Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-30 / 35. szám

egyike sem visel sine cura hivatalt , hogy ideje lenne három évekre elhagyni egyházát, tanszé­két. Követelnünk kell azonban azt , hogy püs­pökeink , esperestjeink, fö-és algondnokaink, 's minden papjaink az állodalom más hasonló állású hivatalnokaival egyenlő fokozatúak, czimüek le­gyenek , de figyelmeztetnünk kell az állodalom kormányát, hogy az egyenlőség elvét a' szent­írás szavai szerint: az én országom nem a' vi­lágból való, a'czimekre nézve is alkalmazván, a' berezegi, főispáni, 's más státus vallási supre­matiát alfectáló nevezeteket szüntesse meg : ez elvből az úgynevezett templom paradékat, vala­melly egyház cultusának diplomatizálását is tör­vény által megszüntetni kívánnám , nehogy az egyenlőség kimondott szavai jesuitai inter­pretatiók tárgyai legyenek , miként a' bajor­honi katonai térdhajtás israéretes vitatkozásai bizonyítják. Maradjon a' cultus a' magány ember csendes foglalatossága , imádja istenét lélekben és igazságban, hivja segedelmül minden dolgai­ban, nem szükség, hogy az állodalom öt hábo­rítsa, katonái, álgyú, dob, muzsika, tisztviselői ünnepélyes megjelenésök által assistentiát adjon, mind ezek egy fényűző hierárchia gőgös és gú­nyos demonstrátiói voltak. Berlinben, hol a' ki­rály nőjével karöltve egy inas által kisértetve jár a' templomba, soha nem láthatók. — Simultán templomok felől intézkedni még idő­előttinek tartom, a' köznépnek magasb mivelt­sége, és sok más reformok szükségesek a' római katholika egyház kebelében, míg reményünk lehet Istenünket egy fedél alatt tisztelhetni, miként már az Némethon több tartományaiban történik.; Az iskoláról, különösen az academiai intéze­tekről, a' protestantismus bölcsőjéről, legféltöbb kincséről más alkalommal fejtendem ki vélemé­nyemet, előlegesen is kijelentvén azt, hogy nem értek egyet azokkal, kik azokról olly könnyedén lemondani készek, méltóztassanak az elemi is­kolákat megkülönböztetni ezektől , figyelemre venni a' teologiai, históriai és íilosofiai tudomá­nyokat a' protestantismus elvei szerint, és min- ( denek felett meggondolni, hogy a' németalföldi I és porosz protestáns kormányok alatt létesült | páratlan intézetek 's tanítási rendszer Cousin | nagy hirü franczia minister sok fáradalmai után! sem honosúlhatott meg a' Szajna partjain, hol a' szabadság annyi forradalmai 's manifestatiói után a' protestantismus még meg nem élhetett: aztán I az egyház és iskola külön választása feletti vita még mind ez ideig sincs eldöntve, miként már csak a' nevelés és cultus ministeri nevezet is bi­zonyítja ; végre az ügyet a' személytől szükség óvatosan elkülönözni, jövőre is számítani, midőn • történhet, mi már a' világon többször történt, 's nálunk is megtörténhet, mitől óvjon a' magyarok jó Istene , hogy cultus ministeriumunk kormá­nyát, mellyet most az egyházi és politikai Iittera­j-tura egén fényesen tündöklő , magas jelleméről, sok oldalú tudományosságáról Europaszerte ismé­retes férfiú olly tárgy avatottsággal vezérel, egy jesuitai szellemű encyclopaedista dilettáns fogja megragadhatni—és ekkor protestantismus lemon­dottál iskoláidról, önmagadat gyilkoltad meg. — Mind ezekből látható, az én véleményem sze­rint, hogy az egyházi és iskolai reformokat nem a' protestáns egyház és iskola organizalióján kell kezdeni, de a' minden reformok hatalmas akadá lyait, ellenségeit elhárítani, mindenekelőtt a1 ró mai katholica egyháznak az állodalomhoz és más felekezetekhezi viszonyait elintézni, addig min­den léptünkben legjobb szándékunk 's igyekeze­tünk mellett is felakadunk 's egy a' protestáns egyház és iskola státushozi viszonyait rendező törvény codificatiójához, formát, véleményt sem adhatunk , és ha illy nagyobbszerü reform nem történhetik, történni nem fog, úgy a' papi fize­tések registratióján kivül kevéssel lesz több dol­gunk, 's ha azon sok költséget, mellybe ezen pa­laestinai zarándokoskodás fog kerülni, egy gyám­intézet alapítására fordítottuk, nem adta volna-e Isten'éltünkben az öi ömet, mit a' németek a' derék Frank hét forintjából felemelkedett nagyszerű in­tézet élvezetéből éreznek ? —de tartok attól, hogy nincs annyi béketürésünk már, holott most leg­szükségesebb. Jakabfalvay András. *) Bányakeröleti közgyűlés. F. é. jul. 23-kán Prónay Albert ügyelő és Szeberínyi János püspök ikerelnöklete alatt Pes­;en nyittatott meg , egyházi elnökünk részéről, niként mondá, ollyan örömmel, minővel majd 15. év óta soha nem üdvözölte még a' kerület íöveteit. Mert földerítvén a' szabadságot, egyen­öséget és testvériséget mi reánk is a' martiusi íapok, a' protestantismusnak, mióta él e' haza éréin , legfényesb korszakai is, minők a1 bécsi ;s linczi békekötések, csak felhők azon világhoz képest, mellynek éltető sugárait fölidézé általa— ián e' honra 1848-nak martiusa. És h'ilakegye­ettel visszaidézve emlékezetünkbe m. é. köz­gyűlésünk óta sorainkból halál által kiragadott d. Schedius Lajos és Szirmay Ádám feleink (gyház és iskola körül szerzett érdemeit, méltó [icsekvéssel emelé ki az üdvözlő, hogy kerüle­ünkben , az Ipolyságon börtönben ülő pribelyi anítót 's papjelöltet kivéve, egy pap vagy tanító incs panszláv-mozgalmak miatt megbélyegezve, ^elhivá azután figyelmünket azon körülményre , ogy az alföldi megyékből a' papok és tanítók lár is a' szegedi táborban vannak, a' felsőbb me­yékböl pedig szinte oda már beparancsoltattak ' nemzetőrséggel az illető hatóságok által 's a* ) Domine Andrea! Tessék folytatni igy a" mint kezdé'séna"' schematismussal nyugodtam vesződhetem. Csekély módosí­tással ön teljesen szivemből beszél. Tessék a'gömöri főispán urnák megküldenie' czikket. Megfogja Köszönni. Szüksége van reá. Biztosítom önt. A1 jó Isten áldja meg! Szék.

Next

/
Thumbnails
Contents