Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-14 / 2. szám

a) dogma. Ez oly alaptalan állítás, mely nem érdemli csak a taglalást sem, nem már csak azért is, mert a ki állította bizonyosan volt már alkalma meggyőződni az ellenkezőről. b) Hogy az egyetemes papság tanából származtatható. Ezt az állítást szinte felesleges cáfolni, mert ama tanból egyenesen következik az, hogy lelkész nemlelkész elnök lehet, de hogy azért kettő legyen az elnök, az inkább tán az egyetemes papság tagadása mint erősitése volna. c) Hogy azt hazánkban az élet szülte, a gyakorlat szentesítette sat. Ez az igaz felőle, mire azonnal visszatérünk. A kettős elnökség ellenei szükségtelennek tartják azt: a) fogalmilag, mert a gyűlési tanakodásokat csak egy vezérelheti, csak egy irányozhatja menetét, központosíthatja és alakíthatja határozatát, s csak egy viselheti a felelősséget— s itt hivatkoznak az egész látható és láthatlan világra. b) történelmileg, az az ugy, hogy rámutatnak az egész protestáns egyházra s kérdhetik: mutassatok csak egyetlen egy töredéket az ó vagy uj világban, hol Magyarhonon kivül az elnökség kettős vólna. Történelmileg bizonyítható-be, hogy mindenütt a lelkészek elnökölnek. Innen tünik-ki legjobban a kettős elnökséget pártolók sokat és igy semmit bizonyitó azon állitása is, hogy az ikerség dogma volna. c) h i 11 a n i 1 a g, mint „ a szentirással ellenkező." Ezt Szeberényi J. állitja,totidemverbis,de maga sem veszi a dolgot komolyan, mert elvégre is a szentirással ellenkező kettős elnökségre szavaz. O alig akart többet mondani, mint annyit, hogy a kettős elnökség csak ugy ellenkezik a szentirással, mint a theaivás, j az égő gyertyák az oltáron, az oltárképek sat. az az egyik sincs megparancsolva, egyik sincs megtiltva általa, tehát teljesen szabados, ha pedig szaba- : dos, tehát a szentirással nem ellenkező. Ne rugódozzunk a való ellen. A kettős elnökség ellen inthesi,in abstracto sokkal nyomosabb és döntőbb okokat lehet felhozni, mint mellette. Ez tény, ez tagadhatatlan. De nem kevesebbé igaz, hogy mind ezen mellette és ellene szóló okok még nem döntik-meg a j kettős elnökséget. Azt mondjátok, hogy az logikai anomalia. Meglehet. Hanem engedjétek meg, néhány ily logikai anomáliát felhordanom. Logikai anomalia: a) a majoratus, mely a később született, de a természet törvénye szerint egyenjogú testvéreket örökösödési egyenjogúságból kizáija. b) A magyar öltözet, melyben apáink kardot kötve jelennek meg a békés tanakodások üléseiben. c) A törvény előtti egyenlőtlenség s mindazon kiváltságok, melyek a nagy és eredetileg egyenlő emberiség tagjait sarkalatos jogok élvezetéből záiják-ki. d) A születés és pénz-aristokratia. De kérdem: okos, bölcs embereknek fognók-e állitani azt, ki ezen logikai anomáliák, de a nemze; tek életében jótékonyan ható intézmények ellen háborút indítana? Az ily embert az egész józan világ el fogná Ítélni. Ezeknél fogva nem is igen áll a logikai anomalia. Minden külön szerű logika az illető dolog természetéből származik; a praktikus ész, mely épen az egyes dolgok (intézetek) természete szerinti működése által tűnik ki, a különszerü logikának kezelésében lesz praktikussá. A prot. egyház különszerü, sajátságos intézet, van neki hát okvetlenül saját logikája is, melyet az abstract logika tán nem helyesel mindig, de melyet a praktikus ész logikája nagyon is igazol. Szerény nézetem szerint igy áll a dolog a magyarhoni evang. egyházban a kettős elnökséggel is. Bebizonyítható hogy az nem dogma, hanem tán logikai anomalia; bebizonyítható, hogy az sehol nincsmeg az egész világon, csak épen nálunk; bebizonyítható, hogy az még nálunk sem volt meg mindig, hanem csak később szülemlett; bebizonyítható, hogy nála nélkül ellehetnénk s igen jól kormányozhatnók magunkat az egyetemes papság elvéből folyó egyes elnökség által is; bebizonyítható, hogy az elnökség kérdése nemcsak nem elvi, hanem egvházilag véve igen alárendelt kérdés, mert az egyházra nézve teljesen közönyös, presbyteri vagy lelkészi ajkak hirdetik-e a határozatot, csak igazán és hiven és világosan hirdessék azt. Ez mind bebizonyítható. De ha mindezek és hasonlók ellenében az egyház többsége a kettős elnökség mellett akar maradni, mivel ezt: a) a magyarhoni evang. egyháznak minden egyéb látható határok közé szorított, concrét testvér-egyházak állásától, történelmétől, fejlődésétől, lényegesen különböző sajátságos állása, történelmi fejlődése sat. mint szükségest termette, fentartotta sat. b) mivel a magyarhoni egyház úgy van meggyőződve, hogy a belső kívánatos békét és egyetértést, az egyházi részvétet, — boldogulásunk ezen legfőbb feltételét — a megtámadhatások ellenébeni biztonságot ezen intézetéhez hiszi kötve lenni. Hogy pedig mindent megmondjunk, ha c) a magyarhoni egyház magát a kettős elnökség mellett jól érezi, kiküszöbölését nem ajánlja, nem kéri, hanem inkább azt, hogy birtokában tovább is megmaradjon: Kérdem: Kinek, mi köze hozzá? Azt mondjátok-e: l^i szerencsétlen magyarhoni evangyélmiak, hiszen mi a ti javatok végett ajánljuk, tervezzük sat. az egyes, még pedig lelkészi elnökséget, hisz mi ez által titeket csak boldogítani akarunk ! — Nagyon lekötelezve érezzük magunkat enynyi szívesség által, hanem engedjétek meg nekünk, hogy mi boldogok lehessünk nem selon votre, hanem selon notre fagon. — Ne méltóztassatok azt hinni, hogy az, mi nektek tetszik, tessék nekünk is. Ha mi jó szándékú terveiteket tisztelettel visszautasítjuk, jogosítunk titeket, hogy véralkatotok sajátsága szerint kinevessetek vagy megsirassatok: de arra nem jogosíthat-fel titeket, sem Isten, sem ember