Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-22 / 16. szám

gálna az egyházkerület és megyék ugy egyházi, mint világi tekintélyesebb férfiainak, az alaptőkék előteremtése körüli azon erélyes eljárása, miként minden községben személyesen megjelenve, személyes érintkezés és rábeszélés utján élesztenék a néhol hidegülni indult áldozatkészséget a hívek kebelében, és eszközölnék a tőlök igényelhető alapítványi tőkék megajánlását és kötvényekben! kiadását. Ily pénzszűkidőben igen célszerű lenne annak előleges megállapítása és kihirdetése is, hogy kiki a megajánlott tőkének csak 5 száztóliját lenne köteles pontosan a közpénztárba befizetni mindaddig, mig a tőkét akár kisebb részletekben, akár egyszerre le nem fizetné. A 2-dik pont alatt érintett helybeli egyházi szükségek kielégítőbb fedezése eszközlésére legalkalmasabb és legméltányosabb módnak vélném, az egyes egyházkebelbeli hívők több osztályra leendő felosztását, figyelemmel tartva azoknak polgári és vagyoni állását, — minden osztály után fokozatosan kitéve az azon osztály egyéneitől évenkint igénybe vehető Öszletet, — és az ily értelemben, minden község körülményei tekintetbe vételével elkészítendő osztályozás előterjesztése mellett, minden hívőnek, a felebb érintett egyházi tekintélyek személyes közbejöttével, szabad tetszésére hagyatnék, hogy melyik osztályba kivánja magát vallásos buzgósága, és állásának figyelembe vételéből folyó áldozatkész sugallata szerint önkezűleg bejegyezni, — s az egyháznak azon osztályra előlegesen reámért terheit ajánlatképen jövendőre viselni. Megjegyzem azonban, hogy a hívek azon legalsóbb osztályát, minemüek az úgynevezett volt úrbéresek , az eddig általok viselt párbér fizetése mellett, minden változás nélkül, továbbá is meghagynám,— és ezen osztályozás szerinti fizetések igénybe vételét, az ezeken felül a községekben létező felsőbb osztályú hívőkre terjeszteném ki egyedül. Magában értetik, hogy a jelenleg majdnem minden községben munkában lévő tagosítás arra is bő alkalmat nyújthatna, hogy a földbirtokosok egytagban kihasítandó földrészben biztosítanák az osztályzatok szerint reájok háramló segélyezési illetőségüket az egyház és népiskolák irányában,— a mint hasonló példa Szabolcsmegyében, ha jól emlékezem, merült is már fel mindkét részrőli kielégítő hatással. Végre azt is megemlítendőnek tartom, hogy azon egyházakat, melyeken a fentérintett módon segíteni, felsőbbosztályu hívők nemléte miatt nem lehet, vagy más szomszéd egyházakkal kell egyesíteni, vagyha a hívőknek hitben szenvedendő nagy kára nélkül ezt sem lehetne eszközölni, akkor az ily egyházai az általános pénztárból évenkint illően segélyezendők. A 3-dik pont alá foglalt philantropiai intézetek sorsát, én egészen a belmissio kifejlesztésére biznám, ennek az üdvös működésre lélekemelő tért engedve, és a lankadozó hit elevenítése szinte magasztos alkalmat szolgáltatva, — melyen erejét megkísérthesse és naponkint gyarapíthassa. Ezen kérdés körüli eszmecserék a sajtó utján már eléggé ki levén merítve, még azon óhajtásaimat kívánom elésorolni, melyek egyházunk felvirágoztatására, valamint a szőnyegen forgó kérdés sikeres megoldására egyaránt nélkiilözhetlenek, úgymint: 1-ször. Már az időt elérkezettnek vélem arra, hogy ezen főfontosságu anyagi szükségek kérdése minden egyházkerületben az egyes egyházak és egyházmegyéknek — ez érdembeni előrebocsátott előleges kihallgatása mellett— tüzetesen tárgyaltassék, — és ennek eredménye minden egyh. kerülettel kölcsönösen közöltessék. 2-szor. Óhajtanám, hogy Pesten évenkint convent tartassék, — részint az egyházkerületeken főérdekü tárgyakban, — minő az épen most tárgyalt is — hozott határozatoknak, az egész országbeli protestáns hívőkre egy alakban és egyenlően leendő kiterjesztése végett; részint a convent egyetemes tanácskozása közben felmerülő üdvös eszméknek és terveknek hatályosabb szétterjesztése és sietősebb megérlelése végett; -—- szóval, a módnélkül káros separatisticus irányok megszüntetése, — és a minden jónak és nagyszerűnek egyedüli kútfejéül szolgáló egységnek helyreállítása végett. A szőnyegen forgó tárgyban hozandó végzéseinknek is csak conventen lehető egyenszerüsítés és általánosítás biztosíthatná lehetőleg sikerét. 3-szor. Óhajtanám, hogy az egyházkerületi gyűléseken, a hivatalaiktól felfüggesztett főgondnokok iránt tétessenek a magas kormánynál a kellő lépések — hogy engedtessék meg, mikép az élők hivatalaikat elfoglalhassák, — a megdicsőült jelesek helyett pedig — presbyteri választási rendszerünk szerint — mások választathassanak; — mert hiszen ily abnormis kiegészítetlen helyzetben, minőbe a Haynau-féle rendelet által helyeztettünk, s azóta ugy részben megmaradtunk, sem alaposan, célravezetőleg, sem kiáltó szükségeinkhez mért erélylyel előrehaladnunk nem lehet. 4-szer. E lapok 4-dik számában Jancsovics István urnák „miben van jövőnk" cím alatt olvasható , a belmissiora vonatkozó cikkének tartalmát szinte buzgón ajánlanám minden egyházkerület higgadt tanácskozása és legszigorúbban megtartandó intézkedése tárgyául, — itt van körül-belől a gordiusi csomó, — melyből bajaink, panaszaink erednek, — és csupán ezen csomó célszerű feloldása óvhatna meg bennünket jövendőre, a mostanihoz hasonló váltságok előkerülésétől. Isten velünk! a viszontlátásig a kettőselnöklet kérdése körül. TolcsvaiNagy Gedeon, alsó-borsodi segédgondnok.