Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-30 / 35. szám

törvény codificatiojáról véleményünket n egmondhassuk, mig ez nem történik, addig csak részletekről nem egybefüggöleg elmélkedhetünk, és igy hiányosan. Igénytelen nézetemet mondom ezekről is. Itt kettő jöhet kérdésbe, az Egyház és Iskola. Mi az elsőt illeti: A' protestáns egyház statushozi viszonyait honunkban csak a' római katholika egyház statushozi megállapított viszonyai határozhatják meg, mert a' protestáns egyháznak magának a' státussal soha semmi baja, "s összeütközése nem volt , föelve mindenütt és mindenkor az irás szerint az lévén, hogy mivel a' világi hatalom is Istentől származik, annak engedelmeskedni kell. Tudni kell hát a' protestáns egyháznak, minő viszonyokban állnak más felekezetek a' statushoz, hogy az egyenlőség alapján kivánatait és követeléseit előadhassa, tudhassa azt is, minő álláspontot vesz a' státus más felekezetek irányában, ez határozhatván meg aztán a1

felekezetek egymás iránti viszonyait is, és ez ntóbbiak nézetem szerént talán fontosabbak. A' status és egyház közötti viszonyok meghatározásában históriai alapon nem indulhatunk. Változók voltak ezek az idők szerint, a' mint egyik vagy másik vala erösebb, 's ha Pöliz után *} a' jelen század törvényhozásait is végig vizsgáljuk, alig találunk az újabb kor eszméi szerint, olly mintát, melly szerint a' katbolika egyházat pápai reserváták nélkül, a' protestáns egyházat pedig presbyterialisés synodalis rendszerszerint valamelly álladalom organisálta volna: az állodalmak és kormányok rendőri hatalmat állapítottak meg, 's az egyházak szabadságát megtámadták. E' téren tehát csak igazság és természeti okosság vezérelhet. Mint mondám, a' protestáns egyháznak magának kevés posilivus szabályokra van szüksége, ezért a' státus irányában hozandó intézkedéseknek is inkább negativus természetek lehet, ne felejtsük el, hogy már maga a' spiriai protestatio is illy természetű. Kisértsük meg e' negativus intézkedések részleteit, mellyek a' viszonyokat is ki fogják mutatni. Első helyre jön a' dogma sérhetetlensége, miről bővebben szólani felesleges azon okból, mivel azt még a1

muszka, török absolutismus is tiszteletben tartja, nincs is semmi okunk a' magyar állodalom diseretioja felöl kételkedni, hogy az inspectio felségjogánál fogva a' theologiai litteratura szabad működését feltartóztassa, miként a' hires protestáns porosz király Strausszal és a' protestáns világosság barátok journalistikájával cselekedett, nem is aggódom én t. Székács barátommal azon, hogy a' magyar cultusminister a' státus reformatori jogát tovább, mint a1

cullus azon nemeire terjeszsze ki, mellyek vegyes ter* *) Die Europfiische Verfassungen seit dem Jahre 1789. bis auf die neueste Zeit. Leipzig. 1832. — 4. Bánde. mészetüek. mint ünnepek, imádságok ideje, helye 'stb. meghatározása. Második helyre jön az egyházi kormányzat autó nomiája a^esbyterialis és synodalis rendszer szerint, kivéve ebből már ezentúl az egyh áz javai feletti gazdasági és pereskedési intézkedéseket, minden egyéb a' cultust, papi h/vataloskodást, vallásos népnevelést, egyházi fegyelmet, egyházi hivatalnokok 's papok fválasztását, akadémiai tanintézeteket. 'Sinati törvényhozást képviselet útján, 's más rokon tárgyakat az önrendelkedés körébe tartozandónak hiszek, fen maradván a' status felügyelési joga, 's egyszersmind kötelessége az egyházi hat alom visszaélései esetében az illetők kihallgatásával orvoslólag intézkedni. — Itt csak az lehet kérdés, miként fogja a1

ministérium az egyház gazdasági és törvénykezési ügyeit a' felelősség elvei szerint intézni, ha a'consistorialis közvetítő hatóságo nem akarnánk elfogadni ? Én őszintén kimondom, hogy a' consistoriumokat illy értelemben elfogadnám, 's nem is látom azokban a' német absolut hatalmak rendörségét. Vannak tárgyak, melylyekneknem lehet más fóruma, iIlyenek a' házasságiak is, miket sem a' curián nem hagyhatunk, sem képviseleti gyűlésben nem tárgyalhatunk: — szükséges állandó felelős hatóságoknak lenni, mellyek a' gazdasági, pénzügyi, építkezési, törvénykezési ügyeket egy központból folytonosan kezeljék, különben ott leszünk, hol voltunk a' mozgó vándor gyűlésekkel, ezeknek tiszteletbeli fizetés és felelősség nélküli ülnökeivel: aztán ne felejtsük azt, hogy ha az állodalom elvállalta közigazgatásunk terheit, miként feleljen meg vállalatának ? akaratját e1

részben ignorálnunk nem is lehel. Harmadik helyre jön a1

protestáns egyháznak a' nemzeti gyűléseken képviselletése, papjainak polgári állásuk, czimök. — Én a' synodalis rendszer mellett az országgyűlési egyházi képviseletnek semmi szükségét sem látom, de sőt nyíltan kimondatni kívánom , hogy a1

viszonosság elvénél fogva más felekezetű egyházaknak se legyen ottan helyök : az egyházakat magok eredeti rendeltetésük körébe kell visszautasítani, 's az egyházi ügyeket az itio ad partes és nem egyes szavazatok által tárgyalni 's döntetni el. Mennyire fejlődött volna már eddigelé a' magyar állodalom tökéletesedése, ha a' törvényhozó test felerészében egy türelmetlen papság mindenhatósága nem zsarnokoskodott volna,melly ha másként nem birta a' szabad intézkedéseket feltartóztatni, örökös ellentmondásokkal daczolt a' többség akaratján: Ez gúnya volt az alkotmányos tanácskozás szabadságának. Azonban el kell várnunk , mit teend az uj nemzeti gyűlés ? nekünk nem lehetne kedves ajándék egyházunkat a' nemzeti gyűléseken is képviseltetni, mert a* !mi képviseletünk a' sinat lehet, papjainknak