Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-17 / 49. szám

I. A' természettudomány köréből. 1. A' gépies jelenetek, mint legközvetleneb­bek. Itt is: a., Az egymást tevőlegesen és szen­vedőlegesen megtámadó erők sulyegyen eszméi (Statica); b., a' térben és időben mozgó erők eszméi (Dynamica); c., a' habzó erők mint erö­folyam eszméi (Undulatoria). Mindezeket előbb a' mercvény testek azután a' csöpp és léghigak körül; tehát a., csöpphigsulyegyentan (hydros­tatica); b., csöpphigmoztan (hydrodynamica) csöpphighabzástan (hydroundulatoria); a., lég­higsulyegyentan (Aerostatica); b., léghígmoztan (aerodynamica), léghabzástan (aeroundulatoria). Ezek teszik a' széles értelmű géptan körét fMechanica). 2: \ egy tani jelenetek mint a' gépies testek fölelemezése. Itt is: a., a' ténylegesen és taga­dólagosan egymásra ható, egymással rokonuló elemek tudománya, a' sajátlagos vegytan; b., a' mérlegelhetlenek tudománya; az elemek gön­cölösségi hatása a' fénynél — fénytan; fi., a' hőnél — hőtan; y., a' delej és villanynál = de­lejvillanytan; c., az elemek és mérhetlenek egymásra hatásából fejlő átalános élettan (phy­siologia). 3. A' mérhetlen és gépies testek egymásra hatásából előáll: a., az testek alakulástana (morphologia) itt is Jegecz- és ásvány, fi, növény, y., állattan; ezekre irányzólag: «<*., a összehasonlitó élettan, fi fi., összehasonlitó boncz­tan, SS., testi embertan, b., földtan (Geologia). Itt Í3 «., földrajz, mértani, fi fi., természet­tani, yy., helytani(mathematica physica és topica geographia), fi., földisme, ásvány, fi fi., nö­vény^ yy., állat különösen ember tekintetben (anthropognosia) y.,• égalytan szélesértelemben (klimatológia) ; c., világtan (kosmologia), «., bolygóktana, kiséröktana (silenologia), y., álló csillagok tudománya. II. Az embervilág köréből mint történelmi tu­dományok. 1. Az emberiség természeti állapotáról szóló tudomány, a., ember eredettan, b., népfajtan (ethnologia), c., az emberiség regéskora (my­thologia). -2. Az ember társadalmi állapotáról szóló tudomány, a., egyesüléstan, a., családban, fi., községben, y., álladalomban, b., álladalomtan, a., álladalomrajz (statistica) fi., álladalom jog­tan, y., álladalom történettan vagy a' világ isme történetének folyama, ««., különös, fifi., össze­hasonlító, yy., egyetemes, c., álladalomalaki­tástan, a., egészség tekintetben éptan, fi., hon­védelemtan , y., jóléttan, ««., földmivelési, fi fi., kereskedelmi, yy., miveltségi tekintetben, iskolai, fi fi fi., egyházi, yyy., átalánvéve nevelési viszonyban (oktatás- egyház- és neveléstan). 3. Az ember természeti állapotját a' társa­dalmi viszonyok áthatván, elő áll a' szellema­lakulástan (morphologia animae) a., hangbeszéd és nyelvtan (phonologia), b., irás és olvasástan, c., müvészettan a' képezési müvek története,««., testgyakorlat, fi fi., szobrászat, yy., építészet, fi., hangmüvek, y., szóló művek. Ismételjük, hogy az érintett embervilágtudományokat mind történelmi tekintetben vesszük, vagy azt adjuk elő miként fejlettek ki azok koronként az emberi­ség körül nem pedig bölcsészetileg, miként kell kifejleniök, azt bölcseszetileg alább tárgyaljuk. III. Miután a' természet és történet tudományo­kat összefüggésben átlátta a' növendék, most már bölcselkedjék azok fölött mint tartalom fö­lött 's vizsgálódjék: 1. Elméletileg a., saját énje körül, ennek természeti, fi., érzési, eszméleti fokait tartva szemelött, vagy vizsgálja a' széles értelmű lé­lektant, b., Vizsgálja a' lélekgondolkodás tör­vényeit = gondolkodástan (logica és metaphy­sica együtt.) c., Allitson fel egyetemes elve­ket = elvtan. 2. Cselekvöleg, a., benső elhatározással az erény körül = erénytan (aretologia), b., más elhatározásával a' jog körül = jogtan, c., önel­hatatá rozással = szabadság vagy erkölcstan, «., családkörben, fi., községben, y., álladalomban. 3. Az ember szelleme a' természet és ember­világ eszméi után teljes szabadsággal nyilvánul, a., a' művészetben r= izléslan, «., képezési, fi.r hangászati, y., és szóló müvekben, b., a' szel­lemnek istenhezi viszonyában = vallástan, a., a' catholicismus, fi., protestantismus, y., evangeli­omosság, c., bölcsészetben, mellyben a' termé­szet és embervilág tapasztalatai a1 lélek a' gondolattal teljes kiengesztelődésre jönek. Igy záródik be a' tudománykor azzal honnan kiindult, jelesül a' természetvilágból, 's igy képez egy lét eges ég észét. Ezek lennének nézetem szérént azon tudo­mányok irodalmaikkal, mellyeket összefüggesztő főbb elvekben a1 szaktudomány-elöiskola két évében kellene tanulni. Ezekre én a' következő ellenvetéseket hallom : 1. Ez igen sok tudomány. Felelet: Igaz, hogy ez sok tudomány, de itt ezek csak főbb elvekben 's összefüggésben taníttatnak, mi annyival in­kább lehető, mert részint ezeket a' tudomány­elöiskolák már bevégeztek, részint a' következő hivataliskolák hosszabban és gyakorlatilag tárgyalandják. Azonban két év alatt sokat is lehelt szorgalom mellett tanulni, ha az ember arra való. 2. Az előadott tudománykör itt csak száraz nevekben van előállítva. Felelet: Igaz! de ha né­zetem a' közoktatásnál helyeslést talál, vagy ezen tudománykör két éves pályája fölállittatik; ezen­nel ígérem, hogy mind magát a' tudománykört,

Next

/
Thumbnails
Contents