Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-23 / 4. szám

kélyre neveli gyermekét, a' szeretetről, mellyel az atyának akaratát teljesítsük, a1

Jézusról, kinek élte- 's törekvésében igéje testté lön 's ki az által az emberek megváltója, békítője 's üdvezítője lett. De ezen's más tanokat bevégzett vallásformulává nem állíthatjuk össze. Mindenkinek az evangyéliomhoz kell járulnia 's azt magában feldolgoznia, meggyőződése tulajdonává tennie, miként az kedélyéhez illő. A'ker. egyház története óvásunkul szolgál. Eredeti vallása ez volt.: „hiszek a1

Jézus Krisztusban" (Ap. csel. 16, 30. 31. v. ö. 10, 48., 19, 5.) Nem sokára bővebb vallásokat állíta fel 's azokat a' keresztyénség föltételként követeié. Ebből mindig szolgaitás, képmutatás, szakadás keletkezett, holott Krisztus szabadságot, őszinteséget, egyesülést akart. E1

három: szabadság, őszinteség, testvériesség, szilárdul állnak mint az evangyéliom örök elvei, 'sa' keresztyénség bárminő alakulásához zsinórmértékül szolgálnak; mi is azon vagyunk, hogy azoktól gondolkodásunk és cselekvésünk áthatva legyen. Mi a' régi vallásokat illeti, azokat mi tiszteljük ev. szabadságban. Ker. hitünk tehát hittételeket foglal magában a'mennyei atyáról, a'szeretetről, az örök mennyországról, elveit az őszinteség-, testvériesség-, szabadságnak, 's Jézusban mind ezeknek tanúját 's végrehajtóját ismerjük. 5) Istentiszteletünk, szabadság és a forma sokfélesége mellett, az eddigi marad. Közös épületeskedésre van szükségünk. Ez okból éneklés, imádkozás és igehirdetés végett összegyűlünk. A' kisdedeket keresztség által avatjuk tagjaivá az Isten országának. E' felavatást megújítjuk megáldásával az ifjúságnak. Az úrvacsorát mint Jézus emlékünnepét és testvéri szeretet szövetséglakomáját ünnepeljük. A1

házassági szövetséget egélyes ünnepélylyel szenteljük fel. Mindezeknél a1

forma előttünk mellékdolog. A1

szokásos formulákat, mennyiben czélszerüekés szükségesek, megtartjuk szabadságunk szerint. Szabályunk ez: „Az Isten lélek 's a' kik imádják, lélek- és igazságban kell öt imádniok." 6) Szerkezetünk a' szabadság és szeretet ev. elvein alapul. Mindegyiktek legyen másnak szolgája, mond Jézus; egyik se akarjon mester lenni. A' község maga kormányozza magát szabadon választott korosbak által, közgyűlésekkel. Papot választ magának, ki azonban nem hivatalánál fogva áll a' község fölött, hanem mint egyenlő egyenlők közt szellemi szükségeiben szolgál a' községnek. Hs több község van, tanácskozás végett követek által gyűlnek koronként össze. Es így presbyteri és zsinati szerkezet. Magában értetik, hogy az ország polgári köztörvényei a' községre nézve is érvényesek. Intézkedni kell a' községben, hogy a1

testvérszeretet özvegyek-, árvák-, szegények-, betegek-, romlottak- 's fesletteken retet illy műveinél lehetőleg sok községi tag kimutatott munkatért kapjon. A' község keresztyén községnek nevezi magát. Szerkezet. Bevezetés. A' föntebbi nyilatkozat mutatja a' szellemet, mellyböl a' következő rendeletek folytak, mellyben azok kezelendők, kétes esetekben magyarázandók, szükség szerint meg is változtatandók. Az szelleme az evangyéliomnak, és így a' szabadság, őszinteség, testvéri szeretet szelleme, melly a' Jézusban életet nyert. I. A község. 1) A' községhez csatlakozás elnök előtti világos nyilatkozattal 's a' névnek a' községi lajstromba sajátkezű beirásával történik. írni nem tudók jegyét az elnök hitelesíti meg. Mindenki, a' ki túl van 14—ik életévén, e' szerint egélyi tekintetben önálló, tagja lehet a' községnek. 2) Kilépés a1

községből történik csak : 1) elnök előtti önkénytes, világos nyilatkozat; 2) lakhely-változtatás állal, ha az ellenkező nem jelentetik be. 3) Községügyekben minden hatalom az összes községben alapul. E' hatalmat a1

községben egyesek csak megbízatásuk erejénél fogva gyakorolják. 4) E1

gyakorlás : 1) községi gyűlések, 2) korosbak., 3) papok által történik. II. Községi gyűlések. 5) A' község gyűlései vagy rendesek vagy rendkívüliek. Az elsők rendesen a' hónap első vasárnapján délután, utóbbiak a1

korosbak végzésénél fogva vagy a' község szavazatképes tagjai egy tizedének irott indítványára tartatnak. 6) Minden tag, ki túl van 20-ik életévén, szavazatképes. 7) Ki szóval és tettel ellenedolgozik a' község czéljainak, elveszti szavazatjogát. E' fölött csak maga a' község határoz. 8) A' szavazatjogtalan tagok jelenlehetnek a' községi gyűlésben. 9) Érvényes határozathozásra a' jelenlevő szavazók %-a kívántatik meg. Rendkívüli gyűléskor annak egy nappal előbb újságban kihirdetése 's a' tanácskozás alá veendő tárgy megemlítése szükséges. Helyettesítésnek helye nincs. 10) Indítványozhatási jog a' korosbaké, összesen és egyenként, és a' községé, mennyiben egyesnek indítványa 5 más szavazattal pártoltatik (1. 18. §.) 11) Valamelly indítvány fölött csak akkor lehet határozni, ha az a' megelőzött gyűlésben tétetett meg. 12) A' végzéshozatal elhalasztandó, ha azt a' szavazók '/3

-a kívánja. Illyen elhalasztás csak egyszer engedtetik meg. 13) A' községnek új évi febr. első vasárnapján tartandó gyűlésében a1

község állapotáról fötudósítás tétetik, a' pénztárnok számot ad, rendeletek az új igazgatásévre hozatnak 's új választások történnek. III. A korosbak. 14) A' község papon kivül (1.30. §.) 12) konyilváníttassék, 's arra kell ügyelni, hogy a' sze- rosbat választ. E' szám a' község szaporodtával