Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-23 / 4. szám

gyűléseik esperességi képviselőkből alakul, két elnökein kivül annyi követeket küld az egyetemes gyűlésre, a' hány senioratusai és senioratusokat képező kir. városai vágynák. Olly formán a1

dunamelléki süperintendentia küld tizet; a' dunántúli tizenhetet; a' bányakerületi tizet; a' tiszai szinte tizet. A* ker. követek a' ker. gyűlés által választatnak, — melly őket utasítással és költséggel ellátni köteles. Kevesebb számú követeket küldeni minden ker. szabadságában áll, de többet nem. 6. Az egyetemes gyűlésen elnököl a főfelügyelő, a' ki alább rendelt testületnek elnöke nem lehet, 's a' ki életidőre a' kerületi gyűlések által általános szavazattöbbséggel választatik meg. 7. Egyéb hivatalnokai az egyetemes gyűlésnek : a' jegyző v. jegyzők, pénztárnok , ügyvéd, kik szavazattöbbséggel a' gyűlésben választatnak. 8. §. Egyetemes gyűlés évenként egyszer tartatik, mellynek helyét 's idejét a' gyűlés határozza el. 9. Az egyetemes fötörvényszék az elnökkel együtt, minden külön perre tizenegy tagban az egyet, gyűlés által választatik. ítélethozásra 9 tagnak jelenléte szükséges, egyébként a' többi törvényszékeknél mondottak, a'mennyire ide alkalmazhatók, itt is állanak. 10. §. Ezen szabályok, mihelyt helybenhagyatnak, az illetőktől szorosan megtartandók, 's velük ellenkező végzéseket bár melly egyházi testületnek hozni nem szabad. Közli X. Magdeburgiak nyilatkozata. Érintők tán már e' lapokban, hogy Uhlichot, a' magdeburgiakkedves papját, hosszú húzás halasztás után hivatalától azért, mert az agendától némiekben eltért, a' consistorium felfüggesztette, mit a' magdeburgiak következő nyilatkozata követett : 1) Nyilvánítjuk, hogy a mostani egyházi kormány rendszabályaival egyet többé nem érthetünk "s e miatt hazánk statusegyházától elválunk. Egyházunkban eddig, intézvényeinek, névszerint szerkezetének minden hiányossága mellett is, békésen éltünk, mert hatóságai eddig szabad tért engedének a1

különböző hitirányoknak 's tűrték a' formák különféleségét. Most azonban csak a' múlt századok tételeit 's formáit teszik érvényesekké. Ezek szerint kell keresztelni, confirmálni; iskolákban ezek szerint kell vallásoktatást adni; a' papi hivatalt csak férfiakkal kell betölteni, kik e' tételek szerint tanítanak; kik azt nem teszik, hivataluktól megfosztatnak. E' nyomást többé nem tűrjük; mi megkereszteltetésünk óta szabad ev. keresztyének vagyunk. 2) Mi azok maradunk, a' mik vagyunk s rátánk : ev. keresztyének. A' tudat, hogy keresztyének vagyunk, velünk nőtt fel, bennünk él 's most a' föntebbi elválásra ösztönöz. Mi semmi ujat nem akarunk csinálni, mi a' ker. közösségtől el nem szakadunk, mi csak ev. szabadságunkat, kötelességünk szerint, ótalmazzuk. Szabadság valódi egélytölel nem választható ; mert az egély lelkismeret ügye, abban senki nem parancsolhat. Szabadság elve az evangvéliomnak; Krisztus megszabadítá övéit a' téteíek, papok, minden emberi hatalom igájától. Szabadságot újra kivitt a' protestantismus, melly az által keletkezett, hogy atyáink összetörték a' keresztyénségre föleröszakolt emberigát és saját búvárkodásra az evangyéliomban utasítottak mindenkit. Testvéreink hazánk ev. egyházában, mint eddig, testvéreknek fognak bennünket elismerni, valamint mi is azokul ismerjük őket el; ők nem okai ama nyomásnak, ők is szenvednek miatta. Hol az ev. egyháznak vannak hatóságai, mellyek nem korlátozzák az ev. szabadságot, illyen hatóságokat, ha ott laknánk, mieinkül örömest elismernénk. Magában értetik, hogy ott mint itt az ev. egyházhoz tartozékul maradunk. Hazánkban is újra az egyházhatósághoz csatlakozandunk, mihelyt ez visszatér az ev. szabadsághoz. Lépésünk csupán életótalom lépése. 3) A bibliát, mint eddig, a keresztyénség okleveleül elismerjük. A' legjobbat, mit kedélyünkben találunk, eredetét nyomozva, a' keresztyénségnek köszönjük, melly Jézus által jött e' világra 's oklevele a' biblia. A1

biblia magva tehát az evangyéliom, azaz, a' tudósítás Jézus tana- és életéről. E' tudósításban semmi tanépület, semmi, fogalmakba foglalt vallás, hanem nagy gondolatok, mellyek a' legfőbb igazságot foglalják magokban, mellyet az emberi szellem felfoghatott, 's mellyek Jézus életében tetté lőnek. Az evangyéliom szellem és élet. Mint illyen, nem kész gondolatépületként, nem külső életrendként ajánlkozik a' kedélynek, hanem erőként, melly jóvá tesz és üdvezít, lehetvén mindig különböző felfogások felöle. Az ó testamentom előkészület az evangyéliomra, első feldolgozását evangyelistákon kivül a' tanítványok iratai foglalják magokban. Mult idők bibliamagyarázata tanulságunkul szolgálhat, de nem kötelezhet. Becsületes búvárkodás, nyelvek és történet tudományával fölszerelve, tettbeni gyakorlattal összekötve , megtalálja 's megérti az evangyéliom szellemét. 4) Vallásunk ez: Hiszek istenben 's örök országában, miként azt Jézus Krisztus hozta: e' világra. Ezzel mást eddigi hitünknél nem fejezünk ki. Ezzel a' keresztyénség egész teljét valljuk. Ha ezt egyes tanokban kell fejtegetnünk, mindenek előtt nevezzük: a' tant a' mennyei atyáról, az emberről, mint gyermekéről, melly nem veszhet el, a' világról mint atyai házról, mellyben ö tö-