Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-22 / 16. szám

tatta, hogy az egyházi tanács egyedül a praeparandiai tanárok fizetésére évenkint 1800 pforintot fordíthat, ezenkívül segíthet stipendium által, szegény jóerkölcsü tanulókat is. Ezek azon históriai alapok, melyen áll 1836 óta a nagy-körösi praeparandia, de a históriai alapnál nem kisebb , de bizonyosan nagyobb erejti az 1800 pforint biztos jövedelem; mert ott lehet a históriai alap, ha pénz nincs! Ezen históriai és íinaneialis alapok , azt tartom , minden elfogulatlant meggyőzhetnek arról, miszerint a dunamelléki egyházkerületnek más praeparandiája, mint a Nagy-Kőrösön létező nincs, és nem is lehet. Ha ezt ápolja az egyházkerület szellemileg, ápolja tőle telhetőleg anyagilag is, akkor erős és céljának megfelelő praeparandiája lesz ; ellenkezőleg vagy semmi, vagy erőtlen. De nem is látom át, hogy lehetne a dunamelléki egyházkerületnek magától 1800 pforintot évenkint örökre elvetni. És ha elvetné is, hogyan és ki fogna valaha érte számolni Isten és emberek előtt ? Kelt Nagy-Körösön, 1858. április 8-kán. Varga János, főgymn. igazg., egyszersmind a praeparand. egyh. ker. ideigl. igazgatója. Tanítóképez dér őli fogalom. Anélkül, hogy a Sárospataki füzetek 1857-8. második félévi 4-dik számát ezúttal tüzetesen ismertetni akarnók , — mely kedves kötelességet máskor teljesitendünk ; most csak egy abban olvasható rövid, de felette érdekes, velős és a legégetőbb napi kérdés, — t. i. a tanitók épezdérőli fogalom — körül forgó cikkecskét kívánunk azon olvasó körben is, mely az említett füzetekétől különválólag a miénk, — mielőbb megismertetni. Ezen kis cikkecskében E. A. szerző ur igen sok ép és egészséges gondolatot közöl röviden, — de a melyek még egyszer annyit képesek felébreszteni; — és méltó hogy mind az ott előadottak, mind az azok által ébresztettek az egyházi lap körében is feleleveníttessenek, — csak röviden és aphoristice, mint ott. A képezde kétféle: a) lelkészi, b) iskolatanítói. — Ezek ikertestvérek: mindkettőnek eredete, célja, feladata rokon, s majdnem ugyanaz, t. i. a népnevelés, — mely szó a vallásos nevelést nemcsak magábanfoglalja, — de a nélkül jelentéssel sem bir, — sőt azzal synonym. Innen mint maga a népnevelés, ugy annak organumai, a kétféle képezdék is az egyház sajátjai, — azoknak felállítása, rendezése, vezetése az egyház kötelessége, — még pedig oly mulhatlan kötelessége, mely nélkül annak élete nincs. Protestáns egyházunknak a régibb időkben virágzó mindkét fajta képezdéi voltak, —• azaz sajátlag a protestáns főiskolák nem egyebek voltak , mint ilyen képezdék. Most nincsenek: de kell hogy legyenek; ezekről gondoskodni 8uperintendentiáinknak halaszthatlan kötelességök : különben népünk vallásos neveltetése veszve van. A tanítóképezdében két fokozatnak kell lenni. Egyik az, mely képezze a kisebb iskolatanítókat; — másik, mely a nagyobb osztályúakat, — a hova tartoznak minden leendő lelkészek is, — kik részint előbb, mint lelkészekké lennének, iskolatanítói hivatalt szoktak, és kell is hogy egyházi s tanítási gyakorlat, és egy kis anyagi segély szerzése tekintetéből 2—3 évig viseljenek, (mert volt eszök a mi őseinknek, kik igy intézkedtek, — és mi ne rontsuk el, a mit azok jól csináltak,) — részint egész lelkészi hivatalukban iskolafelügyelők, vezetők , tanítók, — s innen ezeknek a philosophico - praeparandiai cursust bevégezni mulhatlanul szükséges, — ez a lelkésznöveldének akár elöl, akár hátul, — akár közbül, — de természetes kiegészítője. Természetes tehát, hogy akár egy helyen legyen a kétféle képezde, — akár a helyi és anyagi viszonyokhoz képest, talán külön helyeken: de a kettőnek egy összefti{ gő, és egymást integráló egészet kell képezni, a superintendentia közös, sőt egységes vezetése alatt. Az illető superintendentia firmája alatt álló tanítóképezdének ugy kell rendezve lennie, hogy abból vagy azzal egy értékű másik superint. intézetéből nyerendő bizonyítvány nélkül sem tanitó, sem lekész a kerület kebelében senki ne lehessen. Egy ilyen intézetnél több egy superintendentiában aligha lehet; — mert nincs benne mód, — kivált a superint. egynél többet nem segíthet helyesen. Jobb egy jó , mint több rosz. E töredékeszmék ébreszszenek ezen ajtó előtt álló s hatalmasan kopogtató kérdés megfejtésére minél több és jobb gondolatokat; — de minél előbb is ám, — mert es ist schon die höchste Zeit! — a+a. KÖNYVISMERTETÉSEK. Sárospataki füzetek. Protestáns és tudományos folyóirat. Egyház és nevelés, tudomány és irodalom körében. KiadjákHegedüsLászló, alsó-zempléni esperes. S z eremlei Gábor, hittanár. Szerkeszti Erdélyi jános, bölcsészet és nevelés tanára, a m. t. társaság tagja. 1857-8. II. félév, III. füz. Sárospatak, 8-r. 689—792 1. Tartalomdús füzet. Mindjárt az első cikk: „Sinai Miklós és tételei a magyar reformált egyház alkotmányára vonatkozólag" (689—714. 11.) a szorgalmas és kedves tollú Révész Imrétől, a inult század végén csupán papok által, a világi elem kizárásával, superintendensnek választott debreceni tanár Sinai Miklóssal s törvénytelen megválasztatása folytán az ellene kitört s egy évtizednél tovább folytatott perrel, valamint az ő részéről a világi elem ellen a papi és superint. uralomért folytatott küzdelemmel s annak rövid és legnagyobb részben magokból a hosszú per latinul irt s 200 ívet meghaladó irományaiból merített felmutatásával érdekébresztőleg f'oglalkodik. A sokat keserített, sokat küzdött, de a protestantismus kétlen elveitől eltántorodásában is tiszteletreméltó férfiú rövid, de rövidsége mellett is kimerítő életvázlata után adva vannak rövid kivonatban a magyar ref. egyház alkotmányái a vonatkozó tételei, számszennt 30, melyekről, mint különben is a mult történelméhez tartozókról, nincs mit mondanom; azonban ide csatolom Révésznek az egész s napjainkban korszerű ügyről nyilvánított véleményét: „Az én meggyőződésem szerint kétségen kivül van, hogy a Krisztus és apostolok tudományával, az ős keresztyén egyház példájával s a reformált keresztyén anyaszentegyház alapelveivel egyedül a presbyteri és zsinati egyházszervezet egyezik s e szempontból én homlokegyenest ellenkezem Sinaival: de más részről tagadnom nem lehet, hogy a magyar ref. egyházszervezet történeti fejlődésének szempontjából Sinainak teljes igazsága volt s e mezőn a ritka nagy tudományos készültség koszorúját tőle semmikép meg nem tagadhatjuk." „A septemberi evangyéliomi szővetséggyülés" É e g edüs Lászlótól, kezdete azon cikksorozatnak, mely a különböző országokból mult évben Berlinben összegyűlt ev. keresztyéneknek, annak idejében politikai lapjainkban is ismertetett gyűlését, a jelen első közleményben (715—722.11.) különösen annak „eredetét és előzményeit," névszerint az előintézkedéseket, az ellene emelt gyanúsításokat mindazon ideig, mig annak Berlinben tartása véglegesen meg lőn állapítva , ismerteti, a következőkben pedig az ottan történt üdvözlések, hosszabb előadások és rövidebb szabad értekezések, különféle tudósítások közül némelyeket egészben vagy, yá&latban, bizonyosan a hivatalos tudósítvány után esznek egészben avagy vázlatban adva ? nem tudom, de szalad ugy-e remélnünk, hogy a tisztelt közlő ur KONYTfcllH