Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-17 / 49. szám

A' nevelési mliiisterium teendői. (Folytatás Lásd 40 sz.) 26. A szaktudomány-elöiskolák föladata. A' népiskolákban a1

növendékek inkább csak szemléltek, vagy a' szemlélet mint alapító tehetség által a' lélek alsóbb tehetségei fejtettek ki, A' tudomány-elöiskolákba nrészint a' nyelvészet mint gondolkodástani tanulmány, továbbá a' gondolkodást rendszeresítő mértan és ezeknek megfelelő reáltudományok által a' lélek gondolkodásra emelkedett, vagy a' tudomány-elöiskolákban a' tudományos szellem megalapítása által a' gondolat mint illyen fejtetett ki. Azonban mielőtt a' növendék tudományos pályát választana, vagy hivatal avagy szakiskolába lépne be, szükség, hogy az öszves tudományok szellemét összefüggésben mint egészet fogja föl, magát azokban tájékozza, magát azok iránt határozza el, szóval a' tudomány szelleme mint tárgylagos és saját énje mint alanyi ismeret után önálló és önelhatározó gondolkodásra emelkedjék. És épen ezen önálló és önelhatározó gondolkodásrai emelkedés, mit én a' szakludomdny-elöiskolák föladatául tűzök ki's ezen czélérésre a' hatéves tudomány-elöiskola bevégzése után még kétévet számitok, melly után az ifjú mintegy 18—22 éves korában megismerkedvén a' különböző tudományok benső szellemével, de megismerkedvén a' világgal is, pályát választhat, — mire igensokat fogna tenni az, ha a' törvényhozó testület elhatározná, hogy minden 19—-20 éves ifjú legalább három évig mint rendes katona szolgáljon. Az illyenekböl lesz aztán igazi honvédsereg, mellyben az állandó és nemzetőr katonaság szélsőségei kiengesztelvék. A' tudományos ifjú az iskola eszményiségét jól elrendezett katona-fegyelem mellett három év alatt igen czélszerüleg tenné ellenébe a' tárgylagos életnek, vagy inkább azt annak, igy elméletileg és gyakorlatilag képeztetnék. Mi sem az ifjoncz sem az egyoldalú akár elméleti, akár gyakorlati hivatalnoknak barátai nem vagyunk. Minden hivatal higgadtságot, gyakorlatot, de elméletet is kiván. Es a' gondolat, főleg az önálló gondolat röptének igen hosszú és nehéz szárnya van! 27. A szaktudomány-elöiskola tudományainak kétéves viszonya. A' szaktudomány-elöiskolában a1

tudományok körét (Encyclopaedia) egymásból folyóságát, mindeniknek fő sött az egyes szakoknak is részletes elveit ugy kívánnám taníttatni, hogy a' tudománykör egy magába térő léteges egészet alkosson, és pedig hogy ne csak a' tudomány és szakaszainak nevét ismerje a' növendék; hanem a/ijk szellemét is, ne kuisoí; birjon csak, hanem bensőt, ne testet, hanem lelket, ne alakot de anyagot vagy tartalmat is. A' tudománykört már csak terje íelmessége miatt is mind két évben kívánnám folytatni, de ugy, hogy az egészben felfogott tudomány egészére vagy csak föszakaszára nézve a' nemzetek irodalmából a' tekintélyesbb tudósok nézete mindig mellette tanitassék. Ha szabad a' hétévi pályaviszonyt némi hasonlatossággal előadnom, azt igy fejezném ki: A' tudománykör tanulmánya hasonlít egy egyetemes földabroszhoz vagy ha tetszik földgömbhöz, mellyet mint egészet összefüggésben bírunk fejünkben; az irodalom tanulmányai pedig hasonlók egy tartomány vagy csak tájkép különböző színezetéhez, de a' mellvröl az egészre birunk visszamenni, 's az egészet forgatjuk meg elménkben. Az első egy természetrendszer, a' második egy gyűjteménytár, de azért különös gyűjteménytár egyes tárgyait tudjuk beilleszteni az egész rendszerbe. A' szaktudomány-elöiskola illyen tanulmány viszonyát szükségesnek látom azért: 1. Mert midőn a'tudománykörrel ismerkedik meg e' növendék, mellette az egyes és öszves tudományok irodalmát pillantja át. 2. Midőn előbb a' tudománykor tanár nézetévelbarátkozik meg a' növendék, azután ugyanazon tantárgyról más írók véleményét is megismeri. 3. Az egyes tudományoknak mind köre, mind irodalmi oldalával megismerkedvén a' növendék, módot talál és kedvet erez a' tudományszerinti életpálya választására. 4. A' növendék a' bölcsészet üres oldalával nem kínoztatik, hanem miután természettudományi és történettani ismereteket gyűjtött, még pedig irodalmilag is — mi nagy figyelmet érdemel — ezek fölött összefüggésben és elvek szerint gondolkozik; inert a1

bölcsészet olly szesz, melly csak annak lombikjából csöpögtethetik le, ki edényét sok tapasztalati és történeti ismerettel töltötte meg, másként csak vízgőz, és vízgőz szál föl abból. 28. §. A szaktudomány-elöiskola tudomány köre. Mi a' tudomány országát bölcsészeti rend-és módszerünk szerint természet világiakra mint l közvetlen létüekre; 2. embervilágiakra, mint a* | közvetlen létüekböl fölelemzettekre, végre; 3. a' kettőnek mint ellentétnek viszonyából fejlő eszményiekre osztjuk. Igy miután a' tudomány-elöiskola tapasztalatilag tárgyalta a' természettudományokat, valamint megismertette a' történelmieket is mellyeket a' hivataliskolák alkalmazásilag és terjedelmesebben fognak tárgyalni; itt bölcsészetileg fogatnak föl.