Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-24 / 51. szám

iskola, és a'népnek szabad választani; azt kérdi: raellyik szükségesebb ? Előtte a' felekezeti szükségesebb; mert a' nélkül csökkenik vallásának méltósága; és szeretvén vallását, pártolja a' felekezeti iskolát. Ha mindenik szükséges, és néki még is szabad választani, azt kérdi: mellyikre kell kevesebb áldozat? Ekkor is a' felekezeti iskolát választja; mert ugy vélekedik, hogy majd üres közös ikola, melly mincs az ö egyházával kapcsolatban, meg fog szűnni szükséges lenni, és aklior a1

kettős fizetés is megszűnik. Mindig azon fog lenni, hogy a' nevelés ügye mellet vallásátt is biztosítsa de a' szükségesség és könyebbség tekintetét soha nem tévesztvén. Tehát mig az állomány a' felekezteknél a' cantori állást egészen meg nem szünteti, a' mi lehetetlen, vagy anyagi állását magára nem vállalja, a1

mi nem remélhető : mindig lesz felekezeti iskola. És mig ez lesz: ez fog a' néptül inkább pártoltatni. Nem kellene a' közös iskola sze.it ügyét illy ingatag alapra állitani, és egészen bizonytalan jövendőnek általadni. — Én teljesen meg vagyok győződve, hogy a' közös iskolák csak ugy lesznek állandók, 's csak ugy árad általuk üdv a' nemzetre, ha azok minden helyeken, hol eddig felekezeti iskolák vannak, a felekezeti iskolák mellé állíttatnak ugy mint magasabb polgári iskolák, hová a' felekezeti nevelő intézetekben kiképezettek szükségkép általtétetnének : hol pedig felekezeti iskola nincs 's nem is lehet, ott lenne közös iskola egyedül, de a' felekezetinek körét is magában foglalná. Igy a' felekezeti buzgóság a' közös iskoláknak nem árthatna. Polgári iskolát miért kellene épen csak városokba tenni? miért nem lehetne falukon is? Én nem látom okát; söt egyenesen a1 falusi néprüli rosz fogalomnak és lenézésnek tartom^' tekintetben a' nagy nemzeti többséget figyelembe nem venni. Ha az álladalom a' nevelés ügyében fellép áldozattal, ne egynapilag, hanem ugy teljesitse nagy feladatát, hogy a' nevelés általa emeltessék és hoszú időkre biztositassék, ugy hogy erkölcsi hatása eltalálja azon szegnynek szivét, kinek nincs tehetsége magát inivelni. Országos neveléstül ollyas mit várunk, mi méltó légyen egy nemzethez. Ugyanazért én ezen szerkezetben a' felekezeti iskolát nem mellőzve, söt inkább a' népnevelésnek első fokozatául tétetve szeretném látni; mint meglevőt rendeztetni kívánnám; mi sokkal könynyebben kivihető. A' nevelésnél ezen következetességet, mi szerint a' régi alap nem mellőztetik, hanem kellőleg felhasználtalik, igen szerencsés tapintatnak tartom. — Alig tudom kifejezni, a' mit érzek; mert a' neveléstan ollyan mint a1

hit: sokszor merő érzelem, melly szót, lélek, melly testet nem talál. De a' nevelésben gyakorlott érteni fogja ezen állításomat. — AT történetekben mindig téfiyezö a' mult; legyen az akár jó, akár rosz, abbul folyni kell a' jövőnek : én a' nevelést a' szellem históriája folyamának nevezem, mellyben a' mult szinte tényező : 's mindenesetre teremtett szellemet, mellyet nem ismerni nem lehet, letett alapokat, mellyeken némü lelki épület áll. Nem kell minden jeles épülethez minden csak uj: sokszor jobb az igen kipróbált régi a' kisérletkép feltűnt újnál. A' nagy históriai egyéniségek sem teremleltek egészen ujakat; minden epochának szálai a' multbul jöttek. Az apostolok is regi nyomdokokban jártak : nem szerették ugyan a' régit kifogás nélkül, do a' népszellemet nem tartották tanácsosnak egészen kivelkeztetni minden régi megszokott formáibul; bár roskadozó volt a' régi alap, és reá tovább építeni nem lehetett: de adott némü anyagokat, mellyeket az uj épitvényhez megválasztással használni, az okosság javasolta. Az újba csak a' régivel jön által könnyen a' régi emberfaj.— Épén ezt foglalta magában Jézus accomodatiója is, mirül a' theologusok sokat versenyeztek. Söt maga az Isten is nem uj cliaost teremtett, hanem a' régi chaost rendezte. Ha a' népet nevelni akarjuk, a' népelemet, még népies formákat is, a' szerkezetben fel kell vennünk ; különben elrepül a' szellem a' felsőbb regiókba , és a' néptömeg elsatnyul elzárkózva eszméiben. Csak ugy tehetjük néki megfoghatókká a' tudomány elvont ékességeit, ha azokat elölte nem egészen szokatlan alakokba öltöztetjük. Nem a' szép ideák világosítják fel a' népet, hanem az alkalmazottak. Meg kell mutatni néki, hogy a' szépnek, jónak elemei, romjai nála léteznek, de nem volt mindenkor bölcs rendező kéz, melly azokat az idö kivánatai szerint alkotmányba hozta volna. Továbbá a' nevelés philosophiája eldönlhetetleniil tanítja , hogy a1

nevelés nem egyéb, mint haladás jobbrul jobbra, elkezdve a' legalsó fokon , 's mindig a' megvolthoz mint kapocshoz kötlelve; és czélja nem az, hogy a' tökéletességet bevégezze, hanem az, hogy szakadatlan suecessiot eszközöljön a' miveltségben. Örökké csak azon törekedik, hogy jobb legyen. A' legszerencsésebb nevelés az, hol nincs visszaesés, se az alsó fokon, se a' le ^magasabbikon. A' pálya elég hosszú az Istenig; mire felszólít bennünket a' nevelés tökéletes mestere Jézus Malth. 5, 48. A' felekezeti iskola az ö helyheztetése szerint ítélendő. — A' családok körében a' vallásnak élni kell; különben a' jó családi kellékek vagy hiányozni fognak, vagy nem lesznek tel— Ijes biztosságnak, valamint a' családi viszonyoknak kimondhatatlan gyengédsége, neveztessék bár szerelelnek, nélkülözendi a1

hozzá il-