Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-10 / 38. szám

zetüekböl 50 iskolázt itó gyermek sem telik ki, azaz, annyi, hogy egy iskolamestert sem lehetne tartani, — az illyen községekben közös iskolát akarok; ott azonban , hol minden egyes vallásfelekezetre 50 iskoláztató gyermek, azaz, annyi esik, mennyinek számára ugy is egy külön tanitót kell tartani, ha jól rendezett iskolákat akartunk, ott az oktatás a'különböző vallásfelekezetek szerint különöztessék el. Én most, midőn a' népnevelés iránti működést megkezdjük, minden vallásfelekezet számára külön iskolát ohajtnék, fentartván egyébiránt mindenesetre azt, hogy azon helyeken is, hol az iskola közös, ha valamelly vallásfelekezet saját költségén külön iskolát akarna magának felállitni, azt a' maga saját költségén megtehesse, a' mit egyébiránt úgyis megtagadni nem lehet, minthogy azt hiszem, hogy a' tiszt, ház a' magán és házi nevelést sem fogja egészen eltiltani, miedenesetre azon feltét alatt, hogy a' magán intézetek a' státus kellő felvigyázata alatt legyenek. Ezek nézeteim , mellyeknél fogva e' törvényjavaslatot a' ház elébe terjesztettem. Iía tisztán theoreticus elvekből indultam volna ki, hihetőleg más törvényjavaslatot terjesztendek a' ház elébe : de annyira meg vagyok győződve a' népnevelés elhalaszthatlan szükségéről, hogy köteleségemnek tartottam elkerülni minden nehézséget, mi a' népnevelés törvényének életbe léptetését akadályozhatta volna." Ézt szükségesnek tartók közölni, hogy az egyház tudja Iránya dán van a' cultusministerrel. Nem ártana a' szónokok beszédeit is közölni, de ez alól felment a' ,Közlöny,4

melly minden faluban olvasható, — ha igaz. Irányi jobb időkre kívánta halasztani a' dolgot, mert még most az egyházakra e' békétlen időben szükség van, nem kell felháborítani őket az által, hogy az iskolákat kivegyük kezeikből; hanem majd jobb idő jöhet, akkor majd elvesszük tölök, akarják nem akarják, 's még csak nem is fogjuk megkérdezni őket, mert ez tökéletesen felesleges. — Román F. a' papok jószágait akarja előbb elvenni 's ebből biztosítani a' népnevelést. Ludvig töszomszédja Irányinak 's így vele egy húron pendül, elhalasztásra szavaz , hogy ha majd béke lesz annál szabadabbak legyenek a' kezek. Nem akarja a' közoktatási nyelvet a' lakosok többségének alárendelni. Szél J. el akarja halasztani, többek közt mivel az illető hitfelekezetek kihallgatva nem voltak. Zsemberi nincs megelégedve a" törvényjavaslattal, hanem azt kívánja, hogy új törvényjavaslatot terjesszen elö a' minister. A' közös iskolákat pártolja 's a' vallásoktatást nem a' papokra kívánja bízatni. Legjobb volna tán e' végre a' régi táblabirákat alkalmazni. | KubinyiF. a'papok jószágait akarjaelvenni, és a'| felekezeti iskoláknak hadat üzen. B. Eötvös' megharagszik, hogy halasztani akarják a'tárgyat! 's felszólítja a1

házat, hogy rendelkezzék most, különben neki lehetetlen mozdulnia. Bocsor az elhalasztás ellen nyilatkozik, mert különösen a' kath. papság az iskolákat olly igában tartja, miből kivergődniök talán majd századok kellenek ; mert tanítóink a' legnyomorultabbak's sok helyen alig birnak élni, kenyeret kell nekik adni; mert a' nép souverain, tehát elsősége van; mivelnünk kell, mert a' statarium rosz eszközlője a' törv.tiszteletnek. ,,E' törv.javasl.ban u.m. négy föelv van felállítva, t. i. a' státusnak kényszerítő befolyása, miből természetesen következik azután az adókivetés; külön kerületi bizottmányok felálittása; továbbá a' vallási falak további fentartása ; a' nemzetiség biztosítása; a' tanítok ügye.— Arról, hogy a' státusnak van-e joga vagy nincs beavatkozni a'népnevelésbe ? miután itt minden a' nép érdekében történik, nem szólok; mert miután a1

státust a' néptömeg maga teszi, hogy ne volna beavatkozási joga ? A' vallások elkülönözését nem tartom czélszerünek, 's miután nem látok a'vallások között olly nagy ellenszenvet,minta'nemzetiség érdekében, azt mondanám, fogjunk hozzá 's állítsunk közös iskolát. Ez a' súrlódások elkerülése tekintetéből szükséges, de más tekintetből is, mert hol közös erö tesz valamit, ott többremehetünk, mint a' hol szétszaggatott erö van. Szeretném, mondom, ne különöztessenek el az iskolák hanem hol csak lehet, legyenek együtt. Nemzetiség tekintetében máskint áll a' dolog. Látjuk, 'togy épen ezen ujabb kor jelen iránya az, mellyben a' nemzetiség is önállóságra szeretne vergődni; épen ezen jelen kor irányánál fogva, 's azért, mivel absolutismust nem akarunk, kell megengedni, hogy hazánkban, hol még igen sok nyelv van, 's hol most érezzük átkát István király elvének, hogy milly szerencsétlent nem erős a' nem egynyelvű ország — mondom, itt tekintettel kell lenni a'nemzetiségekre; én ezt tenném, hogy a' mi állapotban vannak most az iskolák, nemzetiség tekintetében is maradnának azon állásban; 's nem tenném, hogy t. i. az illető felekezet többsége szerint p.o. német, rácz, magyar, horvát és ki tudja még mi nemzetiség többségének érdekében történjék meg az iskolafel ál litás. Végre a'negyedik tárgy a' tanítók ügye. E'törvényjavaslatban a' tanítókról kevés mondatik ; legfelebb az, hogy seminariumban előkészíttetnek, de egyéb, t. i. hogylételök mikép biztosíttatik, nincs megemlítve, róla semmi meghatározást nem látok, nekünk a' tanítók fizetésének legalább minimumát kell kimondani 's azt. hogy a' tanítók élete biztosítva van, ki kell mondani, hogy a' tanítók több hivatalokkal nem terheltethetnek, mert tudjuk, eddig sok helyen a' tanítók jegyzők is, harangozok is voltak. A' tanítók választásában sem egyezhetem meg ugy, a' mint e' törvényjavaslat mondja, melly bizottmányokra bizza a' tanítók választását; én a' kétfoku választásnak ellene