amaximuum, mely egy egy özvegynek kiadathátik, 200 pft. az árvák anyjok illetőségének Vg-adában részesíttetnek, mindenki örülni látszott e pénztár alapításakor, miután azt valóságos evangéliomi szeretet szelleme lengi át. Azonban fájdalom, a jelen gyűlésen akadtak már néhányan, kik határt akartak szabbni az általok hirdetett szeretetnek, s ennek helyébe a balul magyarázott osztó igazságot kívánták léptetni, követelvén, hogy az özvegyek a férjeik által befizetett mennyiség arányában részesíttessenek a segélyezésben. Miből világosén kitűnik, hogy a magasztos elvekre alapított pénztár valóságos speculátiová sülyesztetnék. Miután azonban kifejtetett, hogy erre többé nem is vagyunk jogosítva, minthogy a kiindulási pont tisztán önzéstelen szeretet vala : a többség az alapelvnek megtartásában állapodott meg, nem ellenezvén a kezelés körüli szabályok célszerű módosítását, melyeknek tervezése végett néhány tagból álló választmány neveztetett ki. — Nem állhatom meg, hogy a legtisztább hála érzetével ne említsem, miszerint derék felügyelőnk, Urszinyi Andor ur, felebaráti szeretetétől ösztönöztetve, e zsenge pénztárt 300 pfrttal gazdagította. És e körülmény már maga is elegendő arra, hogy a jótéteményben az özvegyek egyenlőn részesíttessenek, miután remélhető, hogy több ily kegyes adakozó fog akadni, és épen nincs ok, miért kapjanak ebből nagyobb részt azoknak özvegyei és árvái, kik éltökben is nagyobb jövedelemmel birnak. Ez már igazán ellenkeznék az osztó-igazsággal. Végre szőnyegre jött még a selmeci gymnasium ügye. Ez iskola t. i. az ottani protestáns lakosság fogyása és elszegényedése következtében , utolsó években kézzelfogható hanyatlásnak indult. Ezen körülmény arra indított némelyeket. hogy a kellemes fekvésénél, műveltebb lakosságánál, s több más előnyeinél fogva kedvezőbb helyzetű Besztercebányát ajánlanák kerületi gymnasium helyeül. —• És történtek ajánlatok és alapítványok, melyek a selmecieket jóval felülhaladják, ugy hogy az egyházkerületnek nagyon kevéssel kellene csak hozzájárulni föntartásához. Mindezek dacára esperességünk, indíttatva a selmeci iskolának múltja által (mintha a tanodák a mult és nem a jövő számára emeltetnének) e mellett szavazott. Ez alapon Szegeden, Gyulán és Világoson is kellene gymnasiumokat állítanunk, miután hajdan ott is voltak virágzó gymnasiumaink. A többi előjött tárgyak inkább helyi, mint közérdekűek levén, azoknak előadásával nem akarom a nagy közönséget untatni. (P. Napló.) Egyházközségi közgyűlés. A helv. hitv. békési egyházban f. év apr. 2-án felsőbb engedelem mellett, tek. Muraközi László, államfejedelmi biztos ur jelenlétében, közgyűlés tartatott. Tárgy az egyházi adókulcs szükségessé vált változtatása. Bocsánat, hogy ez ügyet, habár egyházunk magánügyéül tartom is, egy kissé terjedelmesen, a nyilvánosság elébe hozni bátorkodom; teszem ezt azon tekintetből, hogy azon események felismerése, melyek a helv. hitv. békési egyház belélete fejlesztése, s anyagi állása szervezése körül a közel múltban tétettek, meg lehet, itt s ott némelyeknek tán tájékozásul is szolgálandhat. Mint legtöbb, még a népesb egyházainkban is, — főleg azon kegyeletes tekintetnél fogva, hogy az egyház veteményes kertjei, az iskolák, a templom közelében essenek,-— bármi r-xgy kiterjedésű téren feküdt légyen a helyközség, ázol., általában különösen a fiiskolák, a többnyire központon fekvő templom s paplak mellé építettek: ugy Békésen is e szokás volt életben egész 1842-dik évig. Ide a központra kényszeríttetek a kis figyermekek a két Körös miatt, mely eddigelő városunkban szakadt össze, igen nagy kiterjedésű helyen fekvő városunk minden szegleteiből iskolába feljárni. E körülmény az iskoláztatást, igy a szellemi s erkölcsi fejlődést gátló akadályul ismertetett föl, említett év körül a helybeni elöljáróság által. De ugyanezen időtájban egy másik körülmény, a tandíj iránt is azon meggyőződésre jutott az egyházi elöljáróság, hogy az, a népiskolák föl-