Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-24 / 51. szám

ez pedig nekünk tudománynyal foglalkozóknak nagy érdekünkben áll, kivált minthogy más embertársaink is vágyódnak utána. Steiner Sámuel, késmárki tanító. Felekezeti és közös elemi iskola. Közös elemi iskolát állodalmi költségen felállítani, elrendelte a' hongvülés. Ebben a' lelkes hazafiakat felséges eszmék vezérletlék : jobb nevelés, rendszeresebb tanítás az egy haza gyermekeinek testvéri összeolvadása. Szabad hazához méltó törekvés! Szivemből üdvezlöm e' téren kedves nemzetem nagyjait; és csak az óhajtásom, hogy ezen dicső kezdet örüljön szebb kifejlődésnek, és a' most elvrokonok ölelései között született gyermek egykor mint virágzó férjfní ugy menjen a' nagy nemzeti atyafiság elébe. — Azonban bátor vagyok egy körülményt a' többek között említeni, mi a1

legújabb nevelési törvényben nincs érintve; de tudom bizonyosan, hogy az majd előbújik a' közös elemi iskolának asmódijaként. Midőn ugyan is a' törvényhozók kimondják, hogy közös elemi iskola fog állitatni minden helységekben, a' külön felekezeti nevelő intézetet pedig a' lehetőségek közé teszik, mint engedményt ; ugy látszik, azon reményben élnek, hogy a' kötelezettség le fogja győzni a' buzgóságot; hogy inindön a' minden felekezetbeliek a' közös iskolához költséggel okvetetlenül járulni tartoznak, megszűnnek kívánni olly külön intézetet, mellyhez ujabb költekezés szükséges ; és hogy e' szerint nem fognak lenni különfelekezeti iskolák. En ugy látom, hogy bizonyosan lesznek felekezeti iskolák ; söt a1

körülmények kényszeritésébül, kell nekiek lenni. Nem azon túlbuzgóságból következtetem ezt, melly szerint lesznek elegen, kik semmi áron nem fogják levetkezni tudni a' felekezeti szint 's e' micít gyanúsítás és idegenség lelkével kisérendik ezen ujabb nevelési ügyet ; sem azon roszlelküségbül, melly nyomást képzelvén ott is, hol az nincs, visszanyomásra ellenszegülésre feljogosítva érzi magát; de még azon tapasztalásból sem , miszerint a' legújabb uniói kísérletek nem hogy közelebb vitték volna a' felekezeteket egymáshoz, söt inkább nagyobb mértékben egymástul elidegenítették: hanem ezen egyszerű feltéleibül; mig a felekezeteknél lesz külön isteni tisztelet, kell lenni külön éneklő mesternek is: hacsak a1

közönséges istentiszteletet, melly nélkül a' vallásos életnek nins társasági jelleme és conventiculumokba rejteszkedik, lealacsonyítani, és guny tárgyává tenni nem akarjuk, az éneklő mestert nem nélkülözhetni. A' közös tanító pedig nem lehet közös Cantor ; mert se kétfelé, se háromféle egyszerre nem mehet, se többféle cultusszertartásokat nem tudhat gyakorolni. A' lelkész maga sem lehet cantor; mert sok esetekben azon kötelességet nem tellyesithené közbotrány nélkül. Valami közember énekeljen? és talán nem épen kötelességből ? akkor sok esetekben nem lesz kapható. Vagy kötelességbül ? akkor fizetés kell néki és character, és mindenek felett tudomány és készültség. Elmultak azon idők, hogy éneklő mestereket szabókbul és takácsokbul válasszon a' gyülekezet. Azon idők gyászos idők voltak, mellyeket a' mostani nevelési rendszer bizonyosan nem szándékozik visszahozni. Semmi veszedelmesebb nem volna magára az álladalomra néve, mint ez. Az Isten mentsen illyen regressiv- reformoktól. Ha tehát kell éneklő mester: váljon hajlandó lesz-e minden gyülekezet csupán éneklésért adni olly convenliót, mellybül tisztességesen megélhesen jókészültségü egyén ? A1

városi teheti; hol még azon kedvezés is létez, hogy a' cantor szabadóráit zenébeni oktatásra fordíthatja vagy intézetben vagy családok körében. Falukon illy foglalkozásoktól többnyire megfosztatva vagy kénytelen lenn© a1

cantor vagy lienyeségnek adni magát, vagy ha benne jó indulat van magánytanulmányait folytatná ugyan; de valamint amazért convenliót adni nem lehet, ugy emezért nem szokás. A' falusi gyülekezetek tehát egyedül azértt, hogy az éneklő mester csupán ünnepeken templomba menjen, vagy minden nap egyszer, egy két emberért énekeljen az ur házában, nem tartanak conventiós mestert. De mivel kénytelenek épen a' templomi díszesebb cultus miatt ezen költséget is megtenni: bizonyosan az eddigi szokás szerint a' nevelést is reá bízzák. 'S igy kell lenni felekezeti iskolának. Ebből mos már az következik, hogy nemcsak a' külön felekezeti iskolát tartó többség, henem a' közös iskolához álló kevesebbség is kétféle fizetést visel. Mindnyájan tartoznak fizetni a' közös tanítónak; de mindnyáján tartoznak fizetni a' közös kántornak is. Ebből továbbá az is természetesen folyik, hogy ha a' közös iskolát fenn akarjuk tartani, a' vallásbeli buzgóságot kellene csökkenteni. Szép a' közös iskola, és igen helybenhagyható minden buzgóság annak fenlartásában; de a' köznépnél a' szép ideák nem ugy fogatnzanak, mint a' miveltebb osztálynál. Ennél lelkesedés, dicsvágy, az ügy szellemi szépsége, nagyobb belátás, melly a' következményeket kifejteni tudja, mind meg annyi jeles rugói az elhatározásnak és áldozatkészségnek : a1

köznép előtt nincs semmi szent, mit a' szükségesség és könnyebbség körébe le ne vonna. Midőn van közös és felekezeti