Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-05-13 / 19. szám

az itt álló házikó helyett — egy szegény özvegy asszony­nak más helyen, a közbirtokos uraság által kegyesen ado­mányozott belső telek helyén, még ez évben uj házat kell építenünk, s az egyház belső telkét is körülkerítenünk. Az öszszel birtokunkba esett tanítói földek, a hívek kezei ál­tal már körül vannak árkolva, s ezeknek árokpartjaik több ezerre menő nyárfaveszszőkkel beültetve. S hogy ennyire mentünk, hogy a mustármag nagy fává növekedett köz­tünk : Istennek kegyelme okozta azt s ennek hathatós esz­közei különösen a helyben lakó b. Kaas Eduárd és Ivanka Imre urak s ezeknek nejeik, Ivanka Ida és Németh Mária asszonyok, kik az ünnepély napján is őszinte barátsággal fogadták s megvendégelték egyházi és világi vendégeiket. Moeskonyi József, t.-szelei pr. lelkész. A békési ág. hitv, evang. egyházmegye közgyű­lése. Tartatott ezen, tiz hónap óta már n e g y e d i k közgyü-* léa T.-Komlóson , apr. 27. és 28. napjain. És e két napon át leginkább két főtárgy foglalkoztatta: egyik az esperesválasz­tás, miután Horváth Sámuel, eddigi érdemdús esperesünk a hivatalos három év letelte után, nem csupán formaságból, de végkép lemondott. Hiába fordultak feléje kérelmeikkel az egyházak küldöttei; ö tántoríthatlanul ragaszkodott, szokása szerint, elhatározott szándékához. Nem maradt tehát egyébb hát­ra, mint hogy az egyes gyülekezetek részéről beérkezett szava­zatok felbontassanak. Mi egy a gyűlésből távozó választmány­ra bízatván, ez rövid idő múlva azon jelentéssel tért vissza, hogy a bejött 30 szavazat közül 17 Torkos Károly orosházi lelkész és kerületi főjegyzőre, 13 pedig Haviar Dániel szar­vasi lelkész és kiszolgált k i s h o n t i esperesre esett. És igy Torkos a szavazatok általános többsége által esperesül elvá­lasztatván, a közönség „éljen"! kivánatai közt foglalta el az egyik elnöki széket; a másik U r s z i n y i Andor, egyházmegyei felügyelő ur által lévén be, öltve. Erre a többi esperességi hiva- i talnokok , u. m. két jegyző , pénztárnok , három körlelkész és ügyész is lemondván, ezekre nézve kimondatott, hogy miután hivataloskodásuk három évéhez még ö t hónap hiányzik, addig lemondásuk el nem fogadtatik. A másik fontos tárgy a szarvasi esperességi gymnasium ügye volt. A n.-váradi cs. k. helytart. osztálytól ugyanis e te­kintetben legújabban ismét egy leirat érkezett, melyben felhi­vatunk, hogy f. é. május 31-dikeig határozott választ adjunk: elvállaljuk-e a helytartósági osztály által kijelölt három fölté­telt, vagy sem. Erre adott válaszunkban kifejtettük, hogy *) „mi is azon legszélsőbb határvonalig jutottunk, melyen nekünk mint a magyarországi egyetemes egyház álárendelt és hatáskö­rében korlátolt kis töredékének túllépnünk, vallásügyi törvé­nyeink alapján fenálló szervezetünk megsértése nélkül, valamint vallásos meggyőződésünk és lelkiismeretünk, ugy alattvalói loyalitásunk egyiránt tilt; mély tisztelettel folyamodunk tehát, méltóztassék a nm. helytart. osztály szarvasi gymnasiumunk ügyét a m. kormányhoz oly kérelmünkkel fölterjeszteni, hogy — miután 0 cs. kir. Ap Fölsége abbeli legkegyelmesb biztosí­tását bírjuk, hogy az egyházi s ezektől elválasztliatlan iskolai ügyünket rendezendő zsinat a legközelebbi jövőben össze fog hivattatni — addig, mig ez e tekintetben végleg és illetékesen intézkedendik, nevezett főtanodánk, mint az alföldi síkságon, egyfelől a tudományosságnak és vallásosságnak egyetlen evan­gélikus veteményes kertje, más felöl hü állampolgároknak nö­velő dajkája, a mostani „status-quo"-ban, következőleg, legalább eddigi jogai élvezetében meghagyassék, mely kérelmünknek a m. minisztériumhoz a nm. helytart. osztály által leendő fölter­jesztését annál biztosabban véltük remélhetni, miután — mint ezt a mult évi juniusban érkezett leiratában elismerni méltóz­tatott — megfeszített ereink által a m. cultus-miniszterium tan­tervét tettleg életbeléptettük." Kiemelendő még a tárgyalások sorából a két év előtt ala­pított özvegy- árva-intézet, mely tisztán keresztyéni szeretet alapjára van fektetve. Tartozik ugyanis minden, ez egy­házmegyében hivataloskodó lelkész, tanár és tanító jövedelmé­*) A helytartósághoz intézett felirat saját szavai. nek egy százalékját e pénztárba évenkint befizetni, mely befi­zetésekből az özvegyek egyiránt segélyeztetuek , nem jővén te­kintetbe az, váljon férje életében többel vagy kevesebbel já­rult-e hozzá a pénzalap növeléséhez. A jövedelmek l /6 része mindenesetre tőkésítettik, valamint az özvegy nem létében be­jövő fizetések is. Amaximuum, mely egy egy özvegynek kiadat­hátik, 200 pft. az árvák anyjok illetőségének Vg-adában része­síttetnek, mindenki örülni látszott e pénztár alapításakor, miu­tán azt valóságos evangéliomi szeretet szelleme lengi át. Azon­ban fájdalom, a jelen gyűlésen akadtak már néhányan, kik ha­tárt akartak szabbni az általok hirdetett szeretetnek, s ennek helyébe a balul magyarázott osztó igazságot kívánták léptetni, követelvén, hogy az özvegyek a férjeik által befizetett mennyi­ség arányában részesíttessenek a segélyezésben. Miből világo­sén kitűnik, hogy a magasztos elvekre alapított pénztár való­ságos speculátiová sülyesztetnék. Miután azonban kifejtetett, hogy erre többé nem is vagyunk jogosítva, minthogy a kiindu­lási pont tisztán önzéstelen szeretet vala : a többség az alapelv­nek megtartásában állapodott meg, nem ellenezvén a kezelés körüli szabályok célszerű módosítását, melyeknek tervezése vé­gett néhány tagból álló választmány neveztetett ki. — Nem állhatom meg, hogy a legtisztább hála érzetével ne említsem, miszerint derék felügyelőnk, Urszinyi Andor ur, felebaráti sze­retetétől ösztönöztetve, e zsenge pénztárt 300 pfrttal gazdagí­totta. És e körülmény már maga is elegendő arra, hogy a jóté­teményben az özvegyek egyenlőn részesíttessenek, miután re­mélhető, hogy több ily kegyes adakozó fog akadni, és épen nincs ok, miért kapjanak ebből nagyobb részt azoknak özve­gyei és árvái, kik éltökben is nagyobb jövedelemmel birnak. Ez már igazán ellenkeznék az osztó-igazsággal. Végre szőnyegre jött még a selmeci gymnasium ügye. Ez iskola t. i. az ottani protestáns lakosság fogyása és elszegé­nyedése következtében , utolsó években kézzelfogható hanyat­lásnak indult. Ezen körülmény arra indított némelyeket. hogy a kellemes fekvésénél, műveltebb lakosságánál, s több más elő­nyeinél fogva kedvezőbb helyzetű Besztercebányát ajánlanák kerületi gymnasium helyeül. —• És történtek ajánlatok és ala­pítványok, melyek a selmecieket jóval felülhaladják, ugy hogy az egyházkerületnek nagyon kevéssel kellene csak hozzájárul­ni föntartásához. Mindezek dacára esperességünk, indíttatva a selmeci iskolának múltja által (mintha a tanodák a mult és nem a jövő számára emeltetnének) e mellett szavazott. Ez ala­pon Szegeden, Gyulán és Világoson is kellene gymnasiumokat ál­lítanunk, miután hajdan ott is voltak virágzó gymnasiumaink. A többi előjött tárgyak inkább helyi, mint közérdekűek levén, azoknak előadásával nem akarom a nagy közönséget untatni. (P. Napló.) Egyházközségi közgyűlés. A helv. hitv. békési egy­házban f. év apr. 2-án felsőbb engedelem mellett, tek. Mura­közi László, államfejedelmi biztos ur jelenlétében, közgyű­lés tartatott. Tárgy az egyházi adókulcs szükségessé vált vál­toztatása. Bocsánat, hogy ez ügyet, habár egyházunk magán­ügyéül tartom is, egy kissé terjedelmesen, a nyilvánosság elébe hozni bátorkodom; teszem ezt azon tekintetből, hogy azon ese­mények felismerése, melyek a helv. hitv. békési egyház belélete fejlesztése, s anyagi állása szervezése körül a közel múltban tétettek, meg lehet, itt s ott némelyeknek tán tájékozásul is szolgálandhat. Mint legtöbb, még a népesb egyházainkban is, — főleg azon kegyeletes tekintetnél fogva, hogy az egyház veteményes kertjei, az iskolák, a templom közelében essenek,-— bármi r-xgy kiterjedésű téren feküdt légyen a helyközség, ázol., általában különösen a fiiskolák, a többnyire központon fekvő templom s paplak mellé építettek: ugy Békésen is e szokás volt életben egész 1842-dik évig. Ide a központra kényszeríttetek a kis figyer­mekek a két Körös miatt, mely eddigelő városunkban szakadt össze, igen nagy kiterjedésű helyen fekvő városunk minden szeg­leteiből iskolába feljárni. E körülmény az iskoláztatást, igy a szellemi s erkölcsi fejlődést gátló akadályul ismertetett föl, em­lített év körül a helybeni elöljáróság által. De ugyanezen idő­tájban egy másik körülmény, a tandíj iránt is azon meggyő­ződésre jutott az egyházi elöljáróság, hogy az, a népiskolák föl-

Next

/
Thumbnails
Contents