Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-30 / 35. szám

nélkül, annak idejében fog a' maga utján közzé­tétetni. Budapesten, julius 25-kén 1848. B. Eötvös József. II. Hogy a' képezdéket , mellyeken népnevelé­sünk sarkallik , hazánk 's korunk kivánataihoz képest minél előbb átalakíthassam , mulhatlanul szükséges levén e' végre mindegyik, már fenálló, képezde körül, a' helyszínére küldendő biztosaim által szereznem részletes tudomást mind arról, valami csak ezen intézeteknek szellemi és anyag fenállását, életmozgalmait 's az azokra segélöleg vagy gátlólag ható körülményeket illeti; ez pe­dig akkor történhetvén meg legczélszeriíbben, ha kiküldendö biztosaim minden képezdét, 's az a' mellett megtekintendő elemi- és népiskolát, saját életműködésében, tehát a'rendes szorgalom idején gyakoroltatni szokott napontai foglalkozá­sok közt tesznek vizsgálódásuk tárgyává: ezek­hez képest rendelem, miszerint hazánk minden hépezdéjében, nem különben elemi- 's népiskolá­jában, f. é. september 1-sö napján a1 tanítás meg­kezdessék ; hogy, a' nevezett intézetek körül igy szerezhető tapasztalatok nyomán, a' szükségelt reformnézetek még f. é. november hóban életbe léptethessenek. Budapesten, julius 25-én 1848. B. Eötvös József, j Az egyházi és iskolai reformok iránt-felhívott cultusininisterí értekezlet tárgyában előleges szózat. Többen szólottak e' tárgyhoz eddig , de csak részletesen a' papok fizetéséről, iskoláról, egy­házi belszerkezetröl, holott ezek részszerint nem, részint nem főtárgyai a' ministeri értekezletnek, nézetem szerint kimeritöleg nem is lehet szólani mindaddig, míg a' személyes összejövetel alkal­mával az eszmék ki nem cseréltetnek, a' vélt aggodalmak okai el nem oszlatnak, egy szóval nem tájékozzuk magunkat; azonban nehogy az idö nyereség nélkül haladjon , miután Székács barátunk sem szerencsésit azon adatok és körül­mények tudományával , mellyeknek közlését Ígérni szíves vala *), elindulok én is tapogatódzva csekély esméreteimmel, gondolatimmal, mellyek a' dolgok valódi állása kútfejénél avagy világa mellett törpék, csekélyek avagy alaptalanok le­hetnek, de másrészről az is igaz lehet, hogy vala­melly combinatio fejlődését sokszor távolból in­kább lehet látni, mint a' napi történetek csopor­tozásai és mint jelenleg a' különbféle egymásra rohanó események változatos bonyodalmai kö­zött. Elmondom legalább, mi puszták fiai miként tünődünk itthon és magunk között, bővebben és részletesebben pedig majd az összejövetel al­kalmával, ha addig aggodalmaink hivatalos és hi­teles úton el nem oszlatnának. — *) Engedelmet kérek. Ha a' schematismussal készen le­c izek 's el nem késem, beváltom szavamat. De nehezen lesz többé szükség reá. Majd meglátom. Szerk. Ha az 1848. év 20-ik törvéuyczikkének íilo­sofiaját és az egyházi 's iskolai reformokra fel­hívó ministeri szózat szavait figyelemre vesszük, nincs, nem is lehet kevesebbről szó, mint a' ma­gyar protestáns egyháznak a' magyar álladalom­hozi viszonyai meghatározásáról, az egyenlőség alapján; — mert ha az említett törvény betűsze­rinti magyarázata után csak a' 3-ik szakasznak, melly a' közálladalmi költségek részletes alkal­mazása feletti értekezésről intézkedik, végre­hajtása volna csak kérdésben, úgy nem látnám okát és helyét, miért kellett eme' tömérdek költ­ségbe és időbe kerülő személyes összejövetelt rendelni meg, holott a' czél a' statistikai adatok­nak felküldésével is elérethetett volna. Én azon­ban teljes bizodalommal vagyok a' jelenkor ese­ményei színvonalán magasi) iniveltséggel fel­emelkedett törvényhozó testület iránt, hogy midőn a' társadalom régi elavúlt formáit átala­kítani törekszik, a' keresztyén minden felekezetű egyházaknak a1 polgári álladalom irányában eddig létezett harczias ellenséges állapotát, helyezetét sem fogja tűrni, hanem időt és alkalmat veend az összeütköző érdekeknek békés úton, a' jog­szerű igazság, méltányosság elvei szerint, ki­egyenlítésére ; különben nem lenne nyeresége a' socialis forradalomban, mert ha ennek föforrását, a' néptanító 's nevelő intézeteket ezeknek ténye­zőivel a' régi állapotok között hagyta meg, újabb nyugtalanságok 's veszélyek anyagait rakta le, 's nem tette meg azt, hogy az emberiség boldogi­tására alkotott politikai intézeteinek főszövet­ségését a' keresztyén egyházat megnyerte vol­na : — nem nyerte pedig meg még az által, hogy egyik felekezet feleslegéből a' másik hiányait pótolta, avagy anyagi szükségein segíteni Ígér­kezett , mert ezért mindeniktől áldozatokat kel­lett kívánni, 's ez áldozat nagyobb, 's ha érette a' szellemi nyereség nem biztosíttatik, az egy­ház lételét eldöntő lehet. — Őszintén megvallom, ohajtottam volna, ha az idézett vallásos törvénynek végrehajtása mind­addig felfüggesztetett volna, míg az állodalom megerősödött, vagy csak az ellenséges ostromok­tól biztosiitatott légyen, mi protestánsok jelen sanyarú helyezetünkben sem akadályoztuk volna az állodalom törekedését, söt szegénységben ten­gődő, de ennyi nyomorúságot sok lelki erővel ki­túrt papjaink is méltányolni tudták volna az idők és körülmények nehézségeit, már csak azon ok­ból is, hogy álladalomhozi viszonyainknak meg­határozása jövendőnknek biztosítása még sok olly előzményektől függ, mellyeket az állodalom kormányzóinak fel és ki fejteni sem idejük, sem tehetségük nem volt. — Azonban, ha már csak­ugyan felszólittattunk, mi vallásos elveinkhez hí­ven az állodalommal ellenkezni, önző szerepet vinni nem akarunk, készek vagyunk az áldoza­tokra, ha kell; de bátran és nyíltan meg fogjuk

Next

/
Thumbnails
Contents