Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-10 / 38. szám

V II 0 T E S T A N S w w 38. szám. líetedik évi folyamat. Augustus 10.1848. B. Eötvös József cultusminlster úr az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatát indokoló beszéde. Mindenek előtt kinyilatkoztatom, hogy a'központi választmány által indítványba hozott módositásitásokat elfogadom; 's igy törvényjavaslatom indokolásában is rövidebb lehetek, mint ha köztem 's a' választmány véleménye között különbség lenne. — Felfogásom szerint az alapelv, mellynél fogva a'státus az iskoláról rendelkezik, az : hogy a' népnevelésröl gondoskodni a' státus kötelességei közé tartozik. Ez az alapelv, mellyböla'népnevelésre státus által gyakorlott jogok mintegy szoros következéskép folynak Ezen jogok tulajdonkép háromfélék. Először: ha a' státusnak kötelessége gondoskodni a' népnevelésröl : ugy természet szerint az egyes polgár a' státust ezen kötelességének teljesítésében nem akadályozhatja; 'sigy, ezen kötelesség következtében , a1

státusnak joga van az egyes szülőt kényszeritni arra, hogy gyermekeit neveltesse. — Másodszor : ha a' státusnak kötelességtr gondoskodni a' nevelésről : ugy joga van az ezen kötelesség teljesítésére szükséges eszközöket előteremteni; 's igy joga van átalános adó által a' nevelés költségeit pótolni.— A' státusnak harmadik joga az : hogy, miután az egyéneket arra, hogy gyermekeiket iskoláztassák, kényszeritheti, 's e' ezélra adót vehet ki: a' dolog természete szerint — a1

nevelési fölelügyelés is a' státusé. Mi e1

jogok elsőjét illeti, t. i. hogy a' státus a' szülőket gyermekeik neveltetésére kényszeritheti : erre nézve a' mai időben sokkal kevesebb ellenvetés létezik, mint néha, midőn, állítólag a1

szabadság nevében, a' szülök számára azon jog követejtetett, hogy gyermekeiket, ha épen úgy akarják , ne neveltessék. Mai időben ezen jogot a' szülök számára nem követeli senki; minthogy a' dolog természete mutatja, hogy bizonyos körben a' szülőknek átalános szabadságot engedni nem más, mint a1

gyermeket korlátlan zsarnokság alá vetni, mit a' magyar státus nem fog akarni megadni. Több különböző vélemény létezik arra nézve, hogy a' státus a' nevelési szükségek fedezését átalános adó által pótolhassa, *s meg kell vallanunk, miként e' tekintetben Európában alig létezik ország, melly ezen magában természetes elvet alkalmasnak találná. Természetesnek- mondom! azért, mert, ha egy részről elismertetik, hogy a' státusnak joga van kényszeritni a'szülőket, hogy gyermekeiket iskolába jártassák: úgy más részről a' dolog természete hozza magával, hogy az illy iskoláztatás másként, mint ingyen, nem történhetik ; mert a' szülőket fizetésre kényszeríteni a' státusnak nincs joga. Ez világos 's természetes, 's még is ezen elv Európa országaiban kevéssé van elismerve. Magyarországban eddig azon igen furcsa abnormis helyzet létezett, hogy a' felsőbb iskolákban, egész az egyetemig, ingyen ment a' tanítás ; az alsóbb iskolákban 's főkép a' népiskolákban iskoláztatási díj vétetett. Ezen , magában , felfogásom szerint, annyira abnormis helyzet méltó csudálatunkat gerjeszthetné fel , ha nem kellene átlátnunk, miként ezen institutió igen is jól illett a' többihez. Magyarország institutiói ollyanok voltak, hogy csak a' felsőbb osztályok pártolására voltak számítva; 's a' mint ez másban történt. 'így volt az iskoládban is, — a' gazdagok ingyen járatták gyermekeiket, a* szegények Űzettek. De ez olly állapot, melly felfogásom szerint nem maradhat meg , mert a' népnevelés a' státus kötelességei közé tartozik épen ugy, mint az ország határának védelme. A' népnevelésre szükséges költségek nem jöhetnek más tekintetek alá, mint egyéb közönséges adó; 's felfogásom szerint ezen költségeket azon arányban kell viselni minden egyes embernek, mint a7

mellyben visel más adónemet. Ez básisa minden józan nevelési rendszernek, 's tökéletesen igazságos; mert azon rendszer, melly didactrumon alapszik, nemcsak hogy a1

szülőket felette terheli, hanem még más igen rósz politicai következéseket idéz elő. Ott, hol didactrális rendszer létezik, 's az iskolába-járatás kényszerítő , mint például Németország majd minden tartományaiban: ott természet szerint az apa kényszerítve van, hogy gyermekét iskolába küldje, de más részről fizetésre kényszeritni, ha szegény, nem lehet. Mi mondatik tehát a' törvényben ? Kimondatik az, hogy a' szülő gyermekeért iskolai J)ért tartozik fizetni, de azok, kik szegénységi bizonyítványt mutatnak elő, attól felmentetnek. 'S ennek következtében, már az elemi iskolában különbség hozatik be a' vagyonos és szegény gyermekek közt; minek a' lehető legroszabb következései vannak, mint a' tapasztalás a' német iskolákban 38