Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-10 / 38. szám

hogy József kora sokkal közönyesebb volt a' vallás iránt, mint a' mostani. Ez igy van, nem mondom : hogy jól van, de igy van. Mi törvényeket vagyunk kénytelenek hozni, mellyek korunkhoz illenek. Tehát arra nézve az volna meggyőződésem, ne mondjuk ki a' közös iskolát parancsolólag, mert ekkor csak ellenszenvet fogunk éleszteni, és a' czélt nem fogjuk elérni; de ha megengedöleg mondjuk ki, hamarább érünk czélt. A' mint hallottuk a' minister úr nyilatkozatából, az ö meggyőződése és alkalmasint többeké is az, hogy az illetőkkel tanácskozandik. Most ezeknek véleményét nem tudjuk, azért nem hiszem tanácsosnak, hogy eziránt előre határozzunk. A törvényben az áll, hogy a' vallási oktatás tartozzék az illető lelkészekhez. Már pedig ez ellen is volt kifogás. Mondatott, hogy senkisem alkalmatlanabb a'vallási tanításra, mint épen a' pap (Semberi), ez furcsa ellenvetés volt. Igaz a' vallás sok bajt okozott, és talán a' pap, mint a' vallás hirdetője volt a' baj okozója. De e' miatt a' vallásoktatástól elmozdítani annyi volna, mint az ügyvédeket mesterségüktől elmozdítani azért, mert sokkal több leveleket hamisítottak , mint például az asztalosok. A' mi utoljára a' községek befolyását illeti , ebben is mint az előttem szólott öreg úr mondotta, alkalmasínt az illetőknél ellenszenvre fog találni. Bizonyosan kívánjuk, hogy a' község részt vegyen benne. Tehát ha a' törvényhozás azt nyilvánitá, hogy e'tekintetben tesz valamit, tehát tegye azt. Ennélfogva véleményem oda megy ki: lehet az egyes elveken változtatni, de most a' dolgot ne halaszszuk. Most a' dolgot pártolom, különösen azon változtatások mellett, mellyeket a' központi választmány adott be." B* Eötvös : Felhozatott okul e' törvényjavaslatnak elhalasztására, hogy az illető hit-felekezetek kihallgatva nem voltak. Minthogy ezen elv, vagy ezen kijelentés mintegy azt foglalja magában, hogy a' törvényhozás nevelési tárgyakban nem határozhat a' nélkül, hogy az egyes hitfelekezeteket kihallgatná : én kénytelennek érzem magamat kinyilatkoztatni, hogy teljes meggyőződésem szerint a' ház, ha szükségesnek tartja a' népnevelés tárgyában rendelkezni, azt teheti a' nélkül, hogy az egyes hilfelekezeteket kihalgassa. Mert épen ez azon elv, mellyet a' mint gondolom a' ház többsége leginkább látszik pártolni, hogy az egyház és iskola nem egy, hanem hogy az iskolának egészen más a' viszonya, mint a' vallásnak. Felfogásom szerint az egyes cultusok ellátásáról rendelkezni a' nélkül hogy az illető hitfelekezelckkel szólottunkvolna nem czélszerü. De ha a' ház szükségesnek tartaná az iskolákról rendelkezni, ezt teheti a'nélkül, hogy a' hitfelekezeteket meghallgatná, mert a' nevelés az országot és nem az egyes hilfelekezeteket illeti. Tehát erre az egyes hitfelekezetek kihallgatását nem tartom szükségesnek." Szükségesnek nem tartja. Ez kérdés. Ildomosnak nem kellene-e tartania. Ez nem kérdés. — Madarász L egyátalán nincs megelégedve a' törvényjavaslattal 's alázatos szolgáját akar mondatni a' ministerrel, végre pedig azt kívánja, hogy az, ügyelvén a' házban kifejtett elvekre, az 1848: 20. törvényczikkhez alkalmazott kimerítő törvényjavaslatot készítsen. Tanárky Ged. Bele kíván ereszkedni a' tárgyalásba. Egyébiránt u. m. legyenek e1

közös iskolák, vagy a' külön hitfelekezetek állítsanak fel, — úgy vélekedem, hogy azt, miként a' hitfelekezetek iskolát állithassanak, permissive meg kell engedni, valamint ez a' világon mindenütt megengedtetik, mert ha van egyeseknek joga ezt tenni, joga van a' hitfelekezeteknek is; de én sem most, sem jövőre a' népképviseleti gyűlés által azon elvet kimondatni nem merném, hogy a' hitfelekezeti iskolák országos segély utján létesüljenek; országos pénztárból csak közös iskolákat lehet felállitani. Kazinczy G., ki a' ministert pártolta, Madarászt. pedig czáfolta, többek közt jelemzöleg igy nyilatkozott : Azt hiszem, hogy a' törvényhozás történetére kell vissza menni, ha akarjuk, hogy azon hibákat ne ismételjük, meilyeken mások a' magok kárával végig mentek. 1791-ben a1

convent szép poetai elragadtatásában kimondotta, hogy a1

népnevelést a' nemzet szárnyai alá kell bocsátani, tehát a' költségeket mindenkinek egyiránt viselni, és a' felügyeletet a' státus kezébe tenni ; kiemelte a' néptanítóknak miserábilis helyzetét; megjavította azoknak fizetését és 1200 frankra emelte, minek eredménye az lön, hogy az állomány olly végtelen terheket mondott ki magára, mellyeket meg nem bir, mellyeka' törvény kimondásának első perczében megölték 's a helyeit, hogy a' községi felügyelés által életbe léptetendő sikert valósággal életbe léptette volna, három év múlva ellenkező irányú a' törvényt törvnyhozás által hozatott a' miután belátták a' lelkesedett törvényhozók, hogy részint nincs módjában a1

státusnak azon roppant terheket elviselni, részint hogy az eképen éleibe lépetett iskolák üresen maradtak. Mi illeti a' másik ellenvetést a' községi adózás tárgyában, nem igénylem magamnak, hogy a' tárgyhoz értek, de a' mennyire az összevetések és a' külföldi állapotokkal való megismerkedés feljogosítanak, azt kell mondanom, hogy a cullusminister ur azon egyetlen közép utatt el, mellynek életbe léptetése lehetséges; mert ha azt mondatik ki, hogy a' költséget vigye a1

státus, ennek ellenkezője az, hogy hagyattassék meg az oktatás szabadsága mindenkinek, e' közben a' párvonalt a' községi adó fedezze, melly szerint mindenki rokonszenvet