Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-20 / 41. szám

nul új és fris tápot vezet. Igaz, hogy kell lenni tűzhelynek, mellyen a' lélekismeret és gondolat szabadsága őriztetik, kell lenni gyúpontoknak, mellyekben sugárai megsiirüdjenek, kell lenni intézetnek, melly hü dajkája és örökös közvetítője legyen a' protestáns szabadságnak. Illy tűzhely , illy eszköz okvetetlen a' tanintézetek 's azoknak szabad, független kezelése. Ezen szabad, független, minden idegen befolyástól ment kezelésnek köszönhetik a' protestánsok iskoláik szabad szellemét, melly magát az absolut kormány irányában is sok tekintetben fel tudja tartani. A' legszabadabb emberi institutiók is, ha ármány, hütelen kezekre bízatnak, eltörpülnek, 's az önkény zsoldjában sáfárkodók, megtartva a' formát, belölök a' szellemet kiölik. Kérdés már most: lehet-e okuk a' protestánsoknak aggódni , hogy vallásuk szabadságán csorba ejtetik, hogy szabad szellemük, mellyeknek szárnyain a' míveltség és tudomány magas orszjgába hatottak, megköttetik? ha ezentúl olly intézetekkel, mellyeket egyedül vallhatnak magokéinak, nem fognának bírni, ha a' főiskolák tanítóinak választási jogától elesnének. Ha valaki az absolut kormány korában nekem India kincseit ajánlotta volna fel, 's e' helyett azt kívánja vala, hogy mondjak le ama dicső jogról, mellynek erejénél fogva a' protestánsok iskolái ügyeit szabadon intézik el: boszankodva fogtam volna a' fényes ajánlatot visszaútasítani. De az absolutismus fényes várait, mellyek homokni valának építve, lerombolá az 1848-ki európai nemzetvihar. Protestáns atyámfiai! azon szellem, melly ez év első negyédében Pyrenéktöl Kárpátokig lengett el, a' protestantismusnak ha nem gyermeke, bizonyosan leghűbb testvére, illy korban, mellynek lelke a' szabadság, attól tartani, hogy a' protestáns szabadság kivész, alap nélküli aggodalom A' szabadság nincs többé egyes vallásfelekezetre szorítva. De nemcsak a' korszak szabad szelleme, hanem írott törvények és formák által is biztosíttatik a protestáns vallás. Midőn saját, önálló, még pedig felelős ministeriumunk van, mellyben a' protestánsok szinte nem csekély mértékben részesülnek, minden aggodalmon túltehetik magokat. Különben is a' hit— tani kart ugy kellene elrendezni, hogy minden egyetemben a' hazában létező minden vallásfelekezetnek meg volna saját hittani osztálya. Az óhitűek részéről azonban, minthogy ök nincsenek ugy elszórva, mint p. o. a' protestánsok, két helyen is elegendőnek tartanám a' hittani székek felállítását. 'S az orvosi karra nézve is azt tartom, hogy elég, ha az két egyetemben állíttatnék fel. De kettőben mindenesetre, legalább a' vetélkedés tekintetéből. Főiskoláink öszpontosítása mindenesetre olly tárgy, melly a' hazafinak, kinek van módja és alkalma a' közre munkálni, ad anyagot a' gondolkozásra. Én e' kérdést ezen szempontból tekintem leginkább: legyen-e Magyarország tovább is csatapiacza a' nyelv tusáinak, ellenséges tábora a' felekezetességnek , szóval: legyen-e Magyarország tovább is azon beteg status organismus, mellyben az egyes tag az egész ellen felkelvén, annak megrontásán dolgozzék; vagy legyen-e Magyarország olly központi erő, mellybe e' haza minden polgárának működése boolvadjon, mellyben minden irány összefusson? Hazánk , mellyet eddig a' külföld félreismert és gúnyolt, az új törvények következtében a' legszabadabb alkotmányú országok sorába lépett. 'S mi hittük, hogy ezen szabadság, mellyet e' föld minden ajkú és vallású lakosára egyaránt kiterjeszténk, fog bírni annyi hódító erővel, hogy az ellentételeket mind kiegyenlíti. Keserűen csalatkozánk. Lelkem mélyében meg vagyok győződve, hogy semmi semfogja a' nyelv, vallás 's egyéb érdekek ellentéteit annyira kiengesztelni, mint a' helyesen elrendezett tanintézetek, ugy alsók mint felsők. Azt nem mondom , hogy ez lehet az egyedüli panacea, söt inkább mivel az álladalom sokoldalú intézet, organicus kifejlésére számos tényező, önek kell öszhangzdn munkálni. Egy illy lényeges tényező, melly a' statusok erejére hatalmasan befoly, az iskolák, a' nevelés. Magyarországnak,'melly, mint tudjuk, a" nyugoti míveltség és keleti barbárság között esik, kettős feládata van: a' hon nagyságának templomát megépíteni, 's keletnek a' iníveltséget's szabadságot megvinni. Ez nem fog mindaddig megtörténni, míg lesznek vágyak és törekvések, mellyek a' hon egysége ellen működnek. Vagy azt gondoljátok, hogy vége lesz az illyr lázongásoknak, ha erejöket a' csatamezőn egyszer megtörjük, 's hiszitek, hogy ezenkívül e'honban nincs elegendő ellenséges irány, melly táplálékát idegen befolyástól veszi? Éz ellen munkálni legyen első feladatunk. Teremtsünk hát hazaíiságos érzelmet és gondolkozást. Ezt iskolák, nevelés által érhetjük el legbiztosabban. Ezen igazságot, nehogy tárgyamtól eltérjek, csak a1

főiskolákra alkalmazom. Ha mi négy egyetemet tüzünk ki a' felsőbb oktatás gyúpontjául, mellyekben az összes magyarországi ifjúság össze fog seregleni azon czélból, hogy itt jövendőjének alapját lerakja, elenyészik belőle azon particuláris szellem, melly jelenleg ifjainkat azon oknál fogva bélyegzi, minthogy a' mennyi megye, csaknem ugyanannyi főiskola, melly az ifjúra a' párticularismust rákeni. Azon ellentétek kiegyenlítésére, mellyek nálunk a' sok nyelv- és felekezetességböl kifolynak, központi főiskolák fogják az initiativát nyújtani , 's ifjaink elvesztik azon egyoldalú, helybeli irányt, mellynek mostani számos főiskoláink termékeny kútfejei. Azon vágy és törekvés, mellyet a' német nemzet most kifejt, hogy egy hatalmas nemzetté olvadjon össze, legbővebb