Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-10 / 38. szám

hogy József kora sokkal közönyesebb volt a' vallás iránt, mint a' mostani. Ez igy van, nem mondom : hogy jól van, de igy van. Mi törvé­nyeket vagyunk kénytelenek hozni, mellyek ko­runkhoz illenek. Tehát arra nézve az volna meg­győződésem, ne mondjuk ki a' közös iskolát pa­rancsolólag, mert ekkor csak ellenszenvet fo­gunk éleszteni, és a' czélt nem fogjuk elérni; de ha megengedöleg mondjuk ki, hamarább érünk czélt. A' mint hallottuk a' minister úr nyilatko­zatából, az ö meggyőződése és alkalmasint töb­beké is az, hogy az illetőkkel tanácskozandik. Most ezeknek véleményét nem tudjuk, azért nem hiszem tanácsosnak, hogy eziránt előre határoz­zunk. A törvényben az áll, hogy a' vallási ok­tatás tartozzék az illető lelkészekhez. Már pe­dig ez ellen is volt kifogás. Mondatott, hogy senkisem alkalmatlanabb a'vallási tanításra, mint épen a' pap (Semberi), ez furcsa ellenvetés volt. Igaz a' vallás sok bajt okozott, és talán a' pap, mint a' vallás hirdetője volt a' baj okozója. De e' miatt a' vallásoktatástól elmozdítani annyi volna, mint az ügyvédeket mesterségüktől el­mozdítani azért, mert sokkal több leveleket ha­misítottak , mint például az asztalosok. A' mi utoljára a' községek befolyását illeti , ebben is mint az előttem szólott öreg úr mondotta, alkal­masínt az illetőknél ellenszenvre fog találni. Bizonyosan kívánjuk, hogy a' község részt vegyen benne. Tehát ha a' törvényhozás azt nyilvánitá, hogy e'tekintetben tesz valamit, tehát tegye azt. Ennélfogva véleményem oda megy ki: lehet az egyes elveken változtatni, de most a' dol­got ne halaszszuk. Most a' dolgot pártolom, kü­lönösen azon változtatások mellett, mellyeket a' központi választmány adott be." B* Eötvös : Felhozatott okul e' törvényjavas­latnak elhalasztására, hogy az illető hit-felekeze­tek kihallgatva nem voltak. Minthogy ezen elv, vagy ezen kijelentés mintegy azt foglalja magá­ban, hogy a' törvényhozás nevelési tárgyakban nem határozhat a' nélkül, hogy az egyes hitfele­kezeteket kihallgatná : én kénytelennek érzem magamat kinyilatkoztatni, hogy teljes meggyő­ződésem szerint a' ház, ha szükségesnek tartja a' népnevelés tárgyában rendelkezni, azt teheti a' nélkül, hogy az egyes hilfelekezeteket kihalgassa. Mert épen ez azon elv, mellyet a' mint gondolom a' ház többsége leginkább látszik pártolni, hogy az egyház és iskola nem egy, hanem hogy az iskolának egészen más a' viszonya, mint a' val­lásnak. Felfogásom szerint az egyes cultusok ellátásáról rendelkezni a' nélkül hogy az illető hitfelekezelckkel szólottunkvolna nem czélszerü. De ha a' ház szükségesnek tartaná az iskolákról rendelkezni, ezt teheti a'nélkül, hogy a' hitfele­kezeteket meghallgatná, mert a' nevelés az or­szágot és nem az egyes hilfelekezeteket illeti. Tehát erre az egyes hitfelekezetek kihallgatását nem tartom szükségesnek." Szükségesnek nem tartja. Ez kérdés. Ildo­mosnak nem kellene-e tartania. Ez nem kérdés. — Madarász L egyátalán nincs megelégedve a' törvényjavaslattal 's alázatos szolgáját akar mondatni a' ministerrel, végre pedig azt kívánja, hogy az, ügyelvén a' házban kifejtett elvekre, az 1848: 20. törvényczikkhez alkalmazott kime­rítő törvényjavaslatot készítsen. Tanárky Ged. Bele kíván ereszkedni a' tárgyalásba. Egyéb­iránt u. m. legyenek e1 közös iskolák, vagy a' külön hitfelekezetek állítsanak fel, — úgy véle­kedem, hogy azt, miként a' hitfelekezetek iskolát állithassanak, permissive meg kell engedni, va­lamint ez a' világon mindenütt megengedtetik, mert ha van egyeseknek joga ezt tenni, joga van a' hitfelekezeteknek is; de én sem most, sem jö­vőre a' népképviseleti gyűlés által azon elvet ki­mondatni nem merném, hogy a' hitfelekezeti is­kolák országos segély utján létesüljenek; orszá­gos pénztárból csak közös iskolákat lehet felálli­tani. Kazinczy G., ki a' ministert pártolta, Mada­rászt. pedig czáfolta, többek közt jelemzöleg igy nyilatkozott : Azt hiszem, hogy a' törvényhozás történetére kell vissza menni, ha akarjuk, hogy azon hibákat ne ismételjük, meilyeken mások a' magok kárával végig mentek. 1791-ben a1 con­vent szép poetai elragadtatásában kimondotta, hogy a1 népnevelést a' nemzet szárnyai alá kell bocsátani, tehát a' költségeket mindenkinek egyiránt viselni, és a' felügyeletet a' státus ke­zébe tenni ; kiemelte a' néptanítóknak miserábilis helyzetét; megjavította azoknak fizetését és 1200 frankra emelte, minek eredménye az lön, hogy az állomány olly végtelen terheket mondott ki magára, mellyeket meg nem bir, mellyeka' tör­vény kimondásának első perczében megölték 's a helyeit, hogy a' községi felügyelés által életbe léptetendő sikert valósággal életbe léptette volna, három év múlva ellenkező irányú a' törvényt törvnyhozás által hozatott a' miután belát­ták a' lelkesedett törvényhozók, hogy részint nincs módjában a1 státusnak azon roppant ter­heket elviselni, részint hogy az eképen éleibe lépetett iskolák üresen maradtak. Mi illeti a' másik ellenvetést a' községi adózás tárgyában, nem igénylem magamnak, hogy a' tárgyhoz ér­tek, de a' mennyire az összevetések és a' külföldi állapotokkal való megismerkedés feljogosítanak, azt kell mondanom, hogy a cullusminister ur a­zon egyetlen közép utatt el, mellynek életbe lép­tetése lehetséges; mert ha azt mondatik ki, hogy a' költséget vigye a1 státus, ennek ellenkezője az, hogy hagyattassék meg az oktatás szabadsága mindenkinek, e' közben a' párvonalt a' községi adó fedezze, melly szerint mindenki rokonszenvet

Next

/
Thumbnails
Contents