Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-01 / 1. szám

teljesítésétől fölmentsen; azért tanácsos lesz a kötelességteljesítés. A Sárospataki fűzetek főlap és tárca rovatok alatt tartalmaznak: A) I. Az egyházra nézve a) a protestáns egyház alkotmányát, tehát az egyház és állam közti viszonyt, a protestáns törvényhozást és igazgatást, zsinatot, értekezletet, egyház-kerületet, megyét, — községet tárgyazó dolgozatokat; — b.) liturgikumokat, papi gondot, pap és hivei közti viszonyt, missziókat, bibliai társulatokat stb. II. Nevelésre nézve az iskolák minden faját, fokát, a nevelő intézetek állását most és régen, honn és külföldön, iskolai statisztikát stb. illetőket. III. Tudományra nézve tartalmuk akarnak lenni: a) a prot. bittan, egyháztörténet és erkölcstan; kútfők stb. b) a bölcsészeti tudományok egész terjedelme; c) esztlietika, egyházi költészet és szónoklat; d) történelem; e) természet tudományokból müveit olvasókra számított előadások; f) nyelvészet, hazai és rokon, különösen bibliai nyelvészet, meg műfordítások a kellő korlátozással. IV. Irodalomra nézve a föntebbi három forovatnak megfelelő értekezések, birálatok stb. B) A tárca a főrovatokba eső tárgyakhoz képest közöl minden egyházi, nevelési, tudományi és irodalmi jelenségeket, tudni méltókat ; — felhívásokat, feliratokat; egyház kerületek,— megyék jegyzökönyveinek közre tartozó pontjait, ha lehet, hivatalos alakban stb. Kiadják e füzeteket Hegedűs László alsózempléni esperes, és Szeremley Gábor hittanár; szerkeszti Erdélyi János, bölcsészet és nevelés tanára a. m. t. társaság tagja. Megjelennek Patakon, még pedig úgy, hogy hatvannál is több ivet közölnek tiz szállítmányokban következő, nálunk igazán lehető csekély áron: egy évre, postai szétküldéssel, 6 for. félévre, szintén szétküldéssel, 3 for. — posta nélkül egy évre 6, félévre 2 for. 30 kr. Megjelent már az első félév, a másik félévből két szállítmány. Az utolsóban a 31-43 ivet, vagyis a 587-688 lapokat. Az ivek nagy 8 rétüek, a nyomtatás sürü de a betűk igen jól olvashatók és tiszták; — a sárospataki reform, főiskola nyomdája nem utolsó ez országban. — Ennyit a füzetek külsejérül, tartalmárul, folyásárul. Magyar és Erdélyországi protestánsok, kik magyar könyveket olvastok, ime előttünk van egy tudományos vállalat, milyennel, legalább e folyó század alatt, mindég kellett volna bírnunk, s még sem bírtunk. Ebbeli hiány szégyen-piritó volt, de eltudtuk viselni a szégyent, nyilvánságos tanuságul, hogy igen is szájjal lehető nagy, de tudomány nyal, és tudományos eszmélettel alegörpébb protestánsok voltunk a föld ker ekségén. A Sárospataki derék válalkozók le akarják mosni a szégyenpirt orcáinkrol: oh engedjük meg, hadd tehessék azt; járassuk, és olvassuk el e tfüzeteket mindannyian, valakik 6 forintot áldozhatánk. Kell már magyar protestáns tudománynak keletkeznie, azon, sőt még nagyobb terjedelemben, melyet a füzetek átölelnek; ha nem találna még ezentúl sem kelefcközni: bizony, könnyűeknek fogunk találtatni az Ítélet napján, mely talán már közelőben van, Úgyde van-e alkalmasb, sőt viszonyaink közt, van-e más lehető út a protestáns tndomány és eszmélet támasztására, ilyen vállalatnál, milyen az előttünk levő S. pataki fűzetek! Nincsen. Tehát járassuk és olvassuk azokat. Azt mondja talán valaki: az meg az nem eléggé jó ezekben ! Beh olcsó bölcseség! En is mondhatok egyről vagy másról, hogy nem úgy van mint óhajtom, s lehet, más is megegyez velem, de azért mi hárman, vagy harmincan tudnánk-e csak ilyen füzeteket is előállítani? Korántsem. De ha mi hárman vagy harmincan is járatjuk és olvassuk, s rajtunk kívül más hárman meg harmincan , s igy tovább , azonkép járatják és olvassák : bizo nyosak lehetünk abban , hogy csak öt év múlva is jobbak lesznek a füzetek , mert addig általuk mindnyájunk protestáns tudománya és eszmélete megöregbülend. Vessünk futó pillanatot az eddig megjelent tartalomra, mert azzal legjobban lehet ajánlani a vállalatot. Az egyik kiadó HegedtisLászlótól olvassuk egyházalkotmány cím alatt a ker. egyház külső alakulását az első századoktól fogva. Előadja t. i. az apostoli egyház községi rendszerét, azután a püspöki egyházigazgatást, mely alatt a tiszteletből főnökség, a főnökségből hatalom lett, s a papi rend ki-és elvált az egyházi közönségtől; a tartomán y-p ü s p ö k i ! (metropolitán) rendszert, melyet apátriarkhai, s csakhamar a pápai rendszer váltott fel. — A 400 lapon kezdődik a reformáció kora; Hegedűs röviden előadja a német, és helvét reformátorok értelmét az egyházról s annak belső viszonyairól; az azokat követő francia, skót, németalföldi és angol egyházak alkotmányait, melyek közös elve : „Az egyház önálló társulat, a törvényhozó és végrehajtó hatalom magában az egyház egyetemében van, s kik azt gyakorolják, csak az egyház nevében s megbízásából teszik a kormányzat minden fokán, mint a községek egyenjogú választottai és képviselői. Az egyházban nincs előrang és kiváltság." A többiek közzül kiemeli a skót reform, egyház ős szervezetét, mely mai napig alapja maradt úgy az állami, mint az 1843-ban külön vált szabad skót presbiteri egyházszervezetnek. Hasonlókép röviden adja elő a magyarországi helvét és ágostai hitvallásnak szervezetét a XVII. századig. A helvétiai, különösen zürichi egyház alkotmányárul kö • zöl Antal fi János igen tanúságos cikket a 91—108 lapig; s a skót új egyházról Jakabfalvay András a 246 —262 lapokon. E két cikket a Hegedűs dolgozatának kiegészítése gyanánt lehet venni, s a háromnak gondos olvasgatása nem lesz hasztalan senkire nézve. — Óhajtani lehet, hogy Hegedűs a magyar kéttestvér egyház alkotmányi mozzanatait XVIII. és XIX. században is, még pedig ha lehet, bővebben adná elő ; — s bár találkoznék valaki, ki a legújabb véleményeket, szózatokat, javaslatokat amúgy kellő áthatással és itészettel tanulgatná és adná elő a S.-pataki füzetekben. Ha nem csalatkozom, ez szintoly tanúságos felvilágosító, mint szükséges munka volna. A másik kiadótól Szeremley Gábortól vettük a protestantismus elvét, a 27—50 lap „A p r 0 t 0 stantismus elvét, evangyeliomi, azután protestáns egyház-szabadsági, vagy szerkezeti, végre vallásos fölvilágosodási szempontból kell tekintetbe venni." — Megvallom gyengeségemet, ez egy cikket nem értem a s.-pataki füzetekben. Nem értem ugyanis, mit jelent ez: „A protestantismus vallásos társulat, annak elve vallásos lelkületben és érzületben való ny i 1 a t k o z á s.„ „A vallás nem vallásos igazság irányáben, hanem vallásos lelkületben való nyilatkozat." ... „A vallásos lelkületbeni nyilatkozat, mely a protestantismus elve. — Tehát a protestantismus elve nyilatkozat ! Ezt sehogy sem értem. Nem tudom, s nincs a cikkben megmondva, mit jelent a szó nyilatkozat; jelenti- e az isteni kijelentést, tehát a sz. írást ? — Alig, mert lelkületbeni, vallásos lelkületbeni nyilatkozást vagy nyilatkozatot olvasunk. Azonban lehet, hogy az elv szót sem értem úgy, mint a szerző; s miután többen lehetnek, kik velem együtt nem értik úgy : kérelmünk volna szerző úrhoz, hogy a protestantismus elvét, mely csak ugyan mindnyájunkra nézve nagyon tudni szükséges dolog, világosban adná elő. Némi kapcsolatban látszik állani az emiitett cikkel F i 1 ó Lajos cikke: az egyház lénye, a ben ne rejlő sarkiasságok s ezek egyoldalúságából kifejlődni szokott egyházi betegségek,.az 585—625 lap mely a legfigyelmesb olvasásra méltó. A szerkesztőtől, Erdélyi Jánostól kedves adalékokat veszünk a hazai bölcsészet történelméhez, névszerint Laskai Csókás Péterrüla 50—63 1. Szepsi Csombor Mártonról a 377—388 1. kinek magyarúl irt utázása sok tekintetből megérdemli az olvásást, és Apáti Miklósról a 625—635 1. A mit különösen kell szeretnünk a s.-pataki füzetekben, az a magyar protestáns egyháztörténeti kútfők és adatok közlése. A 161—180 s 334—349 lapokon vesszük Szilágyi Benjámin acta Synodi nationalis.. . . Szatmár-Némethi celebrata anno 1646. magyarra fordítva Finkey Pál által. A kik előtt Szilágyi B. ismeretlen volna, olvassa meg Budai Ézsaiás Magyarorszag históriájának II. kötetetében (3-dik kiad.) az 54-dik lapot, mert e könyv a legelterjedtebbek közzé